A -hAtÓ toldalék rejtélye

  • É. Kiss Katalin ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont
Kulcsszavak: analógia, diakrón analógia, antonima, képzőbokor, melléknévi igenév, kevert mondattani kifejezés

Absztrakt

A -hAtÓ képzőbokor a -hAt toldalék és az melléknéviigenév-képző kombinációja, de sajátságai nem vezethetők le összetevőinek tulajdonságaiból. Míg mind a -hAt, mind az toldalék akár unakkuzatív, akár unergatív, akár aktív tranzitív igével összekapcsolódhat, a -hAtÓ csak tranzitív igék passzív tövéhez járulhat. Míg az -Ó toldalékos melléknévi igenév nem lehet véges mondat névszói állítmánya vagy összetett ige-névszói állítmányának része, a -hAtÓ toldalékos igenév szerepelhet véges mondat névszói állítmányaként. A cikk amellett érvel, hogy a -hAtÓ toldalék e sajátságai a V-hAtAtlAn – V-hAtÓ antonimapárokban, a V-hAtAtlAn analógiás hatására alakultak ki. Az analógiás változás feltételezi a forráskategória mennyiségi prominenciáját. Ugyan a mai magyarban a V-ható gyakoribb a V-hatatlan-nál, de, mint a tanulmány adatokkal bizonyítja, a V-hAtAtlAn elterjedése évszázadokkal megelőzte a V-hAtÓ elterjedését.

Hivatkozások

Balassa József – Simonyi Zsigmond (1895), Tüzetes magyar nyelvtan történeti alapon I. Magyar hangtan és alaktan. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Bartos Huba (2000), Az inflexiós jelenségek szintaktikai háttere. In: Kiefer Ferenc (szerk.), Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. 653–761.

Beke Ödön (1926), A tagadó és a műveltető képző eredetéről. Magyar Nyelvőr 55: 134–136.

Bešlin, Maša (2023), Revisiting passive participles: Category status and internal structure. Linguistic Inquiry 54/4: 729–758. https://doi.org/10.1162/ling_a_00463

D. Bartha Katalin (1980), A -talan, -telen képző régi és mai nyelvünkben. In: Imre Samu – Szathmári István – Szűts László (szerk.), A magyar nyelv grammatikája. A magyar nyelvészek III. nemzetközi kongresszusának előadásai. Nyelvtudományi Értekezések 104. Akadémiai Kiadó, Budapest. 207–214.

Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Novák Attila – Varga Mónika (2017), Kiútkeresés a morfológiai labirintusból – korpuszépítés ó- és középmagyar kori magánéleti szövegekből. Nyelvtudományi Közlemények 113: 85–110. https://doi.org/10.15776/NYK.2017.113.3

Dömötör Andrea (2025), Hány VAN nincs? A zéró létigék jellemzői és számítógépes elemzési lehetőségei. PhD értekezés, Pázmány Péter Katolikus Egyetem. https://disszertacio.ppke.hu/id/eprint/628/

Embick, David – Marantz, Alec (2008), Architecture and blocking. Linguistic Inquiry 39/1: 1–53. https://doi.org/10.1162/ling.2008.39.1.1

Jackendoff, Ray – Audring, Jenny (2016), Morphological schemas: Theoretical and psycholinguistic issues. The Mental Lexicon 11/3: 467–493. https://doi.org/10.1075/ml.11.3.06jac

Kenesei István (1996), Képző vagy nem képző? In: Terts István (szerk.), Nyelv, nyelvész, társadalom 2. Emlékkönyv Szépe György 65. születésnapjára barátaitól, kollégáitól, tanítványaitól. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs. 92–95.

Kenesei István (1998), A toldalékmorfémák meghatározásáról. Magyar Nyelvőr 122: 67–80.

Kenesei, István – Lipták, Anikó (2017), Passive potential affixation: syntax or lexicon? Acta Linguistica Academica 64/1: 45–77. https://doi.org/10.1556/2062.2017.64.1.2

Keszler Borbála (1997), Képző-e a -hat, -het? Magyar Nyelvőr 121: 86–90.

Kiefer, Ferenc (2015), The privative derivational suffix in Hungarian. In: Miestamo, Matti – Tamm, Anne – Wagner-Nagy, Beáta (eds), Negation in Uralic Languages. John Benjamins, Amsterdam. 601–614.

Kiefer Ferenc – Ladányi Mária (2000), A szóképzés. In: Kiefer Ferenc (szerk.), Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. 137–164.

Komlósy András (1992), Régensek és vonzatok. In: Kiefer Ferenc (szerk.), Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Akadémiai Kiadó, Budapest. 299–523.

Lundquist, Björn (2013), The category of participles. In: Iordăchioaia, Gianina – Roy, Isabelle – Takamine, Kaori (eds), Categorization and category change. Cambridge Scholars Publishing, Cambridge. 11–32.

Matushansky, Ora (2025), Make micromorphology great again. Előadás [International Conference on the Structure of Hungarian 17, 2025. június 11-12] és kézirat. https://www.trees-and-lambdas.info/matushansky/Downloads/ICSH17.pdf

Novák, Attila – Gugán, Katalin – Varga, Mónika – Dömötör, Adrienne (2018), Creation of an annotated corpus of Old and Middle Hungarian court records and private correspondence. Language Resources and Evaluation 52: 1–28. https://doi.org/10.1007/s10579-017-9393-8

ÓMK = Ómagyar korpusz http://omagyarkorpusz.nytud.hu/

Rebrus Péter (2000), Morfofonológiai jelenségek. In: Kiefer Ferenc (szerk.), Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. 763–949.

Simon Eszter – Sass Bálint (2012), Nyelvtechnológia és kulturális örökség, avagy korpuszépítés ómagyar kódexekből. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 24: 243–264.

Szegfű Mária (1992), A névszóképzés. In: Benkő Loránd (főszerk.), E. Abaffy Erzsébet (szerk.), A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor: morfematika. Akadémiai Kiadó, Budapest. 268–320.

TMK = Történeti magánéleti korpusz https://tmk.nytud.hu/

H. Varga Márta (2006), A magyar fosztó- és tagadóképző. Tinta Könyvkiadó, Budapest.

Velcsov Mártonné (1971–1972), A -ható/-hető képző szerepe a mai magyar nyelvben. Néprajz és Nyelvtudomány15–16: 109–117.

Megjelent
2025-12-29
Hogyan kell idézni
É. KissK. (2025) „A -hAtÓ toldalék rejtélye”, Nyelvtudományi Közlemények, 121, o. 47-63. doi: 10.15776/NyK.2025.121.3.
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok