Észak-atlanti Szerződés Szervezetének éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatkezelési feladatai

Kulcsszavak: NATO, biztonsági kihívások, éghajlatváltozás, fenntartható fejlődés, energiabiztonság

Absztrakt

Cél: Jelen cikk célja, hogy a NATO éghajlatváltozással kapcsolatos állásfoglalásait, a negatív hatások ellen hozott intézkedéseket tanulmányozza. Bemutassa azt, hogy a NATO stratégiai célkitűzéseire hogyan hatnak napjaink ökológiai szempontú kihívásai.
Módszertan: Téma aktualitásának vizsgálata indexáló adatbázisok segítségével, elsősorban a ScienceDirect, Google Tudós adatainak felhasználásával történik. A NATO tevékenységét érintő biztonsági kihívásokat, kiemelten az éghajlatváltozás biztonsági aspektusait, a NATO-csúcsértekezletekről készült kivonatok, vonatkozó cselekvési tervek, kapcsolódó világtalálkozók, konferencia anyagok, megállapodások, döntéshozói és egyéb szervezetek szakmai jelentései, továbbá a fellelhető publikációk alapján elemzik és értékelik a szerzők.
Megállapítások: A biztonsági környezet erőteljes változáson megy keresztül. A globális intézkedések ellenére napjainkban erősödik a migráció, a terrorcselekmények száma nő, a környezeti ártalmakból adódó gazdasági, társadalmi következmények komplexebben jelentkeznek, fegyveres konfliktusok és válságok alakulnak ki, amelyek válaszreagálásra késztetik a NATO-t. A klasszikus stratégiai célok mellett azonban olyan területekkel is foglalkoznia kell a NATO-nak, mint az éghajlatváltozás károsító hatásai, a fenntartható fejlődési célok teljesítésében való részvétel, energiabiztonsági kérdések stb., amik természettudományi és társadalomtudományi elméleti és gyakorlati kérdések vizsgálatára ösztönzik a katonai dialektikát, felerősítve a szemléletformálást és a jelenkori környezeti elterjedt irányzatok adaptálhatóságának, integrálhatóságának vizsgálataira való hajlamot.
Érték: A szerzők által végzett elemzői–értékelői tevékenység a NATO feladatrendszerének szélesebb spektrumára terjed ki, így a klasszikus feladatok mellett eddig szokatlan, vagy nem annyira ismert és nem annyira felkapott szükségszerű témák kerültek feldolgozásra.

Hivatkozások

Anda, A., Burucs, Z. & Kocsis, T. (2011). Globális környezeti problémák és néhány társadalmi hatásuk [Global environmental problems and their impact on society]. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ.

Baranyai, G., Besenyei, M., Csernus, D., Fülöp, B., Fülöp, S., Hetesi, Zs., Kovács, L., Németh, Zs., Teknős L. & Baranyai, G. (Eds.) (2018). A fenntartható fejlődés és az állam feladatai [Tasks of sustainable development and the state]. Dialóg Campus Kiadó.

Bardócz, J., Barta, K., Hatos, J., Nagy, É. & Helfrih, V. (Eds.) (2001). A modern haditechnika enciklopédiája – 1945-től napjainkig [Encyclopaedia of modern military technology – from 1945 until today]. Gulliver Kiadó.

Barnett, J. (2001). Security and Climate Change, 11(1), 1–20. https://doi.org/10.1016/S1353-4858(01)00118-0

Belcher, O., Bigger, P., Neimark, B., & Kennelly, C. (2019). Hidden carbon costs of the ‘everywhere war’: Logistics, geopolitical ecology, and the carbon boot-print of the US military. Transactions of the Institute of British Geographers, 45(1), 65–80. https://doi.org/10.1111/tran.12319

Bencsik, K. (2009). Talajhasználati módszerek értékelése talajvédelmi szempontból [Evaluation of the methods of soil use from a soil protection point of view]. Doktori értekezés. Gödöllő.

Biden, J. R. (2021). Interim National Security Strategic Guidance. White House, Washington.

Boda, J. (2014). Biztonsági kihívások-nemzetbiztonsági válaszok [Security challenges – national defence responses], In: Gaál, Gy. & Hautzinger, Z. (Eds.), Tanulmányok a ‘Biztonsági kockázatok - rendészeti válaszok [Security risks – law enforcement responses], (pp. 35–47). Magyar Hadtudományi Társaság.

Bulla, M. & Tamás, P. (Eds.) (2006). Fenntartható fejlődés Magyarországon - Jövőképek és forgatókönyvek [Sustainable development in Hungary – Visions and scripts]. Új Mandátum Könyvkiadó.

Busby, W. J. (2007). Climate Change and National Security. Council on Foreign Relations Press.

Carson, R. L. (1962). Silent Spring. Houghton Mifflin Company.

Csaba, L. (2018). Válság, gazdaság, világ [Crisis, economy, world]. Éghajlat Kiadó.

DLA (2017). Defense Logistics Agency – Energy: Fiscal year 2017 fact book. Defense Logistics Agency.

Ehrlich, A. & Ehrlich, P. (1995). A fajok kihalása [Extinction of species]. Göncöl Kiadó.

Ehrlich, P. R. (1968). The Population Bomb. Ballanine Books.

Faragó, T., Iványi, Zs. & Szalai, S. (Eds.) (1990). Az éghajlat változékonysága és változása [Variability and change of the climate]. KTM – OMSZ.

Faragó, T. & Bartholy, J. (2014). Egy hathatós globális éghajlatvédelmi megállapodás szükségessége és akadályai [The necessity and obstacles of an effective global climate agreement], Magyar Tudomány, 175(5), 594–602.

Fülöp, S. (2018). Környezetjog – környezeti konfliktusok [Environmental law – climate conflicts] Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Gazdag, E. (2022). A NATO Arktisz politikája: elrettentés és védelem [NATO’s Arctic policy: deterrence and defence]. Hadtudomány, 32(1), 3–25. https://doi.org/10.17047/HADTUD.2022.32.1.3

Gazdag, F. (2008). Két lexikon magyar nyelven a biztonságpolitikáról [Two lexicons in Hungarian of defence policy]. Nemzet és Biztonság, 8(3), 83–88.

Gazdag, F. & Tálas, P. (2008). A biztonság fogalmának határairól [Of the extents of the concept of security, Nation and Security]. Nemzet és Biztonság, 8(3), 3–9.

Gazdag, L. (2014). A gazdasági fejlődés mozgatórugói [The motors of economic growth]. In Csath, M. (Ed.), Közgazdaságtan [Economics] (pp. 81–87). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Gazdag, F. & Remek, É. (2018). A biztonsági tanulmányok alapjai [Basics of security studies]. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Haff, P. K. (2013). Technology as a geological phenomenon: implications for human well-being. Geological Society London Special Publications, 395(1), 301–309. https://doi.org/10.1144/SP395.4

Hajnal, K. (2006). A fenntartható fejlődés elméleti kérdései és alkalmazása a településfejlesztésben [Theories and application of sustainable development in urban development]. Doktori értekezés. Pécsi Tudományegyetem.

Hendrix, C. S. & Glaser, S. M. (2007). Trends and triggers: Climate, climate change and civil conflict in Sub-Saharan Africa. Political Geography, 26(6), 695–715. https://doi.org/10.1016/j. polgeo.2007.06.006

Hetesi, Zs. & Kiss, T. (2018). Ember és természet Kiút a zsákutcából [Human and nature, Out of a dead-end street]. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Hufnagel, L., Sipkay, Cs., Drégely-Kiss, Á., Farkas, E., Türei, D., Gergócs, V., Petrányi, G., Baksa, A., Gimesi, L., Eppich, B., Harnos, Zs. & Csete L. (2008). Klímaváltozás, Biodiverzitás és közösségökológiai folyamatok kölcsönhatásai [Climate change, Interactions of biodiversity and socio-ecological processes]. In Harnos, Zs. & Csete, L. (Eds.), Klímaváltozás: Környezet-Kockázat-Társadalom. (pp. 229–262.). Szaktudás Kiadó Ház.

IPCC (2007). Climate Change, 2007: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change. Cambridge University Press.

IPCC (2015). Climate Change 2014 Synthesis Report. Geneva.

IPCC (2012). Managing the risks of extreme events and disasters to advance climate change adaptation. Special Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change. Cambridge University Press.

Kapás, Gy. Á., Balázs, L. & Káposzta, J. (2022). A vidéki tér fenntartható fejlesztési lehetőségének vizsgálata, különös tekintettel az ipari kender hasznosítására [Overviewing the possibility of sustainable development of rural areas, with particular regard to the utilisation of industrial hemp]. Studia Mundi – Economica, 9(1), 35–44. https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2022.09.01.35-44

Kerekes, S. (2007). A környezet gazdaságtan alapjai [Basics of environmental economy]. Aula, Budapest.

Kristian, Å. (2014). Interstate Relations in the Arctic: An Emerging Security Dilemma? Comparative Strategy, 33(2), 145–166. https://doi.org/10.1080/01495933.2014.897121

Kuthi, A. (2001). Globális problémák [Global problems]; harmadik, átdolgozott kiadás. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány.

Lippert, T. H. (2016). NATO, Climate Change, and International Security: A Risk Governance Approach. RAND Corporation. https://doi.org/10.7249/RGSD387

Macapayag, N. & Misic, G. (2015). Trends and Patterns in Natural Disaster Management in Europe and Central Asia 1993-2014. Central European University.

Mach, K. J., Kraan, C. M. & Adger, W. N. (2019). Climate as a risk factor for armed conflict. Nature, 571, 193–197. https://doi.org/10.1038/s41586-019-1300-6

Matus, J. (2008). A katonai gondolkodás új irányzatai [New trends of military thinking]. Hadtudomány, 1, 1–83.

Meadows, D. H., Meadows, D. L. & Randers, J. & Behrens, W. W. (1972). The Limits to Growth. Universe Books.

Mika, J. (2017). Meteorological and hydrological changes based on European Environment Agency. Air and Water Components of the Environment Conference, 227–234. https://doi. org/10.24193/AWC2017_28

Nagy, L. (2014). Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének születésnapja [The Birthday of The North Atlantic Treaty Organization]. Hadtudomány, 25(1-2), 3–11.

Nuttall, W., Samaras, C. & Bazilian, M. (2017). Energy and the military: Convergence of security, economic, and environmental decision‐making. University of Cambridge Energy Policy Research Group, 1717, 1–29. https://doi.org/10.17863/cam.17547

Nyitrai, M. (2018). Nato Smart Energia. Hadmérnök, 13(1), 104–117. O’Brien, G., O’Keefe, P., Rose, J. & Wisner, B. (2006). Climate change and disaster management. Disasters, 30(1), 64–80. https://doi.org/10.1111/j.1467-9523.2006.00307.x

Padányi, J. (2021). Az éghajlatváltozás hatásai, minta katonai erő előtt álló biztonsági kihívások [Effects of climate change, as security challenges before military forces]. Hadtudomány, 31(1), 31–43. https://doi.org/10.17047/HADTUD.2021.31.1.31

Padányi, J. & Halász, L. (2012). A klímaváltozás hatásai [The effects of climate change]. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Pal, I., Meding, J. V., Shrestha, S., Ahmed, I. U. & Gajendran, T. (2020). An Interdisciplinary Approach for Disaster Resilience and Sustainability. Springer. https://doi.org/10.1007/978- 981-32-9527-8

Papp, B. (2019). Disaster risk data and its terminological difficulties. A statistical review. Delta, VedeckoOdborný Časopis Katedry Protipožiarnej Ochrany, 13(1), 5–21.

Petkovich, T. (2016). Biztonság, védelem és a gazdaság kapcsolata [The relation between security, defence and economy], 2016., 1–8. https://doi.org/10.13140/RG.2.2.11565.95202

Rada, P. (2007). Átalakuló biztonsági kihívások [Changing security challenges]. In Rada, P. (Ed.), Új világrend? (pp. 53–72). Grotius könyvtár, Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület; Ifjú Közgazdászok Közhasznú Egyesülete.

Rakonczai, J. (2013). A klímaváltozás következményei a dél-alföldi tájon [The effects of climate change in the Southern Great Plain]. Akadémiai doktori értekezés. Magyar Tudományos Akadémia.

Rakonczai, J. (2003). Globális környezeti problémák [Global environmental problems]. Lazi Könyvkiadó.

Resperger, I. (2016). A nemzeti és nemzetközi válságkezelés új megközelítése [A new approach to national and international crisis management]. Szakmai Szemle, 9(3), 112–149.

Sena, L. & Woldemichael, K. (2006). Disaster Prevention and Preparedness. Jimma University.

Simai, M. (2020). A hatalmi viszonyok, a világgazdaság és a katonai szektor a XXI. században [Power structures, the world economy and the military sector on the 21st century]. Köz-Gazdaság - Review of Economic Theory and Policy, 7(2), 33–77.

Siposné Kecskeméthy, K. (2014). Partnerség a békéért [Partnership for peace]. In Gelsei A., Kiss, P. & Zsolt, M. (Eds.), NATO Partnerség 2014: A szövetségi partnerségi programok múltja, jelene és jövője: Tanulmányok [Past, present and future of partnership programmes: Studies] (pp. 1–24). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Solomon, S., Qin, D., Manning, M., Marquis, M., Averyt, K., Tignor, M.B. M. & Miller, H. L. (2007). Climate Change 2007 The Physical Science Basis. Cambridge University.

Szatai, Zs. & Horváth, T. (2020). A robbanószerkezetek felderítésének története 1. (700–1950) [The history of the reconnaissance of explosive devices 1. (700-1950)]. Honvédségi Szemle, 148(6), 81–94. https://doi.org/10.35926/HSZ.2020.6.7

Szenes, Z. (2017). Katonai biztonság napjainkban. Új fenyegetések, új háborúk, új elméletek [Military security today: New threats, new wars, new theories]. In Finszter G. (Ed.), Biztonsági kihívások a 21. században (pp. 69–104). Dialóg Campus.

Szenes, Z. & Siposné Kecskeméthy, K. (2019). NATO 4.0 és Magyarország, 20 év tagság, 30 év együttműködés [NATO 4.0 and Hungary, 20 years of membership, 30 years of cooperation]. Zrínyi Kiadó.

Szöllősi-Nagy, A. (2022). On climate change, hydrological extremes and water security in a globalized world. Scientia Et Securitas, 2(4), 504–509. https://doi.org/10.1556/112.2021.00081

Strömberg, D. (2007). Natural Disasters, Economic Development, and Humanitarian Aid. Journal of Economic Perspectives, 21(3), 199–222. https://doi.org/10.1257/jep.21.3.199

Taksás, B. (2013). Gazdasági biztonsági kihívások napjaink globalizált világában [Economic security challenges in today’s globalised world]. Doktori (PhD) értekezés, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi Doktori Iskola.

Teknős, L. (2022). A természeti eredetű katasztrófák és események növekvő tendenciáinak vizsgálata, elemzése, katasztrófavédelmi szempontú értékelése [Overviewing, analysing and evaluating the growing trends of natural disasters and events from a disaster management point of view]. Védelem Tudomány, 7(2), 166–197.

Teknős, L. (2017). A lakosság és az anyagi javak védelmének újszerű értékelése napjaink kihívásainak tükrében I. [New evaluation of the protection of the population and material assets in today’s challenges I.]. Bolyai Szemle, 25(2), 57–75.

Teknős, L. (2015). A lakosság és az anyagi javak védelmének újszerű értékelése és feladatai a klímaváltozás okozta veszélyhelyzetben [New evaluation and tasks of the protection of the population and material assets in the emergency situation caused by climate change]. Doktori (PhD) értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Katonai Műszaki Doktori Iskola.

Teknős, L. (2013). Napjaink globális környezeti problémáinak elemzése, bemutatása [Analysis and introduction of today’s global environmental issues]. Műszaki Katonai Közlöny, 23(2), 402–417.

Teknős, L. (2022). Vízkonfliktusok aktuális helyzetének elemzése, értékelése [Analysis and evaluation of the current state of water conflicts]. In Szlávik, L. & Kaszás, G. (Eds.), A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlés dolgozatai (pp. 1–15). Magyar Hidrológiai Társaság.

Tóth, G. (2007). A Valóban Felelős Vállalat [Really a Responsible Company]. Követ.

Treszkai, Á. (2021). Az afrikai vízkonfliktusok biztonsági hatásai Európára és Magyarországra [Security impacts of the African water conflicts on Europe and Hungary]. Doktori (PhD) értekezés. NKE Hadtudományi Doktori Iskola.

Sawada, Y. & Zen, F. (2014). Disaster Management in ASEAN. Economic Research Institute for ASEAN and East Asia.

Uitto, J. I. & Shaw, R. (2016). Sustainable Development and Disaster Risk Reduction. Springer. https://doi.org/10.1007/978-4-431-55078-5

Vigh, V. (2021). The Connection Between Nato and the Arctic Region. In Šilinger, K. (Ed.), New Approaches to State Security Assurance (pp. 290–296). University of Defence in Brno, Faculty of Military Leadership.

Zán, K. (2004). Az Európai Unió biztonság és védelempolitikája [Security and defence policy of the European Union]. Határrendészeti Tanulmányok, (2), 99–117.

Megjelent
2023-03-31
Hogyan kell idézni
Siposné KecskeméthyK., & TeknősL. (2023). Észak-atlanti Szerződés Szervezetének éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatkezelési feladatai . Belügyi Szemle , 71(1.ksz.), 58-83. https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2023.1.4
Rovat
Tanulmányok