Szervezeti integritás a büntetőjogi felelősségre vonás megelőzése érdekében – Integritáselmélet kriminálprofilaktikus megközelítésben
Absztrakt
A bűnmegelőzés elsődlegesen állami feladat. Vannak azonban olyan speciális területek, ahol az állam nem képes önállóan hatékonyan ellátni ezt a feladatot, a felderítési nehézség pedig az adott bűncselekmények fokozott látenciáját eredményezi. A csekély felderítési eredményesség a deliktumok elkövetésének folytatására motivál akkor is, ha az adott magatartás elkövetése esetére a jogalkotó magas szankciókat helyez kilátásba. A krudélis mértékű szankciók csak akkor jelentenének visszatartó erőt, ha a bűncselekmény elkövetője a cselekmény magas felderítési potenciálja miatt a feltétlen felelősségre vonástól alappal tarthat. Ennek hiányában azonban a szankciónövelés nem optimális eszköze a látencia csökkentésének, így a bűnmegelőzésnek sem. Ilyen felderítési kihívást jelentő terület a szervezeten belüli bűnelkövetés is, hiszen a szervezet zárt, hierarchikus felépítése miatt alkalmas arra, hogy az annak keretei között kifejtésre kerülő jogellenes magatartásokat a külvilág, és így a bűnüldöző hatóságok előtt is leplezze. Elemi állami érdek ezért a szervezetek ösztönzése arra, hogy a kereteik között történő visszaélések megvalósulását megakadályozzák akkor is, ha azok egyébként a szervezet érdekeit szolgálják. Az integritásszemlélet a szervezet, illetve az annak részét képező egyének morálisan tiszta működését segíti elő, ezáltal alkalmas eszközrendszer arra is, hogy a szervezeten belül elkövetett, tipikusan látens gazdasági, valamint korrupciós bűncselekményeket megakadályozza. A tanulmány a szervezeti integritással foglalkozik kriminológiai, szűkebben bűnmegelőzési megközelítésben. Az integritás jelentésének kriminológiai szempontból is használható megfogalmazását követően foglalkozik az integritás és a compliance viszonyrendszerével, majd azzal a kérdéssel, hogy a szervezet milyen motivációs tényezők miatt válik egyáltalán veszélyforrássá, kriminogén közeggé, valamint ezeket a tényezőket miképpen lehet kiküszöbölni. A tanulmány utolsó fejezete az integritásmenedzsment eszközök bűnmegelőzési relevanciájával foglalkozik.
Hivatkozások
Ambrus I. & Farkas Á. (2019). A compliance alapkérdései. Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata. Wolters Kluwer.
Bock, D. (2009). Strafrechtliche Aspekte der Compliance-Diskussion - § 130 OWiG als zentrale Norm der Criminal Compliance. Zeitschrift für Internationale Strafrechtsdogmatik, (2), 68-81.
Bock, D. (2011). Criminal Compliance. Nomos. https://doi.org/10.5771/9783845230412
Boros A. (2019). Az állami ellenőrzés egy sajátos válfaja, avagy a megfelelőség (compliance) és az integritás kérdésköre egyes közszféraszervezetek esetében. Magyar Közigazgatás, (2), 4-27. https://doi.org/10.32575/ppb.2019.2.1
Dargay E. (2015). Integritás, mint a korrupciómegelőzés eszköze a közigazgatásban. Polgári Szemle, 11(4-6), 361-371.
Eidam, L. (2015). Der Organisationsgedanke im Strafrecht. Mohr Siebeck. https://doi.org/10.1628/978-3-16-153820-9
Hellmann, U. & Beckemper, K. (2013). Wirtschaftsstrafrecht. 4., neu bearbeitetet Auflage. Kohlhammer.
Hießner, S. (2014). Erfolgsfaktor Integrität. Wirtschaftskriminalität und Korruption erkennen, aufkläre, verhindern. Springer Gabler. https://doi.org/10.1007/978-3-658-01137-6_4
Inzelt É. & Bezsenyi T. (2021). A vállalati bűnözés jellemzőinek megértése: elméleti megfontolások és empirikus kutatás eredményei alapján. ELTE Eötvös Kiadó.
Irk F. (2014). A kockázattársadalom menedzserdevianciáiról. Kriminológiai Tanulmányok, 51, 9-25.
Jacsó J. (2019a). A compliance fogalmáról és szerepéről a gazdasági életben. Miskolci Jogi Szemle, 14(1Klnsz), 82-91.
Jacsó J. (2019b) A pénzmosás compliance hazai és európai dimenzióban a társadalmi innováció tükrében. Miskolci Jogi Szemle, 14(2/1), 394-412.
Klotz P. (2017). Integritás ante portas. Magyar Rendészet, 17(1), 91-102.
Melcher I. (2019). A szervezeti integritás és az etikus gazdálkodás ellenőrzése közszolgáltató szervezeteknél. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 16(3), 37-51. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2019.4
Molnár E. (2016). A közérdekű bejelentés bűnmegelőzési és bűnfelderítési relevanciájának vizsgálata a gazdálkodó szervezeten belül elkövetett bűncselekmények vonatkozásában. Belügyi Szemle, 64(9), 76-100. https://doi.org/10.38146/BSZ.2016.9.5
Molnár E. (2021). A szervezeten belüli előnyomozási eljárás alkalmazásának lehetőségei az államigazgatási szervek körében. Dialog Campus.
Pulay Gy. (2014). A korrupció megelőzése a szervezeti integritás megelőzése által. Pénzügyi Szemle, 59(2), 151-166.
Reichert, J. (2011). Reaktion pflichten und Reaktionsmöglichkeiten der Organe auf (möglicherweise) strafrechtsrelevantes Verhalten innerhalb des Unternehmens, Zeitschrift für Internationale Strafrechtsdogmatik, (3), 113-122.
Renz, P. S., Frischherz, B. & Wettstein, I. (2015). Integrität im Managementalltag. Ethische Dilemmas im Managementalltag erfassen und lösen. Springer Gabler. https://doi.org/10.1007/978-3-662-44418-4
Rotsch, T. (2015). Grundlagen. Criminal Compliance – Begriff, Entwicklung, theoretische Grundlegung. In Rotsch, T. (Ed.), Criminal Compliance (pp. 31-81). Nomos.
Sántha F. (2002). A jogi személy büntetőjogi felelősségéről. KJK-Kerszöv.
Schöttl, L. (2017). Integrität in Unternehmen. Konzept, Management, Maßnahmen. Springer Gabler.
.png)
