A féreghajtószerként használt ivermektin hatása a talajban élő nem célszervezet ászkarákok (Porcellio scaber) táplálkozási aktivitására és növekedésére
Absztrakt
Az intenzív mezőgazdasági termelés érdekében elengedhetetlen az állatorvosi készítmények használata. A legelőre kihajtott, gyógyszerrel kezelt haszonállatok azonban ürítik magukból a felhasznált gyógyszerek maradványait, nem kívánt hatást kifejtve a talajban élő közösségek tagjaira, például a lebontó ászkarákokra is. Érdes pinceászkák (Porcellio scaber Latreille 1804) táplálkozási aktivitását és növekedését vizsgáltuk ivermektin féreghajtószerrel szennyezett táplálék esetében. A kísérlet során hat különböző kezelést állítottunk be, mindegyiket öt ismétlésben, az állatokat egyedileg tartva: kontroll, oldószeres kontroll (DMSO) illetve 1, 10, 100 és 500 µg/liter dózisú ivermektin oldat. Ezekkel az oldatokkal átitatott mezei juhar (Acer campestre) leveleket kínáltunk táplálékként. A kísérletben az ászkák növekedésére és az ürülékszámra is szignifikáns hatása volt az ivermektin koncentrációnak. A tömegváltozás és az ürülékszám esetében az 500 µg/liter-es koncentráció szignifikánsan különbözött a többi csoporttól. A 100 µg/liter-es csoportban is szignifikánsan kisebb ürülékszámot mértünk, mint az oldószeres kontrollcsoportban. A környezetben reálisan előforduló ivermektin mennyisége az általunk használt dózisok közül a két legalacsonyabb, 1 és 10 µg/liter-es koncentrációhoz közelít, melyek nem jelentettek szignifikáns negatív hatást a növekedésre és az ürülékszámra. Összegzésként elmondható, hogy vizsgálatunk eredményei alapján az ivermektin nem jelent számottevő környezeti fenyegetést az ászkarákok táplálkozási aktivitására és növekedésére, a jelenlegi környezeti koncentrációkkal számolva és a táplálékon keresztüli expozíció esetében.
Hivatkozások
Burg R. W., Miller B. M., Baker E. E., Birnbaum J., Currie S. A., Hartman R., Kong Y., Monaghan R. L., Olson G., Putter I., Tunac J. B., Wallick H., Stapley E. O., Oiwa R. & Ōmura S. (1979). Aver-mectins, New Family of Potent Anthelmintic Agents: Producing Organism and Fermen¬tation. Anti-microbial Agents and Chemotherapy, 15(3), 361–367. https://doi.org/10.1128/aac.15.3.361
Chabala, J. C., Mrozik, H., Tolman, R. L., Eskola, P., Lusi, A., Peterson, L. H., Woods, M. F., Fisher, M. H., Campbell, W. C., Egerton, J. R. & Ostlind, D. A. (1980). Ivermectin, a new broad-spectrum antiparasitic agent. Journal of Medicinal Chemistry, 23, 1134–1136.
Ding, J., Drewes, C. D. & Hsu, W. H. (2001). Behavioural effects of ivermectin in a freshwater oligo-cheate, Lumbriculus variegatus. Environmental Toxicology and Chemistry, 20(7), 1584–1590. https://doi.org/10.1002/etc.5620200724
Donker, M. H. (1992). Energy reserves and distribution of metals in populations of the isopod Porcellio scaber from metal contaminated sites. Functional Ecology, 6, 445–454. https://doi.org/10.2307/2389282
Donker, M. H., Van Capelleveen, E. & Van Straalen, N. M. (1993). Metal contamination affects size-structure and life-history dynamics in isopod field populations. In Dallinger, R. & Rainbow, P. S. (eds.): Ecotoxicology of Metals in Invertebrates. (pp. 383–399). Lewis.
Drobne, D. (1997). Terrestrial isopods – a good choice for toxicity testing of pollutants in the terrestrial environment. Environmental Toxicology and Chemistry, 16(6), 1159–1164. https://doi.org/10.1002/etc.5620160610
Egerton, J. R., Ostlind, D. A., Blair, L. S., Eary, C. H., Suhayda, D., Cifelli, S., Riek, R. F. & Camp-bell, W. C. (1979). Avermectins, a new family of potent anthelmintic agents: efficacy of the B1a component. Antimicrobial Agents and Chemotherapy, 15(3), 372–378. https://doi.org/10.1128/aac.15.3.372
Farkas, S. & Vilisics, F. (2013). Magyarország szárazföldi ászkarák faunájának határozója (Isopoda: Oniscidea). Natura Somogyiensis, 23, 89–124.
Fischer, E., Farkas, S., Hornung, E. & Past, T. (1997). Sublethal Effects of an Organophosphorous Insecticide, Dimethoate, on the Isopod Porcellio scaber Latr. Comparative Biochemistry and Phy-siology Part C: Pharmacology, Toxicology and Endocrinology, 116, 161–166. https://doi.org/10.1016/S0742-8413(96)00164-8
Gál, J., Markiewicz-Patkowska, J., Hursthouse, A. & Tatner, P. (2008). Metal uptake by woodlice in urban soils. Ecotoxicology and Environmental Safety, 69(1), 139–149. https://doi.org/10.1016/j.ecoenv.2007.01.002
Gospodarek, J., Petryszak, P., Kołoczek, H. & Rusin, M. (2018). The effect of soil pollution with pet-roleum-derived substances on Porcellio scaber Latr. (Crustacea, Isopoda). Environmental Monitor-ing and Assessment, 191, 38. https://doi.org/10.1007/s10661-018-7181-6
Halley, B. A., Jacob, T. A. & Lu, A. Y. H. (1989). The environmental impact of the use of iver-mectin—environmental effects and fate. Chemosphere, 18, 1543–1563. https://doi.org/10.1016/0045-6535(89)90045-3
Halling-Sørensen, B., Jensen, J., Tjornelund, J. & Montforts, M. H. M. M. (2001). Worst-case esti-mates of predicted environmental soil concentrations (PEC) of selected veterinary antibiotics and re-sidues used in Danish agriculture. In Kummerer, K. (ed.): Pharmaceuticals in the Environment. (pp. 143–157). Springer Verlag.
Hornung, E., Farkas, S. & Fischer, E. (1998). Tests on the Isopod Parcellio scaber. In Lokke, H. & van Gestel, C. A. M. (eds.): Handbook of Soil lnvertebrate Toxicity Tests. (pp. 207–226). John Wiley & Sons Ltd.
Jones, D. T. & Hopkin, S. P. (1998). Reduced survival and body size in the terrestrial isopod Porcellio scaber from a metal-polluted environment. Environmental Pollution, 99, 215–223. https://doi.org/10.1016/S0269-7491(97)00188-7
Kiss, L. V., Hrács, K., Nagy, P. I. & Seres, A. (2018). Effects of Zinc Oxide Nanoparticles on Panag-rellus redivivus (Nematoda) and Folsomia candida (Collembola) in Various Test Media. Interna-tional Journal of Environmental Research, 12, 233–243. https://doi.org/10.1007/s41742-018-0086-y
Kolar, L., Jemec, A., van Gestel, C. A. M., Valant, J., Hrženjak, R., Eržen, N. K. & Zidar, P. (2010). Toxicity of abamectin to the terrestrial isopod Porcellio scaber (Isopoda, Crustacea). Ecotoxicology, 19(5), 917–927. https://doi.org/10.1007/s10646-010-0473-4
McKellar, Q. A. & Jackson, F. (2004). Veterinary anthelmintics: old and new. TRENDS in Parasito-logy, 20(10), 456–461. https://doi.org/10.1016/j.pt.2004.08.002
Õmura, S. & Crump, A. (2004). The life and times of ivermectin - a success story. Nature Reviews| Microbiology, 2, 984–989. https://doi.org/10.1038/nrmicro1048
Otártics, M. Zs., Juhász, N., Üst, N. & Farkas, S. (2014). Egy heterogén erdőállomány avarlakó száraz-földi ászkarák-közösségeinek (Isopoda: Oniscidea) összehasonlítása. Natura Somogyiensis, 24, 61–70. https://doi.org/10.24394/NatSom.2014.24.61
Petrikovszki, R. & Boros, G. (2025). The first blush of tasting: Porcellio scaber isopod and Enchytrae-us albidus enchytraeid prefer the leaf litter of invasive over native plant species. The European Zoo-logical Journal, 92, 328–336. https://doi.org/10.1080/24750263.2025.2456615
R Core Team (2025). R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Sta-tistical Computing, Vienna, Austria. Verzió: 4.4.3 (2025-02-28) http://www.R-project.org/.
Römbke, J., Coors, A., Fernández, Á. A., Förster, B., Fernández, C., Jensend, J., Lumaret, J-P., Cots, M. Á. P. & Liebig, M. (2010). Effects of the parasiticide ivermectin on the structure and function of dung and soil invertebrate communities in the field (Madrid, Spain). Applied Soil Ecology, 45, 284–292. https://doi.org/10.1016/j.apsoil.2010.05.004
Sommer, C. & Bibby, B. M. (2002). The influence of veterinary medicines on the decomposition of dung organic matter in soil. European Journey of Soil Biology, 38(2), 155–159. https://doi.org/10.1016/S1164-5563(02)01138-X
Tanaka, K. & Udawaga, T. (1993). Cold adaptation of the terrestrial isopod Porcellio scaber to subnive-an environments. Journal of Comparative Physiology B: Biochemical, Systemic, and Environmental Physiology, 163(6), 439–444.
Thain, J. E., Davies, I. M., Rae, G.H. & Allen, Y. T. (1997). Acute toxicity of ivermectin to the lug-worm, Arenicola marina. Aquaculture, 159(1–2), 47–52. https://doi.org/10.1016/S0044-8486(97)00210-X
Thylefors, B. (2004). Eliminating onchocerciasis as a public health problem. Tropical Medicine and International Health, 9(4), A1–A3. https://doi.org/10.1111/j.1365-3156.2004.01226.x
Vilisics, F. & Hornung, E. (2010). Újabb adatok Magyarország szárazföldi ászkarákfaunájához (Crus-tacea, Isopoda, Oniscidea). Állattani Közlemények, 95, 87–120.
Zödl, B. & Wittmann, K. J. (2003). Effects of sampling, preparation and defecation on metal concent-rations in selected invertebrates at urban sites. Chemosphere, 52(7), 1095–1103. https://doi.org/10.1016/S0045-6535(03)00442-9
