A felderítés értelmezési tartományai a büntető eljárásjogban és a kriminalisztikában

Kulcsszavak: nyomozás, felderítés, adatgyűjtés, vizsgálat

Absztrakt

Az új büntetőeljárási törvény a korábban egységes nyomozási szakaszt felderítésre és vizsgálatra osztotta. A két nyomozási szakaszban egyrészről eltérő a nyomozó hatóság és az ügyészség kapcsolata és a jogköreik, másrészt a jogalkotó másféle nyomozási „módszert” képzelt el és javasol a felderítés, és mást a vizsgálat során (a felderítés eredetileg adatgyűjtő jellegű, míg a vizsgálat bizonyító jellegű eljárási szakasz lenne). Ha áttekintjük a büntetőeljárási törvény szóhasználatát vagy megvizsgáljuk a korábbi büntetőeljárási kódexeinket, illetve a jogtudományi álláspontokat, a felderítés kifejezés egészen eltérő jelentéstartományaival találkozhatunk. Ugyancsak mást jelent a felderítés a külföldi, elsősorban az angolszász jogterületen történő nyomozás kapcsán, de a magyar kriminalisztika tudományában is jellegzetes elméleti álláspontok ismertek. Tanulmányomban ezek áttekintését és összevetését végzem el, illetve azt kívánom megállapítani, hogy ezeknek mennyiben feleltethető meg a hatályos büntetőeljárási törvény felderítéskoncepciója.

Hivatkozások

Anti Cs., Barta E., Krispán I. & Lakatos J. (2004). Krimináltaktika I. Rejtjel Kiadó.

Balláné Füszter E., Borszéki Gy. & Lakatos J. (2000). Kriminálmetodológia. Rejtjel Kiadó.

Balláné Füszter E., Kunos I. & Lakatos J. (2004). Bevezetés a kriminalisztikába. Rejtjel Kiadó.

Balogh J., Edvi Illés K. & Vargha F. (1897). A bűnvádi perrendtartás magyarázat. Második kötet. Grill Károly.

Bejczi A. (2011). A titkos felderítés hatékonysága és törvényessége. Belügyi Szemle, 59(7-8), 152-178.

Belügyminisztérium (1952). A bűncselekmények nyomozása, krimináltaktika I. Kötet, Általános rész.

Belügyminisztérium. (1963). A büntetőeljárás kézikönyve I.

Bíró Gy. (2004). Kriminalisztika. Debreceni Egyetem.

Bócz E. (2006). Büntetőeljárási jogunk kalandjai. Magyar Hivatalos Közlönykiadó.

Bócz E. (2011). Adatgyűjtés, felderítés, nyomozás. Belügyi Szemle, 59(4), 61-79.

Bócz E. (Szerk.) (2004). Kriminalisztika 1. BM Kiadó.

Boda J. (2015). A felderítés, hírszerzés, titkos információgyűjtés elvei és gyakorlata. Belügyi Szemle, 63(9), 5-29. https://doi.org/10.38146/BSZ.2015.9.1

Boda J. (Főszerk.) (2019). Rendészettudományi szaklexikon. Dialóg-Campus Kiadó.

Bólya L., Kocsis M. & Móra M. (1954). Büntető eljárási jog. II. kötet. Felsőoktatási Jegyzetellátó.

Davies, M., Croall, H. & Tyres, J. (2010). Criminal Justice. Pearson

Delmas-Marty, M. & Spencer, J. R. (Eds.) (2006). European criminal procedures. Cambridge University.

Dobos J. & Kovács Gy. (2020). Kis nyomozástan. Kovács Gyula.

Dressler, J. (1997). Understanding Criminal Procedure. Matthew Bender.

Drusza T. (Szerk.) (2019). A magyar elhárítás fejlődése. Dialóg-Campus Kiadó.

Farkas Á. & Róth E. (2000). Előadások a büntetőeljárási jog köréből. Bíbor Kiadó.

Farkas Á. & Róth E. (2018). A büntetőeljárás. Wolters Kluwer.

Fenyvesi Cs., Herke Cs. & Tremmel F. (2004). Új magyar büntetőeljárás. Dialóg-Campus

Finszter G. (2019). Szabályozott felderítés – titkosított büntetőeljárás. Miskolci Jogi Szemle, 14(2/1), 280-291.

Garamvölgyi V. & Viski L. (Szerk.) (1961). Kriminalisztika. Általános rész. BM Tanulmányi és Módszertani Osztály.

Girod, R. J. (2019). Logical Investigative Methods. CRC.

Herke Cs., Fenyvesi Cs. & Tremmel F. (2012). A büntető eljárásjog elmélete. Dialóg Campus Kiadó.

Juhász J., Szőke I., O. Nagy G. & Kovalovszky M. (Szerk.) (1975). Magyar értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó.

Király T. (2003). Büntetőeljárási jog. Osiris Kiadó.

LaFave, W., Israel, J. H. & King, N. (2004). Criminal Procedure. Thomson West.

László J. (Szerk.) (1982). A büntető eljárás magyarázata. KJK.

Magay T. & Országh L. (Szerk.) (1981). Angol-magyar kéziszótár. Akadémiai Kiadó.

Magay T. Országh L. (Szerk.) (1990). Magyar-angol kéziszótár. Akadémiai Kiadó.

Maraffai T. (2015). Az ügyészség mint felderítő szerv. Ügyészek lapja, 22(3-4.), 103-110.

Molnár L. és munkaközössége (1957). A büntető perrendtartás kommentárja. KJK.

Nyeste P. & Szendrei F. (2019). A bűnügyi hírszerzés kézikönyve. Dialóg-Campus Kiadó.

Nyeste P. (2018). A titkos információgyűjtés és a leplezett eszközök, a felderítés új modellje. Belügyi Szemle, 66(5), 20-39. https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.5.2

Sanders, A., Young, R. & Burton, M. (2010). Criminal Justice. Oxford University. https://doi.org/10.1093/he/9780199541317.001.0001

Szabóné Nagy T. (1966). A büntetőeljárási rendszer alapjai. KJK.

Szabóné Nagy T. (Szerk.) (1987). Magyar büntető eljárási jog. II. Egységes jegyzet. Tankönyvkiadó.

Tóth M. & Belovics E. (Szerk.) (2009). Büntető eljárásjog. HVG-ORAC.

Tremmel F. (2006). Bizonyítékok a büntetőeljárásban. Dialóg-Campus.

Megjelent
2021-10-04
Hogyan kell idézni
SzékelyG. L. (2021). A felderítés értelmezési tartományai a büntető eljárásjogban és a kriminalisztikában. Belügyi Szemle , 69(10), 1829-1850. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.10.11
Rovat
Bűnügyi tanulmányok