Alapszemlélet halak biodiverzitásának monitorozásához
Absztrakt
A cikk röviden összefoglalja a biodiverzitás monitorozásának mivoltját, jelentőségét, céljait. Emellett a halak biodiverzitási monitorozására vonatkozóan bemutat egy az eddigi hazai gyakorlaton és tapasztalatokon nyugvó alapszemléletbeli javaslatot. A cikk célja a monitorozás mint rendszerezett kutatásmódszertani eljárás jelentőségének megvilágítása a biodiverzitás pillanatnyi állapotának és időbeli változásának megismerésében, ami különösen a tudományos kutatásban kevéssé jártas, ugyanakkor a monitorozásokban közreműködő gyakorlati és döntéshozatali szakemberek számára lehet hasznos. Emellett a cikkben levő fogalomértelmezések a tudományos kutatók monitorozásról alkotott személetének egységesítését is támogathatják. A bemutatott elvek és szempontok így támpontot adhatnak a monitorozási programok tervezéséhez és fejlesztéséhez. Végül, a cikk érvel amellett, hogy a monitorozás egy erre a célra létesített intézményi keretben működhet igazán eredményesen.
Hivatkozások
BYLEMANS J., GLEESON D. M., LINTERMANS M., HARDY C. M., BEITZEL M., GILLIGAN, D. M. & FUR-LAN E. M. 2018. Monitoring riverine fish communities through eDNA metabar-coding: Determi-ning optimal sampling strategies along an altitudinal and biodiversity gradient. Metabarcoding and Metagenomics, 2: e30457. https://doi.org/10.3897/mbmg.2.30457
CAO, Y. & HAWKINS, C. P. (2011). The comparability of bioassessments: a review of conceptual and methodological issues. Journal of the North American Benthological Society, 30(3): 680–701. https://doi.org/10.1899/10-067.1
CAO, Y., HAWKINS, C. P. & STOREY, A. W. (2005). A method for measuring the comparability of diffe-rent sampling methods used in biological surveys: implications for data integration and synthesis. Freshwater Biology, 50(6): 1105–1115. https://doi.org/10.1111/j.1365-2427.2005.01377.x
CAUGHLAN L. & OAKLEY K. L. 2001. Cost considerations for long-term ecological monitoring. Eco-logical Indicators, 1(2): 123–134. https://doi.org/10.1016/S1470-160X(01)00015-2
CHRISTIE A. P., AMANO T., MARTIN P. A., SHACKELFORD G. E., SIMMONS B. I. & SUTHERLAND W. J. 2019. Simple study designs in ecology produce inaccurate estimates of biodiversity responses. Journal of Applied Ecology, 56(12): 2742–2754. https://doi.org/10.1111/1365-2664.13499
CZEGLÉDI I., SÁLY P., SPECZIÁR A., PREISZNER B., SZALÓKY Z., MARODA Á., PONT D., MEULENBROEK P., VALENTINI A. & ERŐS T. 2021. Congruency between two traditional and eDNA-based sampling methods in characterising taxonomic and trait-based structure of fish communities and community-environment relationships in lentic environment. Ecological Indicators, 129: 107952. https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2021.107952
DARÓCZI G. 2016. Alkalmazott statisztika? R! Statisztikai Szemle, 94 (11–12): 1108–1122.
DEINER K., YAMANAKA H. & BERNATCHEZ L. 2021. The future of biodiversity monitoring and conser-vation utilizing environmental DNA. Environmental DNA, 3(1): 3–7. https://doi.org/10.1002/edn3.178
ERŐS T., SPECZIÁR A. & BÍRÓ P. 2009. Assessing fish assemblages in reed habitats of a large shallow lake—A comparison between gillnetting and electric fishing. Fisheries Research, 96(1): 70–76. https://doi.org/10.1016/j.fishres.2008.09.009
ERŐS T., SPECZIÁR A., SZALÓKY Z. & SÁLY P. 2020. Módszertani útmutató a halak élőlénycsoport VKI szerinti gyűjtéséhez és az ökológiai állapot minősítéséhez. MTA Ökológiai Kutatóközpont, Tihany, 36 pp.
GOTELLI N. J. & COLWELL R. K. 2001. Quantifying biodiversity: Procedures and pitfalls in the meas-urement and comparison of species richness. Ecology Letters, 4(4): 379–391. https://doi.org/10.1046/j.1461-0248.2001.00230.x
GUTI G. 1993. A magyar halfauna természetvédelmi minősítésére javasolt értékrendszer. Halászat, 86(3): 141–144.
GUTI G. 1995. Conservation status of fishes in Hungary. Opuscula Zoologica, 27–28: 153–158.
GUTI G., SALLAI Z. & HARKA Á. 2014. A magyarországi halfajok természetvédelmi státusza és a halfa-una természetvédelmi értékelése. Pisces Hungarici, 8: 19–28.
HUGHES R. M. & PECK D. V. 2008. Acquiring data for large aquatic resource surveys: The art of compromise among science, logistics, and reality. Journal of the North American Benthological So-ciety, 27(4): 837–859.
JUHÁSZ-NAGY P. 1986. Egy operatív ökológia hiánya, szükséglete és feladatai. Akadémiai Kiadó, Bu-dapest, 250 pp.
KARR J. R. 1981. Assessment of biotic integrity using fish communities. Fisheries, 6(6): 21–27. https://doi.org/10.1577/1548-8446(1981)006<0021:AOBIUF>2.0.CO;2
KISS I., BABOCSAY G., BAKÓ B., DANKOVICS R., DEME T., KOVÁCS T., SZÉNÁSI V., VÁGI B. & VÖRÖS J. 2019. Kétéltűek és hüllők monitorozása Magyarország kilenc tájegységében. In: VÁCZI O., VARGA I. & BAKÓ B. (eds.): A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer eredményei II. – Gerinces álla-tok. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas, pp. 123–156.
KM 2001. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer 1998–2001. Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal. https://adoc.pub/nemzeti-biodiverzitas-monitorozo-rendszer.html (utol-só megtekintés: 2022. márc. 11.)
KVVM 2007. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természet- és Környezetmegőrzési Szakállamtitkárság. https://adoc.pub/nemzeti-biodiverzitas-monitorozo-rendszer.html (utolsó megtekintés: 2022. márc. 11.)
LARSEN D. P., KINCAID T. M., JACOBS S. E. & URQUHART N. S. 2001. Designs for evaluating local and regional scale trends: We describe a framework for evaluating the effects of spatial and temporal va-riation on the sensitivity of alternative ecological survey designs to detect regional temporal trends. BioScience, 51(12): 1069–1078.
https://doi.org/10.1641/0006-3568(2001)051[1069:DFELAR]2.0.CO;2
LEGG C. J. & NAGY L. 2006. Why most conservation monitoring is, but need not be, a waste of time. Journal of Environmental Management, 78(2): 194–199.
https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2005.04.016
LENGYEL, S., KOSZTYI, B., SCHMELLER, D. S., HENRY, P.-Y., KOTARAC, M., LIN, Y.-P. & HENLE, K. 2018. Evaluating and benchmarking biodiversity monitoring: Metadata-based indicators for samp-ling design, sampling effort and data analysis. Ecological Indicators, 85: 624–633. https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2017.11.012
LINDENMAYER D. & LIKENS G. 2018. Effective ecological monitoring (2nd ed.). CSIRO Publishing, Clayton South, 224 pp.
LINDENMAYER D. B. & LIKENS G. E. 2009. Adaptive monitoring: A new paradigm for long-term rese-arch and monitoring. Trends in Ecology & Evolution, 24(9): 482–486. https://doi.org/10.1016/j.tree.2009.03.005
LINDENMAYER D. B. & LIKENS G. E. 2010. The science and application of ecological monitoring. Bio-logical Conservation, 143 (6): 1317–1328. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2010.02.013
MARODA Á. & SÁLY P. 2022. Jelenkori és jövőbeni kutatások kapcsolata: halfaunisztikai szakirodalmi áttekintések módszertani nehézségei és az egységes faunisztikai közlés jelentősége. Pisces Hungari-ci, 16: 33–44.
MICHENER W. K. 2006. Meta-information concepts for ecological data management. Ecological Infor-matics, 1(1): 3–7. https://doi.org/10.1016/j.ecoinf.2005.08.004
MICHENER W. K. 2015. Ten simple rules for creating a good data management plan. PLOS Computati-onal Biology, 11(10): 1–9. https://doi.org/10.1371/journal.pcbi.1004525
MICHENER W. K. & JONES M. B. 2012. Ecoinformatics: Supporting ecology as a data-intensive science. Trends in Ecology & Evolution, 27(2): 85–93. https://doi.org/10.1016/j.tree.2011.11.016
PINE W. E., POLLOCK K. H., HIGHTOWER J. E., KWAK T. J. & RICE J. A. 2003. A review of tagging methods for estimating fish population size and components of mortality. Fisheries, 28(10): 10–23. https://doi.org/10.1577/1548-8446(2003)28[10:AROTMF]2.0.CO;2
R CORE TEAM 2022. R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Sta-tistical Computing. Vienna, Austria. https://www.R-project.org/
RADINGER J., BRITTON J. R., CARLSON S. M., MAGURRAN A. E., ALCARAZ-HERNÁNDEZ J. D., ALMO-DÓVAR A., BENEJAM L., FERNÁNDEZ-DELGADO C., NICOLA G. G., OLIVA-PATERNA F. J., TORRAL-VA M. & GARCÍA-BERTHOU E. 2019. Effective monitoring of freshwater fish. Fish and Fisheries, 20(4): 729–747. https://doi.org/10.1111/faf.12373
RHODES J. R. & JONZÉN N. 2011. Monitoring temporal trends in spatially structured populations: How should sampling effort be allocated between space and time? Ecography, 34(6): 1040–1048. https://doi.org/10.1111/j.1600-0587.2011.06370.x
SALLAI Z. 2013. A Marcal és a Torna halfaunájának regenerációja a 2010. évi vörösiszap-szennyeződést követően. Pisces Hungarici, 7:13–25.
SALLAI Z. 2020. Halközösségek monitorozása. https://termeszetvedelem.hu/mintaveteli-modszerek/ (utolsó megtekintés: 2023. máj. 14.)
SALLAI Z., VARGA I. & ERŐS T. (2019). Halközösségek monitorozása Magyarország különböző típusú állóvizeiben és vízfolyásokban (2001–2018). In: VÁCZI O., VARGA I. & BAKÓ B. (eds.): A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer eredményei II. – Gerinces állatok. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas, pp. 157–179.
SÁLY P., SPECZIÁR A., CZEGLÉDI I., MARODA Á., PREISZNER B., SZALÓKY Z. & ERŐS T. 2021a. Minősí-tési index holtágak halakkal történő ökológiai állapot minősítéséhez. Pisces Hungarici, 15: 23–37.
SÁLY P., TAKÁCS P., SPECZIÁR A. & ERŐS T. 2021b. Capture probability of fishes in Central European (Hungary) wadeable lowland streams. Population Ecology, 63(4): 313–323. https://doi.org/10.1002/1438-390X.12095
SCHLOSSER I. J. 1991. Stream fish ecology: A landscape perspective. BioScience, 41(10): 704–712. https://doi.org/10.2307/1311765
SCHREIBER E. S. G., BEARLIN A. R., NICOL S. J. & TODD C. R. 2004. Adaptive management: A synthesis of current understanding and effective application. Ecological Management & Restoration, 5(3): 177–182. https://doi.org/10.1111/j.1442-8903.2004.00206.x
SCHULTE E., DAVISON D., DYE T. & DOMINIK C. 2012. A multi-language computing environment for literate programming and reproducible research. Journal of Statistical Software, 46(3): 1–24. https://doi.org/10.18637/jss.v046.i03
SOULÉ M. E. 1985. What is Conservation Biology?: A new synthetic discipline addresses the dynamics and problems of perturbed species, communities, and ecosystems. BioScience, 35(11): 727–734. https://doi.org/10.2307/1310054
TAKÁCS P., SÁLY P., ERŐS T., SPECZIÁR A. & BÍRÓ P. 2011. Mennyit ér egy mintavétel? Halfaunisztikai felmérések hatékonysága és reprezentativitása síkvidéki kisvízfolyásokon. Hidrológiai Közlöny, 91(6): 92–95.
TAKÁCS P., SÁLY P., SPECZIÁR A., BÍRÓ P. & ERŐS T. 2012. Within year representativity of fish assemb-lage surveys in two small lowland streams. Folia Zoologica, 61(2): 97–105. https://doi.org/10.25225/fozo.v61.i2.a2.2012
VARGA I., DEDÁK D., ZSEMBERY Z., BATA K. & VÁCZI O. 2015. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer. Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály. https://termeszetvedelem.hu/publikaciok/ (utolsó megtekintés: 2023. márc. 11.)
WINTLE B. A., RUNGE M. C. & BEKESSY S. A. 2010. Allocating monitoring effort in the face of unk-nown unknowns. Ecology Letters, 13(11): 1325–1337. https://doi.org/10.1111/j.1461-0248.2010.01514.x
WYATT R. J. 2002. Estimating riverine fish population size from single- and multiple-pass removal sampling using a hierarchical model. Canadian Journal of Fisheries and Aquatic Sciences, 59(4): 695–706. https://doi.org/10.1139/f02-041
XIE Y. 2015. Dynamic documents with R and knitr (2nd ed.). CRC Press, Boca Raton, FL, 294 pp.
XIE Y., DERVIEUX, C., & RIEDERER, E. 2021. R markdown cookbook. CRC Press, Boca Raton, FL, 328 pp.
ZAJICEK P., & WOLTER C. 2018. The gain of additional sampling methods for the fish-based assessment of large rivers. Fisheries Research, 197: 15–24. https://doi.org/10.1016/j.fishres.2017.09.018
ZUUR A. F., IENO, E. N., & ELPHICK C. S. 2010. A protocol for data exploration to avoid common sta-tistical problems. Methods in Ecology and Evolution, 1(1): 3–14. https://doi.org/10.1111/j.2041-210X.2009.00001.x
