A kriminalisztika bűnmegelőzési funkciója
Absztrakt
Egységesnek tűnik a szakirodalom abban az általam is megfogalmazott összefoglalásban, hogy a kriminalisztika lényegét tekintve főként gyakorlati és – kisebb részben – elméleti bűnügyi nyomozástan, azaz a bűnügyi tudományoknak azon ága, amely a bűncselekmények felderítésének (megelőzésének) és bizonyításának eszközeit és módszereit tárja fel, alkotja meg, rendszerezi és alkalmazza normatív jogi kereteken belül. Jelen tanulmány a kriminalisztika bűnmegelőzési funkcióját, területeit elemzi, felmutatja a jelenlegi és jövőbeni lehetséges prevenciós kriminalisztikai eszközöket, módszereket.
Hivatkozások
Beveridge, W. I. B. (1957). The Art of Scientific Investigation. Random House. https://doi.org/10.5962/bhl.title.5888
Champod, C. (2000). Overview and Meaning of ID. In Siegel, J. A., Saukko, P. J. & Knupfer, G. C. (Eds.), Encyclopedia of Forensic Sciences (pp. 1077-1083). Academic Press.
Chauveau, L. (1993). Les traces du crime. Enquete sur la police scientifique. Calmann-Lévy.
Fenyvesi Cs. & Orbán J. (2019). Az elektronikus adat mint a 7-5-1-es kriminalisztikai piramismodell építőköve. Belügyi Szemle, 68(2), 45-55. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.2.3
Filippov, A. G. (2006). The Russian Criminalistics – a Science and a Discipline. In Fenyvesi Cs., Herke Cs. & Mészáros B. (Szerk.), Bizonyítékok – Tiszteletkötet Tremmel Flórián egyetemi tanár 65. születésnapjára (pp. 153-156). Pécsi Tudományegyetem. https://digitalia.lib.pte.hu/hu/si-139-bizonyitekok-tiszteletkotet-tremmel-florian-egyetemi-tanar-65-szuletesnapjara-pecs-2006-5234#page/170/mode/1up
Finszter G. (2018). Rendészettan. Dialóg Campus Kiadó.
Fisher, J. (1963). The Art of Detection. Carlton Press.
Geerds, F. (2001). A kriminalisztika helye a tudományok rendszerében. In Katona G. (Szerk), A kriminalisztika aktuális kérdései (pp. 5-25). BM Kiadó.
Goodfellow, I., Bengio, J. & Courville, A. (2016). Deep Learning. The MIT Press.
Hautzinger Z. (2019). Gondolatok a kriminalisztika elméleti rendszeréről. JURA, 25(1) 84-93.
Kirk, P. (1953). Crime Investigation. Interscience Publications. https://doi.org/10.1097/00010694-195304000-00011
Mátyás Sz., Mészáros B. & Szabó I. (2020). Prediktív rendészet. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Orbán J. (2018). Bayes-hálók a bűnügyekben. PhD értekezés. Pécsi Tudományegyetem.
Orbán J. (2021). A Bayes-módszerek bűnügyi alkalmazásának alapjai. In Fenyvesi Cs., Herke Cs. & Tremmel F. (Szerk.), Kriminalisztika. Ludovika Egyetemi Kiadó.
Tremmel F. (2006). Bizonyítékok a büntetőeljárásban. Dialóg Campus Kiadó.
Viski L. (Szerk.) (1961). Kriminalisztika. BM Kiadó.
Wang, Q., Liu, Y., Campillo-Brocal, J.C., Jiménez-Quero, A., Crespo, G.A. & Cuartero, M. (2021). Electrochemical Biosensor for Glycine Detection in Biological Fluids. Biosensors and Bioelectronics. https://doi.org/10.1016/j.bios.2021.113154
Zlinszky J. (1990). Római büntetőjog. Tankönyvkiadó.
.png)
