Párhuzamok és paradoxonok az uráli nyelvű népek populációgenetikai és nyelvi kapcsolatrendszereinek összehasonlítása során
Absztrakt
Az N haplocsoportot gyakran hozták kapcsolatba az uráli nyelvek európai és nyugat-szibériai elterjedésével. Azonban az N haplocsoport meglehetősen gyakori vagy legalábbis nem elhanyagolható arányban fordul elő más kelet-európai, közép- és kelet-szibériai populációkban is, mint a lett, litván, észak-orosz, jakut, burját, jukagír, csukcs és az altaji nyelvű populációkban. E genetikai kapcsolatok egy része nyelvészeti szempontból is nagyon érdekes - nehezen interpretálható nyelvi kapcsolatokat is tartalmaz, mint például az uráli nyelvek és a földrajzilag távol eső csukcs nyelv közötti nyelvtani és lexikológiai kapcsolatokat. E jelenségeket mindeddig e népek közös szibériai gyökereivel magyarázták. A populációgenetika azonban új lehetőségeket kínál e jelenségek jobb megértésére, ezen túlmenően pedig új perspektívát kaphatunk az uráli nyelvcsalád belső felépítését, valamint az egyes nyelvi jelenségek lokalizálását és datálását illetően. Összességében úgy tűnik, hogy a feltételezett nyelvi és demográfiai folyamatok között meglepő párhuzamok és ellentmondások vannak.
Hivatkozások
Bereczki, G. (2000): Bevezetés a balti finn nyelvészetbe. Budapest.
Bereczki, G. (2003): A magyar nyelv finnugor alapjai. 3. Átdolgozott kiadás. Budapest.
Cavalli-Sforza, L.L., Menozzi, P., Piazza, A. (1994): The history and geography of human genes. Princeton University Press, Princeton. pp. 432.
Csernih, E.N., Kuzminih, Sz.V. (1989): Drevnyaya metallurgiya szevernoj Evrazii (Sejminsko-Turbinskij fenomen). Moszkva.
Csernih, E.N. (2012): The Northern Hunters, Fishers and Gatherers and their Southern Neighbours in Eurasia in the Early Metal Age. In: Damm, Ch., Saarikivi, J. (Eds) Networks, Interaction and Emerging Identities in Fennoscandia and Beyond. Papers from the conference held in Tromsø, Norway. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 265. Helsinki.
Cui, Y., Li, H., Ning, C., Zhang, Y., Chen, L., Zhao, X., Hagelberg, E., Zhou, H. (2013): Y Chromosome analysis of prehistoric human populations in the West Liao River Valley, Northeast China. BMC Evolutionary Biology, 13(1): 1–10. DOI: https://doi.org/10.1186/1471-2148-13-216
Csáky, V., Gerber, D., Szeifert, B.E gyed, B., Stégmár, B., Botalov, S.G.E., Grudochko, I.V., Matveeva, N.P., Zelenkov, A.S., Sleptsova, A.V., Goldina, R.D., Danich, A.V., Mende, B.G., Türk, A., Szécsényi-Nagy, A. (2020) Early medieval genetic data from Ural region evaluated in the light of archaeological evidence of ancient Hungarians. Scientific Reports, 10(1): 1–14. https://doi.org/10.1038/s41598-020-75910-z
Doluhanov, P.M. (1986): Natural environment and the Holocene settlement pattern in the north-western part of the USSR. Fennoscandia Archaeologica, 3: 3–16.
Doluhanov, P.M. (1998): The Most Ancient North Europeans: Consensus in sight? In: Julku, K., Wiik, K. (Eds) The Roots of Peoples and Languages of Northern Eurasia I. Turku. pp. 9–27.
É. Kiss, K. (2003): A szibériai kapcsolat – avagy miért nem tárgyasan ragozzuk az igét 1. és 2. személyű tárgy esetén. Magyar Nyelvjárások, 41: 321–327.
Fehér, T. et al. Y-SNP L1034: limited genetic link between Mansi and Hungarian-speaking populations. Mol. Genet. Genomics 290, 377–386 (2014).
Fejes, L. (2012a): A magyar nyelv előtörténete – Pusztay János szerint. Rénhírek, 2012. november 14. https://www.nyest.hu/renhirek/a-magyar-nyelv-elotortenete-pusztay-janos-szerint
Fejes, L. (2012b): Érvek és tények – Pusztay János feltételezései. Rénhírek, 2012. november 15. https://www.nyest.hu/renhirek/ervek-es-tenyek-pusztay-janos-feltetelezesei
Fejes, L. (2014): Családfamodell. In: Bíró, B., Sipőcz, K., Szeverényi, S., Szuncova, E. (Szerk.) Kozmács Értelmező Szótár. Írások a hatvan esztendős Kozmács István tiszteletére. Szeged. pp. 29–55.
Fodor, I. (1972): Őstörténetünk korai szakaszainak néhány fő vonása. Történelmi Szemle, 15: 1–28.
Fodor, I. (1973): Vázlatok a finnugor őstörténet régészetéből. Régészeti Füzetek, II(15). Budapest.
Fodor, I. (1975): Verecke híres útján… A magyar nép őstörténete és a honfoglalás. Budapest.
Fodor, I. (1977): Az uráli és a finnugor őshaza kérdéséről. Régészeti áttekintés, II(26). Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 279–302.
Fodor, I. (1980): Őstörténet és régészet. Magyar Tudomány, 5: 346–351.
Fodor, I. (2001): Az uráli őstörténet és a régészet. In: Maticsák, S., Zaicz, G., Lahdelma, T. (Szerk.) Ünnepi könyv Keresztes László tiszteletére. Folia Uralica Debreceniensia, 8: 143–162.
Fodor, I. (2009): Őstörténet és honfoglalás. Magyarország története 1. Budapest.
Fodor, I. (2014): Néhány széljegyzet Juha Janhunen dolgozatához. Finnugor Világ, 19/2: 10–16.
Fodor, I. (2016): Nyelvek, népek, térképek (Néhány észrevétel Juha Janhunen hipotéziséhez). Archaeologóiai Értesítő, 141: 217–229. DOI: https://doi.org/10.1556/0208.2016.141.12
Fortescue, M. (1988): Language Relations across the Bering Strait: Reappraising the Archaeological and Linguistic Evidence. Open Linguistics.
Fóthi, E., Gonzalez, A., Fehér, T., Gugora, A., Fóthi, Á., Biró, O., Keyser, Ch. (2020): Genetic analysis of male Hungarian Conquerors: European and Asian paternal lineages of the conquering Hungarian tribes. Archaeological and Anthropological Sciences, 12: 31–52. DOI: https://doi.org/10.1007/s12520-019-00996-0
Haak, W., Lazaridis, I., Patterson, N., Rohland, N., Mallick, S., Llamas, B., Brandt, G., Nordenfelt, S., Harney, E., Stewardson, K., Friederich, S., Pena, R., Hallgren, F., Khartanovich, V., Khokhlov, A., Kunst, M., Kuznetsov, P., Meller, H., Mochalov, O., Moiseyev, V., Nicklisch, N., Pichler, S., Risch, R., Rojo Guerra, M., Roth, C., Szécsényi-Nagy, A., Wahl, J., Meyer, M., Krause, J., Brown, D., Anthony, D., Cooper, A., Alt, K., Reich, D. (2015): Massive migration from the steppe was a source for Indo-European languages in Europe. Nature, 522: 207–211. DOI: https://doi.org/10.1038/nature14317
Hajdú, P. (1953): A magyarság kialakulásának előzményei. Nyelvtudományi Értekezések 2. Budapest.
Hajdú, P. (1964): Észrevételek László Gyula „Őstörténetünk legkorábbi szakaszai. A finnugor őstörténet emlékei Szovjetföldön” c. könyvéhez. Archaeológiai Értesítő, 91: 118–123.
Hajdú, P. (1977): Preuráli nyelvi kapcsolatok. In: Bartha, A., Czeglédy, K., Róna-Tas, A. (Szerk.) Magyar őstörténeti tanulmányok. Akadémikai Kiadó, Budapest.
Hajdú, P. (1989): Bevezetés az uráli nyelvtudományba. 5. kiadás. Budapest.
Helimszkij, E. (1996): A szamojéd népek vázlatos története. Budapesti Finnugor Füzetek 1. ELTE, Budapest.
Honti, L. (2000a): Grunschprache oder Urschprache? In: Carli, A., Töttössy, B., Vasta, N. (Szerk.) Amant alterna Camenae. Torino. pp. 129–151.
Honti, L. (2000b): Pusztay János: „Diskussionsbeiträge zur Grundschprachenforschung. Nyelvtudományi Közlemények, 97: 297–330.
Honti, L. (2001a): Hol és milyen uráli/finnugor „ősnyelvet” beszéltek távoli eleink? Magyar Nyelvjárások, 39: 13–32.
Honti, L. (2001b): Eine Lingua franca als Grundsprache – ein Scherz oder ernst gemeint? In: Vatteroni, S. (Szerk.) Studi offerti ad Alexandru Niculescu dagli amici e allievi di Udine. Udine. 105–118.
Honti, L. (2010): A történeti-összehasonlító nyelvtudományról dióhéjban. In: Csúcs, S., Keresztes, L. (Szerk.) A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 104. Budapest. pp. 13–29.
Huang, Y.Z., Pamjav, H., Flegontov, P., Stenzl, V., Wen, S., Tong, X., Wang, C., Wang, L., Wei, L., Gao, J., Jin, L., Li, H. (2018): Dispersals of the Siberian Y-chromosome haplogroup Q in Eurasia. Molecular Genetics and Genomics, 293: 107–117. DOI: https://doi.org/10.1007/s00438-017-1363-8
Häkkinen, J. (2009): Kantauralin ajoitus ja paikkannus: perustelut puntarissa. Suomalais-Ugrilaisen Seuran Aikakauskirja, 92: 10–56. DOI: https://doi.org/10.33340/susa.82020
Ilumae, A.M., Reidla, M., Chukhryaeva, M., Jarve, M., Post, H., Karmin, M., Saag, L., Agdzhoyan, A., Kushniarevich, A., Litvinov, S., Ekomasova, N., Tambets, K., Metspalu, E., Khusainova, R., Yunusbayev, B., Khusnutdinova, E.K., Osipova, L.P., Fedorova, S., Utevska, O., Koshel, S., Balanovska, E., Behar, D.M., Balanovsky, O., Kivisild, T., Underhill, P.A., Villems, R., Rootsi, S. (2016): Human Y Chromosome Haplogroup N – A Non-trivial Time-Resolved Phylogeography that Cuts across Language Families. American Journal of Human Genetics, 99(1): 163–173. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ajhg.2016.05.025
Janhunen, J. (2014a): A legkeletibb uráliak. Finnugor Világ, 19(2): 7–18.
Janhunen, J. (2014b): A legkeletibb uráliak. Nyelvtudományi Közlemények, 110: 7–30.
Kallio, P. (2006): Suomen kantakielten absolluutista kronologiaa. Virittäjä, 1: 2–25.
Karin, M. (1981). A finnugor népek etnogenezise az antropológia tükrében. In: Domokos, P. (Szerk.) Uralisztika olvasókönyv. Budapest. pp. 126–130.
Klima, L. (1996): Az uráli őshazaábrák történelmi-földrajzi vonatkozásai. In: Mészáros, E. (Szerk.) Ünnepi könyv Mikola Tibor tiszteletére. Szeged. pp. 188–195.
Klima, L. (2001): Őshazáink, vándorlásaink. In: Csepregi, M. (Szerk.) Finnugor kalauz. 2. javított és bővített kiadás. Budapest. 27–35.
Klima, L. (2015): Mandzsúriából jöttünk. Rénhírek, 2015. október 9. https://www.nyest.hu/renhirek/mandzsuriabol-jottunk
Klima, L. (2016): Jürkák, tormák, merják. Szemelvények a finnugor nyelvű népek történetének korai forrásaiból. Budapest.
Klumpp, G. (2002): Konverbkonstruktionen im Kamassischen. Harrassowitz, Wiesbaden. pp. 352.
Korjakova, L., Jepimahov, A.V. (2007): The Urals and Western Siberia in the Bronze and Early Iron Ages. Cambridge University Press, Cambridge.
Köppen, F.Th. (1886): Matyerialy k voprosu o pervonachalnoy rodyine i pervobytnom rodstve indo-evropejskoj plemenyi. Ministerstva Narodnogo Procvescseniya. Sankt-Peterburg. pp. 227–250.
Köppen, F.Th. (1890): Ein neuer tiergeographischer Beitrag zur Frage über die Urheimat der Indoeuropäer und Ugrofinnen. Das Ausland. Wochenschrift für Erd- und Völkerkunde. Stuttgart. pp. 1001–1007.
Lang, V. (2015): Formation of Proto-Finnic – an archaeological scenario from the Bronze Age/Early Iron Age. In: Brunni, S., Leinonen, K., Mantila, H., Palviainen, S., Sivonen, J. (Eds) Congressus Duodecimus Internationalis Fenno-Ugristarum. Oulu. 63–84.
Lang, V. (2018a): Fortified Settlements in the Eastern Baltic: From Earlier Research to New Interpretations. Archaeologia Lituana, 19: 13–33. DOI: https://doi.org/10.15388/ArchLit.2018.19.2
Lang, V. (2018b): Läänemeresoome tulemised. Muinasaja Teadus 28. Tartu.
László, Gy. (1961): Őstörténetünk legkorábbi szakaszai. A finnugor őstörténet emlékei Szovjetföldön. Budapest.
László, Gy. (1990): Őseinkről. Gondolat Kiadó, Budapest.
Luho, V. (1975): Finnország betelepülése és őstörténete a régészeti kutatások tükrében. In: Hajdú, P. (Szerk.) Uráli népek. Corvina Kiadó, Budapest. pp. 109–l26.
Makkay, J. (1990): New aspects of the PIE and the PU/PFU homelands: Contacts and Frontiers between the Baltic and the Ural in the Neolithic. CIFU 7/1A. Debrecen. 55–83.
Makkay, J. (1997): Egy magyar amatőr véleménye az uráli finnugorság származásáról. I. rész: a kőkor végéig. Tractata Minuscula 9, Budapest.
Marcsenko, Z.V., Szvjatko, S.V., Mologyin, V.I., Grisin, A.E., Rikun, M.P. (2017): Radiocarbon Chronology of Complexes with Seima-Turbino Type Objects (Bronze Age) in Southwestern Siberia. Radiocarbon, 59(5): 1381–1397. DOI: https://doi.org/10.1017/RDC.2017.24
Maticsák, S. (2018): A magyar nyelv eredete. Debrecen. Finnugor Tanszék. Egyetemi előadás.
Myres, N., Rootsi, S., Lin, A., Järve, M., King, R.J., Kutuev, I., Cabrera, V.M., Khusnutdinova, E.K., Pshenichnov, A., Yunusbayev, B., Balanovsky, O., Balanovska, E., Rudan, P., Baldovic, M., Herrera, R.J., Villems, R., Kivisild, T., Underhil, P.A. (2011): A major Y-chromosome haplogroup R1b Holocene era founder effect in Central and Western Europe. European Journal of Human Genetics, 19: 95–101. DOI: https://doi.org/10.1038/ejhg.2010.146
Monserud, R., Tchebakova, N.M., Denissenko, O.V. (1998): Reconstruction of the mid-Holocene palaeoclimate of Siberia using a bioclimatic vegetation model. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology, 139(1–2): 15–36. DOI: https://doi.org/10.1016/S0031-0182(97)00127-2
Mooder, K. (2006): Population affinities of Neolithic Siberians: A snapshot from prehistoric Lake Baikal. American Journal of Physical Anthropology, 129(3): 349–361. DOI: https://doi.org/10.1002/ajpa.20247
Németh, E., Fehér, T., Pamjav, H. (2015): Ugor ősanyák, ősi ugor szállásterületek. Finnugor Világ, XX(4): 18–38.
Németh, E., Csáky, V., Székely, G., Bernert, Zs., Fehér, T. (2017): Új filogenetikai mértékek és alkalmazásuk – Új nézőpontok a magyarok korai története kapcsán. Anthropologiai Közlemények, 58; 3–36. DOI: https://doi.org/10.20330/AnthropKozl.2017.58.3
Piispanen, P.S. (2012): Statistical dating of Uralic proto-languages through comparative linguistics with added sound change law analyses. Fenno-Ugrica Suecana Nova Series, 14: 61–74.
Pomozi, P. (2010): A nyelvcsalád születése és a családfák. Megjegyzések egy „paradigma-vitához”. Vasi Szemle, 64(1): 96–113.
Post, H., Németh, E., Klima, L., Flores, R., Fehér, T., Türk, A., Székely, G., Sahakyan, H., Mondal, M., Montinaro, F., Karmin, M., Saag, L., Yunusbayev, B., Khusnutdinova, E. K., Metspalu, E., Villems, R., Tambets, K., Rootsi, S. (2019): Y-chromosomal connection between Hungarians and geographically distant populations of the Ural Mountain region and West Siberia. Scientific Reports, 9(1): 77‒86. DOI: https://doi.org/10.1038/s41598-019-44272-6
Rootsi, S., Zhivotovsky, L., Baldovič, M., Kayser, M., Kutuev, A., Khusainova, R., Bermisheva, M.A., Gubina, M., Fedorova, S.A., Ilumäe, A.M., Khusnutdinova, E.K., Voevoda, M.I., Osipova, L.P., Stoneking, M., Lin, A.A., Ferak, V., Parik, J., Kivisild, T., Underhill, P:A., Villems, R. (2007): A counter-clockwise northern route of the Y-chromosome haplogroup N from Southeast Asia towards Europe. European Journal of Human Genetics, 15: 204–211. DOI: https://doi.org/10.1038/sj.ejhg.5201748
Saag, L., Laneman, M., Varul, L., Malve, M., Valk, H., Razzak, M.A., Shirobokov, I.G., Khartanovich, V.I., Mikhaylova, E.R., Kushniarevich, A., Scheib, C.L., Solnik, A., Reisberg, T., Parik, J., Saag, L., Metspalu, E., Rootsi, S., Montinaro, F., Remm, M., Mägi, R., D’Atanasio, E., Crema, E., Díez-del-Molino, D., Thomas, M.G., Kriiska, A., Kivisild, T., Villems, R., Lang, V., Metspalu, M., Tambets, K. (2019): The Arrival of Siberian Ancestry Connecting the Eastern Baltic to Uralic Speakers further East. Current Biology, 29(10): 1701‒1711. DOI: https://doi.org/10.1016/j.cub.2019.04.026
Schulze, E.-D., Wirth, C., Mollicone, D., von Lüpke, N., Ziegler, W., Achard, F., Mund, M., Prokushkin, A., and Scherbina, S.: Factors promoting larch dominance in central Siberia: fire versus growth performance and implications for carbon dynamics at the boundary of evergreen and deciduous conifers, Biogeosciences, 9, 1405–1421, https://doi.org/10.5194/bg-9-1405-2012
Pusztay, J. (1990): Zur Herausbildung des Protouralischen. In: Pusztay, J. (Ed.) Specimina Sibirica III. Gedenkschrift für Irén N. Sebestyén (1890–1978). Pécs. pp. 157–167.
Pusztay, J. (1995): Diskussionsbeiträge zur Grundsprachenforschung (Beispiel: das Protouralische). Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica 43. Wiesbaden.
Pusztay, J. (2010): A magyar nyelv eredetéről. Vasi Szemle, 64(1): 114–128.
Pusztay, J. (2011): Gyökereink. Milyen áfium ellen kell orvosság? Nap Kiadó, Budapest. pp. 211.
Robbeets, M., Bouckaert, R., Conte, M., Savelyev, A., Li, T., An, D.I., Shinoda, K., Cui, Y., Kawashima, T., Kim, G., Uchiyama, J., Dolińska, J., Oskolskaya, S., Yamano, K., Seguchi, N., Tomita, H., Takamiya, H., Kanzawa-Kiriyama, H., Oota, H., Ishida, H., Kimura, R., Sato, T., Kim, J-H., Deng, B., Bjørn, R., Rhee, S., Ahn, K-D., Gruntov, I., Mazo, O., Bentley, J.R., Fernandes, R., Roberts, P., Bausch, I.R., Gilaizeau, L., Yoneda, M., Kugai, M., Bianco, R.A., Zhang, F., Himmel, M., Hudson, M.J., Ning, C. (2021): Triangulation supports agricultural spread of the Transeurasian languages. Nature, 599: 616–621. DOI: https://doi.org/10.1038/s41586-021-04108-8
Róna-Tas, A., Berta, Á. (2002): Old Turkic loan words in Hungarian: overview and samples. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 55: 43–67.
Schleicher, A. (1859): Die Deutsche Sprache. Stuttgart.
Schleicher, A. (1861–62): Compendium der vergleichenden Grammatik der indogermanischen Sprachen. I-II. Weimar.
Syrjänen, K., Honkola, T., Korhonen, K., Lehtinen, J., Vesakoski, O., Wahlberg, N. (2013): Shedding more light on language classification using basic vocabularies and phylogenetic methods: a case study of Uralic. Diachronica, 30(3): 323–352. DOI: https://doi.org/10.1075/dia.30.3.02syr
Szeverényi, S., Várnai, Zs. (2015): Családfa és etimológia összefüggései a szamojéd példa alapján. Folia Uralica Debreceniensia, 22: 233–254.
Szinnyei, J. (1884): Az ugor népek. Budenz-album. pp. 26–32.
Tambets, K., Rootsi, S., Kivisild, T., Help, H., Serk, P., Loogväli, E. L., Villems, R. (2004): The western and eastern roots of the Saami – the story of genetic “outliers” told by mitochondrial DNA and Y chromosomes. American Journal of Human Genetics, 74(4): 661–682. DOI: https://doi.org/doi:10.1086/383203
Tambets, K., Yunusbayev, B., Hudjashov, G., Ilumäe, A., Rootsi, S., Honkola, T., Vesakoski, O., Atkinson, Q., Skoglund, P., Kushniarevich, A., Litvinov, S., Reidla, M., Metspalu, E., Saag, L., Rantanen, T., Karmin, M., Parik, J., Zhadanov, S.I., Gubina, M., Damba, L.D., Bermisheva, M., Reisberg, T., Dibirova, K., Evseeva, I., Nelis, M., Klovins, J., Metspalu, A., Esko, T., Balanovsky, O., Balanovska, E., Khusnutdinova, E.K., Villems, R., Kivisild, T., Metspalu, M. (2018): Genes reveal traces of common recent demographic history for most of the Uralic-speaking populations. Genome Biology, 19: 139–158. DOI: https://doi.org/10.1186/s13059-018-1522-1
Vajda, E. (2010): A Siberian link with Na-Dene Languages. Anthropological Papers of the University of Alaska, 5: 31–99.
Veres, P. (1987): A magyar nép kialakulása és korai etnikus története. Népi Kultúra – Népi Társadalom 14. Budapest. pp. 49–95.
Veres, P. (1991): A finnugor őshaza meghatározásának vitatott kérdései a legújabb adatok alapján. Népi Kultúra – Népi Társadalom 16. Budapest. pp. 105–136.
Veres, P. (1996a): Az uráli és finnugor őshaza vitatott kérdései a legújabb kutatások alapján. In: Bereczki, A., Klima, L. (Szerk.) Ünnepi könyv Domokos Péter tiszteletére. Urálisztikai Tanulmányok 7. Budapest. pp. 263–266.
Veres, P. (1996b): The ethnogenesis of the Hungarian People. Problems of ecologic adaptation and cultural change. Occasional papers in Anthropology 5. Ethnographical Institute of the Hungarian Academy of Sciences. Budapest.
Veres, P. (2000): Az uráli és magyar őshaza meghatározása a legújabb adatok fényében. In: Nanovfszky, Gy. (Szerk.) Nyelvrokonaink. Budapest. pp. 23–28.
Veres, P. (2009): Mérföldkövek a magyar őstörténetben. A történeti néprajztudomány legújabb, interdiszciplináris eredményei a magyar népnév kialakulásával, az ősmagyarok lovasnomadizmusával, közép-ázsiai és kaukázusi kapcsolataival és a honfoglalás előzményeivel összefüggésben. Ómultunk Tára 6. Budapest.
Vigh, J. (2019): A nyelvészeti paleontológia és a nyelvi őshazák lokalizációja. Finnugor Világ, 24(2): 26–36.
Vigh, J. (2021): A finnugor alapnyelvi korszak a régészet tükrében. In: Párhuzamos történetek. Megjelenés alatt.
Zaicz, G. (2021): A magyar nyelv etimológiai szótára. Tinta Kiadó. Budapest.
Zsirai, M. (1937/1994): Finnugor rokonságunk. Budapest.
