Az Európai Unió humanitárius segítségnyújtási és polgári védelmi szakpolitikájának bemutatása
Absztrakt
Cél: Jelen cikk célja, hogy bemutassa az Európai Unió humanitárius segítségnyújtási és polgári védelmi szakpolitikáját, megvizsgálja a COVID–19 helyzetet és értékelje a vírus által okozott világjárvánnyal kapcsolatos segítségnyújtási intézkedéseket, a hatékonyságot.
Módszertan: Elemzi a jövőbeli fejlesztési igényeket és a lehetőségeket a megelőzés, felkészülés, reagálás vonatkozásában. Ennek érdekében az Európai Unió honlapján található infografikai ábrák és a feltüntetett adatok elemzése mellett, az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatóságának napi jelentéseit, az Európai Bizottság adatait vizsgálták meg a szerzők.
Megállapítások: Az adatok alapján megállapítható, hogy az Európai Unió a polgári védelmi mechanizmusán keresztül globálisan nyújt segítséget, még a COVID–19 járványügyi helyzetben is, mikor a koronavírus mindegyik uniós tagállamot időben és térben egyszerre sújtotta.
Érték: A kollektív együttműködés hiányosságai a válság első évében igazolták azt, hogy a fenyegetések kezelésére irányuló erőfeszítések hatékonyságát növelni kell, a tagállamok közötti segítségnyújtási hajlandóságot, képességeket, kapacitásokat erősíteni, fejleszteni szükséges.
Hivatkozások
Ambrusz J. (2018). A katasztrófavédelem. In Bába I. (Szerk.), Közszolgálati protokoll. IV. könyv. Hivatásrendek protokollja (pp. 77–93). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Anderson, M., Forman, R. & Mossialos, E. (2021). Navigating the role of the EU Health Emergency Preparedness and Response Authority (HERA) in Europe and beyond. The Lancet Regional Health – Europe, 9, 100203. https://doi.org/10.1016/j.lanepe.2021.100203
Balla J., Christián L. & Hautzinger Z. (2021). Rendészet a járványügyi veszélyhelyzet idején. In Koltay A. & Török B. (Szerk.), Járvány sújtotta társadalom: A koronavírus a társadalomtudományok szemüvegén keresztül (pp. 67–86). Ludovika Egyetemi Kiadó.
Czene G. (2014). Az Európai Unió konfliktus és válságkezelő intézményrendszere, valamint gyakorlati alkalmazásai. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Forman, R. & Mossialos, E. (2021). The EU Response to COVID–19: From Reactive Policies to Strategic Decision-Making. Journal of Common Market Studies, 59, 56–68. https://doi.org/10.1111/jcms.13259
Goniewicz, K., Khorram-Manesh, A. J., Hertelendy, A., Goniewicz, M., Naylor, K. M. & Burkle Jr., F. (2020). Current Response and Management Decisions of theEuropean Union to the COVID–19 Outbreak: A Review. Sustainability, 12, 3838. https://doi.org/10.3390/su12093838
Gulyásné Gyurka T. & Vass Gy. (2021). A hivatásos katasztrófavédelmi szerv koronavírusjárvány- kezelés kapcsán végrehajtott feladatai. In Koltay A. & Török B. (Szerk.), Járvány sújtotta társadalom: A koronavírus a társadalomtudományok szemüvegén keresztül (pp. 111–122). Ludovika Egyetemi Kiadó.
Gyeney L. (2018). Az uniós polgárság. In Szabó M., Debisso K., Gyeney L. & Pünkösty A. (Szerk,). Az Európai Unió jogának alapjai. Pázmány Press.
Hautzinger Z. (2020). A migráció szabályozásának reaktív tényezői. Belügyi Szemle, 68(9), 47– 62. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.9.3
Hegyaljai M. (2020). A COVID–19 járvánnyal összefüggésben bevezetett intézkedések a határok ellenőrzése tekintetében Magyarországon és Ausztriában. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), A hadtudománytól a rendészettudományig társadalmi kihívások a nemzeti összetartozás évében (pp. 299–309). Magyar Hadtudományi Társaság.
Juhász K. (2014). Az Európai Unió biztonság- és védelempolitikája, az EU válságkezelési tevékenysége. PhD értekezés. Szegedi Tudományegyetem.
Juhász L. (2021). Az EU válságkezelési mechanizmusa. Honvédségi Szemle, 147(4), 50–64.
Láncos P. L. (2019). Az európai közigazgatás rendszere. In Szabó M., Láncos P. & Gyeney L. (Szerk.), Uniós szakpolitikák (pp. 10–23). Pázmány Press.
László V. (2021). A hatályos magyar szabályozás és a koronavírus-járvány első hulláma idején kihirdetett veszélyhelyzet során bevezetett kormányzati intézkedések vizsgálata. Katonai Jogi és Hadijogi Szemle, 9(1), 43–76.
Marján A. (2014). EU közpolitika és szakpolitikák. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Muhoray Á. (2002). A katasztrófavédelem területi irányítási modelljének vizsgálata. PhD értekezés. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem.
Perchinig, B., Rasche, L. & Schaur, K. (2017). Humanitarian Aid and Civil Protection Policies in the European Union and the MICIC Agenda. International Centre for Migration Policy Development.
Skorka T. (2020). Rendőrség a koronavírus ellen. Magyar Rendészet, 20(4), 174–192. https://doi.org/10.32577/mr.2020.4.11
Schweickhardt G. (2018). A katasztrófavédelem rendszere. Dialóg Campus Kiadó.
Teknős L. (2018). A klímaváltozás, mint új kihívás megjelenése az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmus feladatrendszerében. Hadtudomány, 28(E-szám), 188–210.
Varga M. & Zsigovits L. (2020). Globálisan kialakuló veszélyhelyzetek (COVID–19 koronavírus okozta megbetegedés) hatása a rendészeti infokommunikációs technológiára. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XXII. (pp. 193–199). Magyar Hadtudományi Társaság.
Vass Gy. & Bleszity J. (2020). The Analysis of the Process of Rehabilitation Following Disasters. Védelem Tudomány, 5(1), 98–117.
Welfens, J. J. P. (2020). Corona-Weltrezession: Epidemiedruck und globale Erneuerungs-Perspektiven. Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-658-31386-9
.png)
