Személyügyi döntéstámogatás informatikai rendszerének bevezetése a magyar közszolgálatban
Absztrakt
Hosszú idők óta a 2010 utáni kormányzati személyzetpolitika legjelentősebb fejlesztési projektje a „Versenyképes közszolgálat utánpótlásának stratégiai biztosítása.” A projekt elnevezése jól kifejezi a fejlesztés fókuszát, amely a versenyképesség növelésére, valamint a személyi állomány hosszú távon is fenntartható utánpótlására irányul. Bármelyikről is legyen szó, egyik sem valósítható meg adat- és tényalapú munkaerő-tervezés nélkül, ezért a projekt kiemelten fontos fejlesztése a kormányzati személyügyi döntéseket támogató informatikai rendszer. A tanulmány célja, hogy a fejlesztés apropóján foglalkozzon az optimális létszám kérdésével hazai és nemzetközi összefüggésekben, a stratégiai munkaerő-tervezés jelentőségével, külföldi eredményeivel. Elemezze a közszolgálati személyügyi nyilvántartás kialakítására tett kísérleteket – kudarcaival és tanulságaival együtt –, s részletesen bemutassa a projekt keretei között megvalósuló informatikai rendszert. A szerzők meggyőződése, hogy az új személyügyi informatikai rendszer a közszolgálati humánerőforrás-menedzsment (HRM) és a közigazgatási digitalizáció területén egyaránt az élenjáró országok közé emeli Magyarországot.
Hivatkozások
Cabinet Office (2013). Departmental Improvement Plans. https://www.gov.uk/government/collections/ departmental-improvement-plans
Európai Tanács (2011). La compétitivité: enjeu d’un nouveau modèle de développement. https://www.lecese.fr/sites/default/files/votes/professions-liberales_competitivite.pdf
Gajduschek Gy. (2008). Közszolgálat. A magyar közigazgatás személyi állománya és személyzeti rendszere empirikus adatok tükrében. Magyar Közigazgatási Intézet.
Hajnal Gy. (2009). A KÖZIGTAD jövőjével, továbbfejlesztésével kapcsolatos döntéshozói szempontok. Miniszterelnöki Hivatal.
Hazafi Z. (2016). A közigazgatás létszáma a kormányzati személyzetpolitika szemszögéből. Pro Publico Bono: Magyar Közigazgatás, 4(3), 92-105.
Hazafi Z. (2020). Munkakör-és kompetencia-alapú stratégiai humán erőforrás gazdálkodás a francia közszolgálatban. In Gáspár M. & Szakács G. (Szerk.), Munkaköralapú humánerőforrás gazdálkodás intézményesítésének nemzetközi gyakorlata (országtanulmányok) (pp. 413-438). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Huerta Melchor, O. (2013). The Government Workforce of the Future: Innovation in Strategic Workforce Planning in OECD Countries. OECD Working Papers on Public Governance, 21. OECD Publishing.
Imre M. (2009). Az állam és a közigazgatás gazdasági szerepe és feladatai. In Verebélyi I. & Imre M. (Szerk.), Jobb közigazgatás helyben járás és visszafejlődés helyett (pp. 28-36). Századvég Kiadó.
Johansen, B. (2009). Leaders Make the Future: Ten New Leadership Skills for an Uncertain World. Berrett-Koehler.
Juhász A. (2006). Javaslat a minisztériumok belső szervezeti struktúrájára és koordinációs rendszerük modernizálására. In Ágh A. & Somogyvári I. (Szerk.), A közigazgatási reform új perspektívái (pp. 55-69). Új Mandátum Könyvkiadó. http://mek.niif.hu/10100/10183/10183.pdf
Linder V. (2010). Személyzeti politika – humánstratégia a közigazgatásban. Kézirat. PhD doktori értekezés. Debreceni Egyetem.
Lőrincz L. (1986). A személyzeti politika változásának szakaszai a magyar közigazgatásban 1945 után. Magyar Tudományos Akadémia.
Lőrincz L. (1995a). A közigazgatás létszámáról. In Fogarasi J. (Szerk.), A közigazgatás személyi állománya (pp. 205-209). Unió Lap-és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft.
Lőrincz L. (1995b). A szocialista zsákmányrendszertől a merit-system küszöbéig. In Baka A., Kajtár I., Lőrincz L. & Máthé G. (Szerk.), A magyar közszolgálat. Közszolgálati szakemberképzés a XX. században (pp. 85-113). Államigazgatási Főiskola.
Lőrincz L. (2010). A közigazgatás alapintézményei. HVG-ORAC.
Magyary Z. (1944). A hivatásos közszolgálat megoldatlan kérdései. Erdélyi Múzeum-Egyesület.
Molnár L. & Udvardi A. (2016). Versenyképességi évkönyv Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben. GKI Gazdaságkutató Zrt. és Friedrich-Ebert-Stiftung.
N. Szabó J. (2019). A diktatúra kiépülése és a közigazgatás (1946 ősze – 1948). Hitel, 32(4), 91-104.
OECD (2017). Panorama des administrations publiques 2017. Éditions OECD. https://www.oecd-ilibrary.org/governance/panorama-des-administrations-publiques-2017_gov_glance-2017-fr
OECD (2019). Panorama des administrations publiques 2019. Éditions OECD. https://www.oecd-ilibrary.org/governance/panorama-des-administrations-publiques-2019_8be847c0-fr
OECD (2011). Public Servants as Partners for Growth: Toward a Stronger, Leaner and More Equitable Workforce. OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/9789264166707-en
OCDE (2021). Panorama des administrations publiques 2021, Éditions OCDE, Paris, https://doi.org/10.1787/9556b25a-fr
Ruiz, É. (2017). Des économies très politiques. Cahiers d’histoire. Revue d’histoire critique, 134, 65-85. http://chrhc.revues.org/5753
Szamel L. (1982). Az állami személyzeti munka és a személyzeti apparátus a jogi szabályozás szempontjából. In Dulin J. (Szerk.), A személyzeti munka kézikönyve (pp. 48-52). Kossuth Könyvkiadó.
Szamel L. (1988). A személyzeti politika jogi összefüggései. In Kovács S. (Szerk.), A személyzeti munka kézikönyve (pp. 223-233). Kossuth Könyvkiadó.
.png)
