Közszolgálati minták, modellek és trendek az Európai Unió tagállamaiban

Kulcsszavak: közszolgálati jog, karrier rendszer, munkaköri rendszer, közszolgálati modell

Absztrakt

Tanulmányomban a közszolgálati minták, modellek kialakulásával, jellemzőivel, a mintaadó és mintakövető országok közötti kapcsolattal, valamint az EU-tagállamok személyzeti rendszereinek fejlődési trendjeivel foglalkozom. Ez utóbbi kapcsán vizsgálom az átmenet folyamatát a karrierrendszerekből a munkaköri rendszerekbe, valamint közjogi deregulációt. Abból a szempontból kategorizálom az egyes országokat, hogy milyen irányba fejlődnek, s az átmenet melyik szakaszában tartanak. Az országok vizsgálatához felhasználtam a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közszolgálati jogi és HR komplex kutatóműhelye (közszolgálati kutatóműhely) által 2018-ban végzett kutatás eredményeit, amelyeket kiegészítettem a cseh Belügyminisztérium 2020-ban készített összehasonlító elemzésével.

Hivatkozások

Balázs I. (2009). Nemzetközi tendenciák a közszolgálat fejlődésében. Új Magyar Közigazgatás, 3, 6-12.

Balázs I. (2011). A közigazgatás személyzeti rendszerei és annak változásai az Európai Unió tagországaiban. In Szamel K., Balázs I., Gajduschek Gy. & Koi Gy. (Szerk.), Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása (pp. 83-96). CompLex Kiadó.

Balázs I. (2014). Jó közigazgatás követelményei. Magyar Jogászszövetség konferencia.

Balázs I. (2014). Humánerőforrás és a közszolgálati menedzsment sajátos működése. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Benington, J. (2009). Creating the Public In Order To Create Public Value? International Journal of Public Administration, 32(3-4), 232-249. https://doi.org/10.1080/01900690902749578

Bossaert, D. (2001). Civil Services in the Europe of Fifteen. Trends and New Developments. EIPA.

De Forges, J.-M. (1986). Droit de la fonction publique. Presses Universitaires de France.

Demmke, C. (2010). Civil Services in the EU of 27 – Reform Outcomes andthe Future of the Civil Service. Eipascope, 2, 5-11. https://doi.org/10.3726/978-3-653-00038-2

Demmke, C. (2005) Les fonctionnaires sont-ils différents parce que fonctionaires? EIPA.

Demmke, C., Henökl, T. & Moilanen, T. (2008). What are Public Services Good at? Success of Public Services in the Field of Human Resource Management. EIPA.

Demmke, C. & Moilanen, T. (2012). The future of public employment in central public administration. EIPA.

Dicey, A. V. (1902). Bevezetés az Angol Alkotmányjogba. Magyar Tudományos Akadémia.

Duguit, L. (1922). Traité de droit constitutionnel. Revue néo-scolastique de philosophie, 24(93), 125-128.

Eymeri, J.-M. (1986). De la souplesse dans la rigidité: les corps administratifs à la francaise. Presse de la FNSP.

Eymeri, J.-M. (2006). Les 60 ans de l’ENA: Quel bilan? Regards sur l’actualité, 320, 79-85.

Gajduschek Gy. (2008). Közszolgálat – A magyar közigazgatás személyi állománya és személyzeti rendszere az empirikus adatok tükrében. KSZK.

Gournay, B. & Kessler, M.-C. (1988). Les grands corps de l’Etat. Revue française de science politique. 38(6), 968-971.

György I. (1998). A köztisztviselő. In Lőrincz L. (Szerk.), Közigazgatási alapvizsga. BM Kiadó.

Halásková, M. (2015). Public administration in EU countries: Selected Comparative approaches. Central European Review of Economic Issues.

Halligan, J. (Eds.) (2003). Civil Service Systems in Anglo-American Countries. Edward Elgar. https://doi.org/10.4337/9781843769699

Hazafi Z. (2007). A közszolgálat szabályozási koncepcióinak változása – nemzetközi tendenciák I. Közigazgatási Szemle, 1, 69–82.

Hazafi Z. (Szerk.) (2014). Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó.

Hazafi Z. (2019). Közszolgálati életpályák, személyzeti rendszerek, állami paradigmák. In Kiss Gy. (Szerk.), Közszolgálati életpályák jogi szabályozása (pp. 35-43). Dialóg Campus Kiadó.

Hennessy, P. (1989). Whitehall. Londres.

Hutton, W. (2011). Hutton review of fair pay in the public sector: final report. The National Archives. https://dera.ioe.ac.uk//2562/

Institut Montaigne (2014). Pour une fonction publique audacieuse et “Business friendly”.

Juillet, L. & Rasmussen, K. (2008). À la défense d’un idéal contesté: Le principe de mérite et la Commission de la fonction publique, 1908-2008. University of Ottawa Press. https://doi.org/10.26530/OAPEN_579218

Join-Lambert, M. T., Catinchi, A., de Mazières, F., Escoffier, A.-M., Favret J.-M., Isambert J.-P. & Cyrot, D. (1996). La gestion prévisionnelle des emplois et des métiers dans la fonction publique: constats et propositions à partir de l’étude de cinq ministères. La Documentation française

Kessler, M.-C. (2005). L’esprit de corps dans les grands corps de l’État en France. In Guglielmi, G. J. & Haroche, C. (Eds.), L’esprit de corps, démocratie et espace public. Presses Univ. de France. https://doi.org/10.3917/puf.gugli.2005.01.0277

Kiss Gy. (Szerk.) (2019). Közszolgálati életpályák jogi szabályozása. Dialóg Campus Kiadó.

Kun A. (2018). Összehasonlító európai közszolgálat: A közszolgálati jogviszony keletkezése az EU tagállamaiban. PRO PUBLICO BONO – Magyar Közigazgatás, 4, 152–171.

Kuperus, H. & Rode, A. (2010). More Efficient Civil services in times of economic recession and beyond: can a flexurity approach help? Eipascope, 1, 15-22. http://aei.pitt.edu/14693/1/20100519110322_Eipascope_2010_1Flexicurity.pdf

Kuperus, H. & Rode, A. (2016). Top Public Managers in Europe Management and Employment in Central Public Administrations. Ministry of the Interior and Kingdom Relations.

Le Pors, A. & Aqchieri, G. (2015). La fonction publique du XXI siècle. Editions de l’Atelier.

Leisner, W. (2007). „Privatisierung” des öffentliches Recht – Von der „Hoheitsgewalt” zum gleichordneten Privatrecht. Duncker & Humblot. https://doi.org/10.3790/978-3-428-52518-8

Linder V. (2010). Személyzeti politika – humánstratégia a közigazgatásban. Doktori értekezés.

Linder V. (2020). Munkakör alapú munkaerő gazdálkodás a közigazgatásban, különös tekintettel az egységes munkaköri kataszter alkalmazásokra és fejlesztésekre Belga Királyság – szövetségi közszolgálat. In Gáspár M. & Szakács G. (Szerk.), Munkaköralapú humánerőforrás gazdálkodás intézményesítésének nemzetközi gyakorlata (országtanulmányok) (pp. 439-451). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Lippert, B. & Umbach, G. (2005). The Pressure of Europeanisation. From Post-communist State Administrations to Normal Players in the EU System. Institut für Europäische Politik.

Lőrincz L. (Szerk.) (2003). Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Unió Lap-és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft.

Lőrincz L. (2010). A közigazgatás alapintézményei. HVG-ORAC Kiadó.

Magyary Z. (1942). Magyar közigazgatás. Magyar Királyi Egyetemi Nyomda.

Mélypataki G. (2015). A közszolgálati jog történetének állomásai – a hivatásos közszolgálat megjelenésétől a XX. század első feléig. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Tomus XXXIII. Ministry of the Interior Prague (2020). The comparative analysis of the areas of the civil service act in the selected European Union countries.

O’Flynn, J. (2009). From new public management to public value. Paradigmatic change and managerial implications. Australian Journal of Public Administration, 66(3), 353-366. https://doi.org/10.1111/j.1467-8500.2007.00545.x

Összehasonlító Európai Közszogálat (2018). Jelentés. Kézirat. Bankó Z. 10 fejezet: Észak-európai (skandináv) országok; Ludányi D. 11. fejezet: Lengyelország, 12. fejezet: Csehország és Szlovákia; Petrovics Z. 9. fejezet: Portugália.

Pelet De La Lozére, J. C. (1833). Opinions de Napoléon sur divers sujets de politique et d’administration recueillies par un membre de son conseil d’état et récit de quelques événements de l’époque. Firmin Didot.

Peters, G. & Pierre, J. (2007). Handbook of Public Administration. Sage. https://doi.org/10.4135/9780857020970

Petrovics Z. (2019). Összehasonlító európai közszolgálat, a közszolgálati jogviszony alanyai az EU tagállamaiban. PRO PUBLICO BONO – Magyar Közigazgatás, 1, 86–113.

Raadshelders, J. Cf. & Rutgers, M. R. (1996). The Evolution of Civil Service Systems. In Bekke, H. A. G. M., Perry, J. L. & Toonen, T. A. J. (Eds.). Civil Service Sysems in Comparative Perspective (pp. 155-175). Indiana University Press.

Rigaudiat, J. (1994). Gérer l’emploi public. Formation Emploi, 46, 73.

Rixer Á. (2011). Írország közigazgatása. In Szamel K., Balázs I., Gajduschek Gy. & Koi Gy. (Szerk.), Az Európai Unió tagállamainak közigazgatás (pp. 159-192). CompLex Kiadó.

Rouban, L. (2008). La réforme de l’État et son contexte: Réformer l’État : pourquoi et pour quoi? La réforme de l’État, Cahiers français, 346, 87.

Ruiz, É. (2017). Des économies très politiques. Cahiers d’histoire, 134, 41-63. https://doi.org/10.4000/chrhc.5753

Shaw, R. & Richet, I. (2012). La nouvelle gestion publique en Australie: passé, présent et futur. Pouvoirs, 2(141), 117-132. https://doi.org/10.3917/pouv.141.0117

Stumpf I. (2009). Az állam újrafelfedezése és a Neoweberiánus állam. OKRI Szemle, 9, 110-123.

Szamel K., Balázs I., Gajduschek Gy. & Koi Gy. (Szerk.) (2011). Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása. CompLex Kiadó.

Vallemont, S. (1996). La gestion prévisionnelle des effectifs, des emplois et des compétences dans les trois fonctions publiques. Berger-Levrault.

Wunder, B. (2005). Das erste Beamtengesetz: Die bayerische Hauptlandespragmatik vom 1. Januar 1805. ZBR, 2-13.

Ziller, J. (1993). Administrations comparées, les systèmes politico-adminstratifs de l’Eurple des douze. Montchrestien.

Megjelent
2021-08-09
Hogyan kell idézni
HazafiZ. (2021). Közszolgálati minták, modellek és trendek az Európai Unió tagállamaiban. Belügyi Szemle , 69(8), 1285-1307. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.8.1
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok