Emberkereskedelem újragondolva – a 2020. július 1-jén hatályba lépett rendelkezések hatékonysága ügyészi szemmel

  • Julianna Huszár Legfőbb Ügyészség
Kulcsszavak: emberkereskedelem, Magyarország, törvénymódosítás, toborzás

Absztrakt

Cél: Az emberkereskedelem és kényszermunka törvényi tényállásának 2020-ban történt módosítása a kialakult és kúriai döntésekkel megerősített jogalkalmazói gyakorlat átgondolását tette szükségessé. Bár a módosítást életre hívó törvény indokolása szerint a változtatás a szabályozás koherensebbé és átláthatóbbá tételét tűzte ki célul, a gyakorlat – egyelőre – értelmezési nehézségekkel küzd. A tanulmány ebben a helyzetben igyekszik megoldási javaslatokkal segíteni az alakuló joggyakorlatot.
Módszertan: A tanulmány az emberkereskedelem és kényszermunka miatt indult egyes büntetőeljárásokban észlelt jogalkalmazói bizonytalanságokból azonosítható, jellemzőnek látszó kérdésekre adható válaszok átgondolásával tesz kísérletet a gyakorlati munka támogatására.
Megállapítások: A téma összetettségére, az egyes büntető ügyek egyedi jellemzőire figyelemmel számos azonosított problémára jelen tanulmányban nem adható válasz, így kizárólag a legtöbbször visszatérő dilemmák kerültek górcső alá.
Érték: A szabályozás hátterében álló jelenség komplexitása, és a gyakorlat kiskorúsága nyilvánvalóvá teszi, hogy a témával újra és újra foglalkoznia kell a szakembereknek.

Hivatkozások

Miskolczi B. (2021). Tiltott toborzás. In Polt P. (Szerk.), A Büntető Törvénykönyv kommentárja (pp. 35‒48). HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó.

Megjelent
2022-02-21
Hogyan kell idézni
HuszárJ. (2022). Emberkereskedelem újragondolva – a 2020. július 1-jén hatályba lépett rendelkezések hatékonysága ügyészi szemmel. Belügyi Szemle , 70(2), 305-325. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.2.5
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok