Tudományos láthatóság vizsgálata a rendészettudomány esetében
Absztrakt
Jelen tanulmány a nemzetközi tudományos versenyképességet méri a rendészettudományi profillal rendelkező intézmények körében. A nemzetközi tudományos szemléletváltásba jól illeszkedik az egyre kiéleződő verseny, mind a kutatók egyéni, mind az intézmények és országok szintjén. A nemzetközi tudományos szemléletváltás legjelentősebb folyamata a tudományos munka „piacosodása”, melynek keretében a szerzők megélhetésüket kötik a kutatómunkához. A folyamat jelentős eleme a nemzetközi rangsorok, különösen a jelen tanulmányunk vizsgálati kereteit adó nemzetközi egyetemi rangsorok felértékelődése a tudományos teljesítmény mérhetővé válásával. A vizsgálatba hat intézményt vontunk be: Central Police University, College of Policing, Israel Police, National Research Institute of Police Science, Royal Canadian Mounted Police, Shandong Police College. Eredményeink azt mutatják, hogy a vizsgált intézmények összes publikációinak 79%-a folyóiratközleményként jelenik meg, ezt a konferenciaközlemények és review típusú közlemények követik. A társadalomtudományi közlemények 266 darabbal a hatodik legaktívabb tudományterületként jelennek meg a publikációs tevékenységben, melyet az orvostudományi közlemények vezetnek 1088 közleménnyel. A publikációs aktivitást tekintve megállapíthatók a bevont szerzők körében legnépszerűbb tématerületek is, melyet a „Gyilkosság; Sorozatgyilkos; Gyilkosok” tématerület vezet. A társszerzői hálózat elemzésekor egy igen aktív és erőteljes tudományos együttműködés rajzolódik ki a vizsgált intézmények szerzői körében. Az ehhez a társszerzői hálózathoz való csatlakozás a hazai, főleg Nemzeti Közszolgálati Egyetem központú rendészettudományi kutatók számára prioritás a nemzetközi versenyképesség eléréséhez.
Hivatkozások
Boda J., Finszter G., Imre M., Kerezsi K., Kovács G. & Sallai J. (2016). A rendészettudományi kutatások elméleti megalapozása és főbb irányai. Államtudományi Műhelytanulmányok, 1, 1-24.
Boda J. (2019). A rendészettudomány helyzete – nemzetközi kitekintés. In Gaál Gy. & Hautzinger Z., (Szerk.), Gondolatok a rendészettudományról (pp. 51-61). Magyar Rendészettudományi Társaság.
Finszter G. (2013). A rendészet elmélete és a rendészeti eszközrendszer. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt.
Gevers, M. (2014). Scientific performance indicators: a critical appraisal and a country by-country analysis. In Blockmans, W., Engwall, L. & Weairepp, D. (Eds.), Bibliometrics: Use and Abuse in the Review of Research Performance (pp. 43-53). Portland Press.
Jaschke, H-G. & Neidhardt, K. (2007). A Modern Police Science as an Integrated Academic Discipline: A Contribution to the Debate on its Fundamentals. Policing & Society, 17(4), 303-320. http://doi.org/10.1080/10439460701717882
Janza F. (2016). A hadtudomány és a rendészettudomány művelőinek felelősségéről. Hadtudomány, 26(1–2), 116-117. http://doi.org/10.17047/HADTUD.2016.26.1-2.116
Kis N. (2015). Metszéspontok - rendészettudomány, bűnügyi-tudományok, közigazgatástudomány és transzdiszciplinaritás. Magyar Rendészet, 15(4), 83-92.
Nägel, C. & Antonio, V. (2020). Police Science as an Emerging Scientific Discipline. International Journal of Police Science & Management, 22(3), 242–252. https://doi.org/10.1177/1461355720917413
Papp B. (2020). A rendészettudományi State-of-the-Art értelmezési lehetőségei, illetve annak biztonságpolitikai aspektusai. Belügyi Szemle, 68(2), 41-49. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.2.3
Sallai J. (2019). A magyar rendészettudomány akkreditációja. Belügyi Szemle, 67(10), 7-23. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.10.1
Weisburd, D. & Neyroud, P. (2011). Police Science: Toward a New Paradigm. New Perspectives in Policing, January, 1-24.
.png)
