A műholdradar-interferometria alkalmazásának lehetőségei a kőbányászati szektorban

  • Kovács István Péter DATelite Kft.
  • Ronczyk Levente DATelite Kft.
  • Adorján Erik Colas Északkő Kft.
  • Keszthelyi Ádám DATelite Kft.
  • Kovács Dániel Márton Pécsi Tudományegyetem, Térképészeti és Geoinformatikai Tanszék
  • Orbán Zoltán Pécsi Tudományegyetem, MIK Szerkezetek Diagnosztikája és Analízise Kutatócsoport
  • Kertész Botond Colas Északkő Kft.
Kulcsszavak: InSAR, felszínmozgás, kőbánya, üzemeltetés

Absztrakt

A hazai kő- és kavicsbányászat az elmúlt évtizedekben fokozatos modernizáción ment keresztül. A bányaterek geometriai változásainak megfi gyelésére számos, modern és széles körben elterjedt technológiát használnak, amelyek azonban térbeli, időbeli korlátokkal rendelkeznek. A mikrohullámú távérzékelési technológiák folyamatos, szisztematikus mintavételezést tesznek lehetővé, mivel napszaktól, időjárási körülményektől függetlenül minden egyes műholdáthaladás alkalmával biztosított a felszín felvételezése, így ideális monitoringrendszert kínálnak. Cikkünkben átfogóan ismertetjük a műholdradar-interferometria kőbányászati felhasználásában rejlő lehetőségeket, valamint a technológia előnyein túl bemutatjuk ennek a megoldásnak a korlátait is. A COLAS Északkő Kft. Recsk bányaüzemének stabilitás vizsgálatához 2017 és 2023 között az Európai Űrügynökség Copernicus programjának keretén belül készült Sentinel-1 műhold radarfelvételeket dolgoztunk fel négy pályageometriában interferometrikus kötegelő eljárásokkal. A feldolgozások alapján megállapítható volt, hogy pontosan mely üzemterületek mutatnak jelentősebb instabilitást, illetve az instabil üzemrészek mozgásai térben és időben hogyan változtak. Munkánk rávilágít arra, hogy a műholdradarmérések jól integrálhatóak a további stabilitásvizsgálatokba és hozzájárulnak a geotechnikai vizsgálatok hatékony elvégzéséhez.

Hivatkozások

Berardino P. et al. (2002): A new algorithm for surface deformation monitoring based on small baseline diff erential SAR interferograms. IEEE Transactions on Geoscience and Remote Sensing, 40(11), 2375-2383. https://doi.org/10.1109/TGRS.2002.803792

Cigna F. et al. (2021): Accuracy of Sentinel-1 PSI and SBAS InSAR displacement velocities against GNSS and geodetic leveling monitoring data. Remote Sensing, 13, 4800. https://doi.org/10.3390/rs13234800

Dobos E. et al. (2022): Surface deformation monitoring and risk mapping in the surroundings of the Solotvyno Salt mine (Ukraine) between 1992 and 2021. Sustainability, 14, 7531. https://doi.org/10.3390/su14137531 https://doi.org/10.3390/su14137531

Ferretti A. et al. (2000): Nonlinear subsidence rate estimation using permanent scatterers in diff erential SAR interferometry. IEEE Transactions on Geoscience and Remote Sensing, 38(5), 2202-2212. https://doi.org/10.1109/36.868878

Ferretti A. et al. (2001): Permanent scatterers in SAR interferometry. IEEE Transactions on Geoscience and Remote Sensing, 39(1), 8-20. https://doi.org/10.1109/36.898661

Kovács I. P. et al. (2022): Do we need a higher resolution? Case study: Sentinel-1-based change detection of the 2018 Hokkaido landslides, Japan. Remote Sening 14, 1350. https://doi.org/10.3390/rs14061350

Pasquali P. et al. (2014): Mapping of ground deformations with interferometric stacking techniques. In: Land Applications of Radar Remote Sensing. Holecz F., Pasquali P., Milisavljevic N. (eds.) InTechOpen: London, UK, pp. 231-258. https://doi.org/10.5772/58225

Ronczyk L. et al. (2022) Nationwide, operational Sentinel-1 based InSAR monitoring system in the cloud for strategic water facilities in Hungary. Remote Sensing 14, 3251. https://doi.org/10.3390/rs14143251

Segalini A., Carri A., Savi R. (2017): The role of geotechnical monitoring: state of the art and new perspectives. Geotechnical Society of Bosnia and Herzegovina GEO-EXPO 2017 Sarajevo, October 26th and 27th, 2017. https://doi.org/10.35123/GEO-EXPO_2017_3

Megjelent
2024-09-11
Rovat
Cikkek