Who is who in the Hungarian dental paleopathology

  • Gábor Kocsis-Savanya
Keywords: Paleopathology, Dental anthropology, Hungary

Abstract

We collected the dead Hungarian researchers in dental paleopathology. We present the career, the activity, especially the dental-palaeopathological researches of scientists in alphabetical order. Their communications appear in the References section.

References

Abonyi, J. (1892): A műfogászat rövid kézikönyve. Dobrovszky és Franke, Budapest.

Allodiatorisz, I. (1937): Adatok az Árpád–kori magyarság antropológiájához. Egyetemi doktori értekezés. Budapest.

Allodiatorisz, I. (1958): A Kárpát-medence antropológiai bibliográfiája. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 77–79.

Allodiatorisz, I. (1966): Bibliographie der Zoologie im Karpatenbecken, 1900–1925. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Árkövy, J. (1904): Die Bedeutung des Diverticulum Tomes–Zsigmondyi, des Cingulum an den oberen lateralen Schneidezähnen und des Foramen coecum molarium (Milleri) in phylogenetischer Beziehung. Oesterreichisch-Ungarische Vierteljahrsschrift für Zahnheilkunde, 20: 13–34.

Balogh, K., Csiba, Á. (1966): Az area perilingularis tájbonctani variációi. Fogorvosi Szemle, 59: 289–293.

Balogh, K., Molnár, L., Schranz, D., Huszár, Gy. (1962): Gerostomatologie. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 312.

Barna, I. (1871): Fogászat. Deutsch-féle Könyvnyomda Rt, Pest. pp. 183.

Bartucz, L. (1914): A weimari ősember állkapcsa. Természettudományi Közlöny, 46: 154–156.

Bartucz, L. (1916): A Büdöspest barlangban talált neolithkori embercsontváz. Barlangkutatás, 4: 109–136.

Bartucz, L. (1935): II. Rákóczi Ferenc hamvai. Természettudományi Közlöny, 67: 214–222.

Bartucz, L. (1939): A hevesi honfoglaló magyar csontváz. Folia Archaeologica, I–II. Magyar Történeti Múzeum, Budapest – Egyházmegyei Nyomda, Veszprém.

Bartucz, L. (1966): Paleopathologia III. A praehistorikus trepanáció és orvostörténeti vonatkozású sírleletek. Medicina Kiadó, Budapest.

Bartucz, L., Dancza, J., Hollendonner, F., Kadic, O., Mottl, M., Patai, V., Pálosi, E., Szabó, J., Vendl, A. (1938): A cserépfalusi barlang (Subalyuk). Geologica Hungarica. Series paleontologica, 14. Stádium Sajtóvállalat, Budapest.

Berndorfer, A. (1962): A 500-year-old skull with cleft lip. British Journal of Plastic Surgery, 15: 123–128.

Bocskay, O. (1908): Összehasonlító vizsgálatok az emberi csontos szájpad osteológiai sajátságairól. Stomatologiai Közlöny, 7: 36–68.

Bottyán, O. (1968): An analysis of the palatal measuring methods. Annales historico–naturales Musei nationalis hungarici, 60: 297–306.

Bottyán, O.L. (1970): Életkori változások a palatumon. In: Magyar Biológiai Társaság (Szerk.) A IX. Biológiai Vándorgyűlés előadásainak ismertetése. Budapest, 1970. május 6–8. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 54.

Bottyán, O. (1970): The variations of the palatum with respect to sexual dimorphism. I. Annales historico naturales Musei nationalis hungarici, 62: 393–404.

Bottyán, O. (1971): The variations of the palatum with respect to sexual dimorphism. II. Annales historico naturales Musei nationalis hungarici, 63: 409–420.

Bottyán, O. (1971): Metrikus és morfológiai vizsgálatok az apertura piriformison. Anthropologiai Közlemények, 15: 61–66.

Bottyán, O. (1972): Changes in the palate owing to age. In: Törő, I., Szabady, E., Nemeskéri, J., Eiben, O. (Eds) Advances in the biology of human populations. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 473–477.

Bottyán, O.L. (1974): A palatum durum variációi a nemi dimorfizmus szempontjából. Fogorvosi Szemle, 67(1): 6–9.

Bottyán, O. (1974): The sexual dimorphism of the Human Mandible. Annales historico naturales Musei nationalis hungarici, 66: 403–411.

Bottyán, O.L. (1974): A csontos szájpad (palatum) vizsgálatának eredményei. Anthropologiai Közlemények, 18: 29–34.

Bottyán, O.L. (1975): Lebensalterwandlungen der Mandibel. Annales historico naturales Musei nationalis hungarici, 67: 333–342.

Brabant, H., Nemeskéri, J. (1963): Étude anthropologique et stomatologique d’une série de cranes d’age hunnique découverts a Mözs (Hongrie). Bulletin du Groupement International pour la Récherche Scientifique en Stomatologie, 6: 317–338.

Bruszt, P. (1950): Untersuchungen über das Vorkommen von Zahnkaries an Schädeln aus dem X–XII. Jahrhundert. Österreichische Zeitschrift für Stomatologie, 47: 483–490.

Bruszt, P. (1950): Über die Entstehung des Dens in Dente. Schweizerische Monatsschrift für Zahnheilkunde, 50: 534–542.

Bruszt, P. (1950): A „dens in dente” keletkezéséről. Fogorvosi Szemle, 43: 305–311.

Bruszt, P. (1951): A fogszuvasodás története a Kárpátmedencében. 1128 a VII–XIII. századból származó koponya vizsgálata a fogszuvasodás szempontjából. Fogorvosi Szemle, 44: 334.

Bruszt, P. (1952): 1128 a VII–XIII. századból származó koponya vizsgálata a fogszuvasodás szempontjából. Fogorvosi Szemle, 45: 72–77, 105–112.

Bruszt, P. (1953): Kétgyökerű felső szemfog. Fogorvosi Szemle, 46: 146–147.

Bruszt, P. (1953): Über die Verdoppelung der Milcheckzähne. Deutsche Stomatologie, 3: 47–50.

Bruszt, P. (1953): A felső tejszemfogak kettőzöttségéről. Fogorvosi Szemle, 46: 202–205.

Bruszt, P. (1954): Ein oberer bleibender Eckzahn mit zwei Wurzeln. Deutsche Stomatologie, 4: 78–79.

Bruszt, P. (1958): A Győrött feltárt késő–rómaikori csontvázleletek vizsgálata fogszuvasodás tekintetében. Anthropologiai Közlemények, 1: 39–50.

Bruszt, P., Kőhegyi, M. (1963): Az egri vár „csontfülkéjében” őrzött, az 1552-es ostrom alatt elesettek csontmaradványainak eredete és fogászati vizsgálata. Communicationes ex Bibliotheca Historiae Medicae Hungarica, 28: 45–46.

Dobrovits, T., Kemény, I. (1971): Mérések a retromolaris tájék csontfelszínén. Fogorvosi Szemle, 64: 205–212.

Érdy, J. (1853): III. Béla király és nejének Székes-Fehérváron talált síremlékei. In: Kubinyi, F., Vahot, I. (Ed.) Magyarország és Erdély képekben. Emich G. Könyvnyomda, Pest. pp. 42–48.

Gaál, I. (1929): Diluviális ember koponyák a Csillaghegyen. Természet, 25: 210.

Grynaeus, T. (1996): Isa por… A honfoglalás és Árpád–kori magyarság betegségei és gyógyításuk. Fekete Sas Kiadó, Budapest. pp. 36–45.

Nemeskéri, J., Harsányi, L. (1968): A hamvasztott csontvázleletek vizsgálatának kérdései. Anthropologiai Közlemények, 12: 99–116.

Harsányi, L., Szuchovszky, Gy. (1968): Fejezetek az igazságügyi fogorvostan köréből. Egyetemi jegyzet. Budapest.

Harsányi, L., Szuchovszky, Gy. (1971): Igazságügyi Fogorvostan. Egyetemi jegyzet. Budapest.

Henszlmann, I. (1864): A Székes-Fehérvári ásatások eredményei. Heckenast G, Pest.

Hillebrand, J. (1908): Újabb adatok az ember fogainak alaktanához. Stephaneum, Budapest.

Hillebrand, J. (1909): Beiträge zur Morphologie der menschlichen Zähne. Petőfi Nyomda, Budapest.

Huszár, Gy. (1945): Az Árpádkori magyarság fogazata. Máthé Dénes emlékkönyv. Atheneum Kiadó, Budapest. pp. 77–81.

Huszár, Gy. (1951): A torus palatinus morfológiája és fogászati jelentősége. Fogorvosi Szemle, 44: 65–71, 108–116.

Huszár, Gy. (1961): Ergebnisse der paleostomatologischen Untersuchungen im Lichte der Ernährungskunde. 7. Int. Vitalstoffkonferent. Ringbuch, Aachen. pp. 67.

Huszár, Gy. (1963): Die spätmittelarzherliche Bevölkerung von Fonyód. Paleostomatologie. Anthropologia Hungarica, 6: 158–162.

Huszár, Gy. (1965): A magyar fogászat története. Országos Orvostörténeti Könyvtár, Budapest. pp. 138, 140.

Huszár, Gy. (1965): Die Konsistenz der Ernährung und Kariesfrequenz. Vitalstoffe-Zivilizationskrankheiten, 10: 207.

Huszár, Gy. (1966): Medizingeographische Aspecte der Zahnkaries. Geographica Medica Hungarica, 10: 25–30.

Huszár, Gy. (1967): Zahnkrankheiten im Lichte der medizinischen Geographie. Vitalstoffe-Zivilizationskrankheiten, 12: 10–11.

Huszár, Gy. (1968): Karies und Zahnabnützung. Vitalstoffe-Zivilkrankheit, 12: 16.

Huszár, Gy. (1969): A lekopott fogak új rendszerű osztályozása. Fogorvosi Szemle, 62: 293–300.

Huszár, Gy. (1972): Milchgebissabnützung einst und jetzt. Protectio Vitae, 17: 213–214.

Huszár, Gy. (1974a): A tejfogak kopása. Fogorvosi Szemle, 67: 1–5.

Huszár, Gy. (1974b): Abrasio dentium fiatal korban. Anthropologiai Közlemények, 18: 97–103.

Huszár, Gy. (1976): A fogkopás vizsgálatának újabb módszerei és ezek alapján végzett összehasonlító vizsgálatok értékelésének eredményei. Doktori disszertáció.

Huszár, Gy., Schranz, D. (1952): A fogszuvasodás elterjedése a Dunántúlon az újabb kőkortól az újkorig. Fogorvosi Szemle, 45: 171–182, 200–206, 233–243, 272–279.

Huszár, Gy., Schranz, D. (1954): A foglekopás statisztikai értékelése csontmaradványokon. X. Árkövy Vándorgyűlés, Abstract 5.

Iszlai, J. (1880): Ein Blick auf die Beziehungen zwischen der naturgemäßen allgemeinen Ernährungsweise um Gebisse des Menschen sowie der übrigen Säugetiere. Pester Medizinisch-Chirurgische Presse.

Iszlai, J. (1881): Fogazatbeli különbségek az emberi nem fő típusainál. Természettudományi Közlöny, 13: 159–165.

Iszlai, J. (1881): Fogazatbeli különbségek az emberi nem fő jellegeinél. Orvosi Hetilap, 25: 18–19, 37–40, 76–78, 97–100, 139–143.

Iszlai, J. (1897): Adalékok a fogak helyzetbeli hibáinak nomenclaturájához és rendszeréhez. Odontoskóp, 5: 49.

Józsa, L. (2006): Paleopathologia, Elődeink betegségei. Semmelweis Kiadó, Budapest. pp. 90–96.

Józsa, L., Papp, I. (1989): Indicators of stress in a 9–11th century population. Humanbiologia Budapestinensis, 19: 69–72.

Kocsis, A., Oláh, S., Cencetti, S. (1995): Abnormal dental characteristics in an Etruscan specimen (6th century B.C.). Case report. In: Moggi-Cecchi, J. (Ed.) Aspects of Dental Biology; Palaeontology – Anthropology and Evolution. Cortona, Olaszország. pp. 373–378.

Kocsis, A.G. (1947): Anatómiai adatok a linguláris érzértelenítéshez. Fogorvosi Szemle, 40: 309.

Kocsis, A.G. (1948): Újabb anatómiai adatok a nervus alveolaris inferior érzéstelenítéséhez. Orvosok Lapja, 4: 281–282.

Kocsis-Savanya, G. (1989): Untersuchungen an aus Ausgrabungen stammenden Zähnen und Kiefern in Ungarn (Literaturübersicht). Acta Biologica Szegediensis, 35: 175–190.

Kocsis-Savanya, G. (1994): Ásatási leletekből származó maradandó frontfogak makromorfológiai fejlődési rendellenességeinek jellemzői és azok előfordulási gyakorisága. Kandidátusi disszertáció, Szeged.

Kocsis-Savanya, G. (1994): Ásatási leletekből származó maradandó frontfogak makromorfológiai fejlődési rendellenességeinek jellemzői és azok előfordulási gyakorisága. Anthropologiai Közlemények, 36: 85–95.

Kocsis-Savanya, G. (2000): Results of the paleostomatological researches. Acta Biologica Szegediensis, 44: 109–122.

Kocsis-Savanya, G. (2003): Huszár György és Schranz Dénes fogászati paleopatológiai munkássága. Fogorvosi Szemle, 96: 121–123.

Kocsis-Savanya, G. (2008): Hillebrand Jenő: Újabb adatok az ember fogainak alaktanához című monográfiája megjelenésének centenáriuma. Fogorvosi Szemle, 101: 211–217.

Kollár, L. (1948): A zengővárkonyi csiszolt kőkorszakbeli állcsontleletek. Fogorvosi Szemle, 41: 269–276.

Kretzoi, M. (1975): New Ramapithecines and Pliopithecus from the Lower Pliocene of Rudabánya in north eastern Hungary. Nature, 257: 578–581.

Kretzoi, M. (1989): Vértesszőlős, Man, Site and Culture. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 570.

Kretzoi, M. (2002): The Fossil Hominoids of Rudabánya. Hungarian National Museum, Budapest. pp. 287.

Láng, P. (1953): Canalis mentalis medialisról. Fogorvosi Szemle, 46: 278–279.

Láng, P. (1955): A canalis nasopalatinus seu incisivusról, illetve annak röntgenképéről. Fogorvosi Szemle, 48: 68–72.

Lengyel, I. (1964): Contribution á l’analyse histologique, serologique et chimique combinée des os et des dents en Archeologie. Bulletin du Groupement International pour la Récherche Scientifique en Stomatologie, 2: 1–25.

Lengyel, I. (1975): Paleoserology. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 240.

Lengyel, I., Vörös, I., K. Zoffmann, Zs., Bartosiewitz, L. (1983): Vizsgálatok csontokon. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest. pp. 54

Lenhossék, J. (1884): Die Ausgrabungen zu Szeged-Öthalom in Ungarn, namentlich die in den dortigen Úr-Magyarischen, Alt Römischen und Keltischen Gräbern aufgefundenen Skelette, darunter ein Sphenocephaler und Katarrhiner Hyperchameecephaler Schädel, ferner ein dritter und viertel künstlich verbildeter Macrocephaler Schädel aus Ó-Szőny und Pancsova in Ungarn. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.

Lenhossék, M. (1917): A fogszú pusztítása egykor és most. Természettudományi Közlöny, 49: 333–360.

Lenhossék, M. (1917): A fogszú hajdan és ma. Orvosi Hetilap, 61: 176.

Lenhossék, M. (1918): A fogszú egykor és most. Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 36: 1–35.

Lenhossék, M. (1922): Makroskopische Anatomie. In: Scheff, J. (Ed.) Handbuch der Zahnheilkunde. Urban u Schwarzenberg Bd, Wien, Ausztria, Leipzig, Németország. pp. 1–324.

Lipták, P. (1962): Embertan és emberszármazástan. Szegedi Tudományegyetem, Szeged. (további kiadások 1964 Tankönyvkiadó, 1980 Tankönyvkiadó).

Malán, M. (1929): Adatok a lengyeli őstelep neolithkori lakóinak anthropológiájához. Doktori disszertáció, Budapest.

Malán, M. (1941): X. századbeli magyarok csontmaradványainak embertani vizsgálata. Folia Archaelogica, III–IV: 193–213.

Malán, M. (1955): Zahnkeim aus der zweiten Aurignachien Schicht der Höhle von Istállóskő. Acta Archaelogica Hungarica, 5: 145–148.

Máthé, D., Molnár, L. (1940): Artikuláció a természetes fogazatban, különös tekintettel a lerágott fogazatra. Fogorvosi Szemle, 33: 1–10, 37–47.

Molnár, L. (1939): Abkauungserscheinungen an natürlichen Zähnen und ihre Nutzbarmachung für die Formgestaltung künstlicher Zähne. Zeitschrift für Stomatologie, 37: 124–133, 191–201, 255–268.

Molnár, L., Huszár, Gy. (1953): A nemi különbség jelentősége a stomatológiában. Fogorvosi Szemle, 46: 133–141.

Móra, F. (1962): Tápéi furfangosok. Válogatott elbeszélések. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest. pp. 928.

Móra, F. (1979): Igazlátók. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest. pp. 132.

Móra, F. (1982): Utazás a föld alatti Magyarországon. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest. pp. 183, 187, 214, 229, 286, 333–334, 367, 398.

Nemeskéri, J. (1943): A győri avar temető koponyáinak vizsgálata. In: Fettich. N. (Szerk.) Győr története a XIII. század közepéig. Régészeti emlékek. 3. kötet. pp. 83–96.

Nemeskéri, J. (1951): Alsónémediben feltárt csontvázleletek (bádeni csoport) embertani vizsgálata. Társadalomtörténeti Tudományos Közlöny, 1: 63–89.

Nemeskéri, J., Harsányi, L. (1968): A hamvasztott csontvázleletek vizsgálatának kérdései. Anthropologiai Közlemények, 12: 99–116.

Nyári, J. (1873): A pilini Leshegyen talált csontmaradványokról. Archaeologiai Közlemények, 9: 16.

Pap, I., Török, K., Szikossy, I., Bernert, Zs., Józsa, L. (1999): Microskopic Analysis of Dental Calculus of 18–19th Centuries Mummies, Vác, Hungary. IVth International Anthropological Congress of Ales Hrdlička. Prága, Abstracts, 113–114.

Petróczy, J. (1945): Korarézkori temető Tiszadobon. Folia Archeologica, V: 41–43.

Pór, L. (1948): A fogak térfogatmérésének jelentősége. Fogorvosi Szemle, 41: 235–238.

Pór, L. (1953): A fogak újabb térfogatmérési eredményeiről és funkciós értékeléséről. Fogorvosi Szemle, 46: 41–48.

Prágai, G. (1982): A fogatlan mandibula involúciója a moláris fogak táján és a környező lágyrészek változása. Kandidátusi értekezés tézisei, Szeged.

Prágai, G. (1986): A teljes alsó kivehető fogpótlás alaplemeze és külső felszíne. Medicina Kiadó, Budapest. pp. 116

Prágai, G., Fazekas, A. (1982): Az állkapocsgerinc magasságának vizsgálata a moláris fogak tájékán, antropológiai leletekből származó mandibulákon. Fogorvosi Szemle, 75: 231–235.

Prágai, G., Fazekas, A. (1983): Die Kieferkammhöhe untersucht an antropologischem und klinischem Material. Zahnärzten praktisches Wissen, 92: 61–65.

Regöly-Mérei, Gy. (1962): Palaeopathologia II. Az ősemberi és későbbi emberi maradványok rendszeres kórbonctana. Medicina Kiadó, Budapest. pp. 113–135.

Regöly-Mérei, Gy. (1970): Paleopathological examination of sceletal finds in the Roman period and description of diseases in Greece and Roman medical texts. Orvostörténeti Közlemények, 71: 55–67.

Regöly-Mérei, Gy., Nemeskéri, J. (1958): Palaeopathologische Untersuchungen an ägyiptischen Mumien aus der Römerzeit. Virchows Archiv für pathologische Anatomie und Physiologie und für klinische Medizin, 331: 569–572.

Rudas, G. (1899): Tanulmány a fogak és csontok korhadásáról. Magyar Fogászati Szemle, 3: 179–186, 229–234, 262–266.

Rudas, G. (1899): A csont- és fogszövetek halál után létrejött némi elváltozásról. Magyar Fogászati Szemle, 3: 341–345.

Salamon, H. (1912): A fogak primer helyzeti rendellenességeinek etiológiájáról. Stomatológiai Közlöny, 11: 205–208.

Salamon, H. (1923): Petőfi koponyája és rendellenes fogazatának meghatározása. Fogorvosi Szemle, 16: 3–56.

Salamon, H. (1938): Liszt Ferenc fogai. Fogorvosi Szemle, 31: 97–114.

Salamon, H. (1940a): Petőfi aranyfoga. Fogorvosi Szemle, 33: 65–74, 129–133.

Salamon, H. (1940b): II. Rákóczi Ferenc feleségének halála. Fogorvosi Szemle, 33: 287–297.

Salamon, H. (1940c): Alvinczy tábornagy vendégfogai. Fogorvosok Lapja, 2: 409–414.

Salamon, H. (1941): II. Lajos magyar király tetemének felismerése. Fogorvosok Lapja, 3: 22–28.

Salamon, H. (1942): Mátyás király koponyájának azonosítási lehetősége. Fogorvosi Szemle, 35: 261–274.

Salamon, H. (1942): A magyar stomatologia (fogászat) története. Magyar Stomatológia Története Kiadóhivatala, Budapest. pp. 155, 159–161.

Schranz, D. (1944): Törvényszéki stomatologia. Budapest.

Schranz, D. (1953): A személyazonosság megállapítása a fogászati lelet alapján. Fogorvosi Szemle, 46: 225–231.

Schranz, D. (1959): Kritik der Ausvertung der Alterverstimmungsmerkmale von Zähnen und Knochen. Deutsche Zeitschrift für die Gesamte Gerichtliche Medizin, 48: 562.

Schranz, D. (1961): Die quantitativen Veränderungen einzelner Bestandteile des Humerus und der Mandibula während des Seniums. Acta Morphologica Hungarica, 10: 59.

Schranz, D. (1962): Zahnbetterkrankungen der längsvergangenen Zeit. Zeitschrift für Morphologie und Anthropologie, 52: 347–354.

Schranz, D. (1967): Abnützung des Gebisses des fossilen und rezenten Menschen und die Bedeutung des Kauens in der stomatologischen Prophylaxe. Acta Medica Academiae Scientiarum Hungaricae, 24: 89–92.

Schranz, D. (1987): Az igazságügyi fogorvostan a két világháború között Magyarországon. Fogorvosi Szemle, 80: 267–271.

Schranz, D. (1988): III. Béla csontmaradványainak vizsgálata fogászati szempontból. Fogorvosi Szemle, 81: 103–109.

Schranz, D. (1994): A stomatologia két határterülete: az igazságügyi fogorvostan és az orális genetika. Fogorvosi Szemle, 87: 285–288.

Schranz, D, Huszár, Gy. (1954): Az őskori ember fogbetegségei. Fogorvosi Szemle, 47: 218–226.

Schranz, D, Huszár, Gy. (1955): Die Paleopathologie des prähistorischen Menschen in Ungarn. Österreichische Zeitschrift für Stomatologie, 52: 247–258.

Simon, B., Kőmives, O. (1937): Az állkapocs felhágó ágának mérete és helyzeti variációi. Fogorvosi Szemle, 30: 49–76.

Somogyi, B. (1953): Az állkapocs féloldali fejlődési rendellenességei, változatai és részaránytalanságai sebészanatómiai szempontból. Fogorvosi Szemle, 46: 193–199.

Stein, E. (1935): A Pusztaszeri Árpádkori lelet anthropologiai vizsgálata. Neuwirth Nyomda, Budapest.

Szabó, J. (1935): Skeletal remains of early man in named „Subalyuk”. Journal of Dental Research, 15: 204. DOI: https://doi.org/10.5840/thought19349264

Szabó, J. (1938): L’homme mousterien de la grotte Mussolini (Hongrie). Bulletins et mémoires de la Société d’Anthropologie de Paris, Paris.

Szántó, Gy. (1967): Biofunkcionális odontoprotetikai experimentális vizsgálatok. Kandidátusi értekezés. pp. 166.

Szántó, Gy. (1969): Protetikai csonttani vizsgálatok a palatum és velum határterületén. Fogorvosi Szemle, 62: 49–53.

Sziráky, I., Huszár, Gy. (1933): Beiträge zur Anthropologie Ungarns in XI. Jahrhundert. Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien, 63: 229–232.

Szokolóczy-Syllaba, B. (1953): Mérési adatok a lingula szintjének meghatározásához. Fogorvosi Szemle, 46: 177–180.

Szokolóczy-Syllaba, B. (1960): Az állkapocsideg érzéstelenítése öregkorban. Fogorvosi Szemle, 53: 257–259.

Tasnádi Kubacska, A. (1954): Untersuchungen an Pathologisch veränderten Knochenresten verschiedener Wirbeltiere aus der Höhle von Istállóskő. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, V: 193–210.

Tasnádi Kubacska, A. (1960): Palaeopathologia I. Az ősállatok pathologiája. Országos Orvostörténeti Könyvtár, Budapest.

Tasnádi-Kubacska, A. (1962): Paläopathologie. Pathologie der vorzeitlichen Tiere. Gustav Fischer Verlag, Jena.

Thoma, A. (1963): The dentition of the Subalyuk Neanderthal child. Zeitschrift für Morphologie und Anthropologie, 54: 127–150.

Thoma, A. (1966): Az előember fogmaradványai a vértesszőllősi őstelepről. MTA Biológiai Tudományok Osztályának Közleményei, 9: 263–282.

Thoma, A. (1967): Human Teeth from the Lower Palaeolithic of Hungary. Zeitschrift für Morphologie und Anthropologie, 58: 152–180.

Tóth, K. (1966): A processus alveolaris állapota az avar- és Árpád-kori koponyák vizsgálata alapján. Fogorvosi Szemle, 59: 1–11.

Tóth, K. (1966): Újabb adatok a VII–XIII. században Magyarország területén élt népek fogazati állapotának megítéléséhez. Fogorvosi Szemle, 59: 102–115.

Tóth, K. (1966): Alveolarvortsatzbefunde an Schädeln der Völkerwanderungsperiode und des Arpaden-Reiches. Deutsche Zahn-, Mund- und Kieferheilkunde mit Zentralblatt, 46: 100–103.

Tóth, K. (1967): Zivilization und Zahnkaries. Vitalstoffe Zivilizationskrankheiten, 12: 142–145.

Tóth, K. (1967): Incidence of dental caries in Hungary from the 7th tot he 13th Centuries. Journal of Dental Research, 46: 751. DOI: https://doi.org/10.1177/0022034567046004230

Tóth, K. (1967): A felső és alsó fogak szuvasodási hajlama a múltban. Fogorvosi Szemle, 60: 161–169.

Tóth, K. (1967): A fogszuvasodás epidemiológiája Magyarországon. Akadémiai doktori értekezés tézisei, Budapest. pp. 14.

Tóth, K. (1968): Megjegyzések Lenhossék M. „A fogszú egykor és most” c. közleményéhez. Fogorvosi Szemle, 61: 81–85.

Tóth, K. (1970): The epidemiology of dental caries in Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 238.

Tóth, K. (1970): A fogszuvasodás megjelenése, elterjedése és a jelenlegi helyzet Magyarországon. Orvosi Hetilap, 111: 2523–2530.

Tóth, K, Sonkodi, I. (1972): Tápé lelőhelyről származó bronzkori koponyák fogazati állapota. Fogorvosi Szemle, 65: 257–264.

Török, A. (1894): Jelentés III. Béla magyar király és neje testereklyéiről. Értekezések a Természettudományok Köréből, 23: 94–139.

Török, A. (1898): Über Variationen und Correlationen der Neigung–Verhältnisse am Unterkiefer. Eine Studie zur Frage des kraniologischen Typus. Zeitschrift für Ethnologie, 30: 125–182.

Török, A. (1899): Über die Stellung der Längenaxen der Gelenkköpfe beim menschlichen Unterkiefer. Zeitschrift für Morphologie und Anthropologie, 1: 379–450.

Viltsek, E. (2001): Rágószervi típusok stomatológiai jelentősége. Fogorvosi Szemle, 94: 247–252.

Published
2023-12-19
Section
The history of the Hungarian anthropology