The puzzle of the suffix -hAtÓ
Abstract
The suffix -hAtÓ (büntet-hető ‘punish-able’) is a combination of the potential morpheme -hAt (büntet-het ‘can punish’), and the present participle suffix -Ó (büntet-ő ‘punish-ing’). Unexpectedly, neither the selectional, nor the distributional properties of -hAtÓ can be derived from the properties of its components. Whereas both of these suffixes can merge with unaccusative, unergative, and transitive verbs alike, -hAtÓ can only be complemented by passivized transitive verbs. Whereas V-Ó participles not lexicalized as adjectives cannot, V-hAtÓ combinations can occur as predicates or predicate complements of tensed clauses. The paper argues that V-hAtÓ borrowed its unexpected properties analogically from its antonym, V-hAtAtlAn (olvas-hatatlan ‘unreadable’), containing the potential suffix -hAt and the suffix -tlAn, a privative morpheme. Analogical effects arise if the source category is more frequent than the target. In Modern Hungarian, V-hAtÓ is significantly more common than V-hAtAtlAn. However, as the paper documents, V-hAtÓ proliferated in Hungarian several centuries later than V-hAtAtlAn, i.e., its greater frequency is a relatively recent development.
References
Balassa József – Simonyi Zsigmond (1895), Tüzetes magyar nyelvtan történeti alapon I. Magyar hangtan és alaktan. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.
Bartos Huba (2000), Az inflexiós jelenségek szintaktikai háttere. In: Kiefer Ferenc (szerk.), Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. 653–761.
Beke Ödön (1926), A tagadó és a műveltető képző eredetéről. Magyar Nyelvőr 55: 134–136.
Bešlin, Maša (2023), Revisiting passive participles: Category status and internal structure. Linguistic Inquiry 54/4: 729–758. https://doi.org/10.1162/ling_a_00463
D. Bartha Katalin (1980), A -talan, -telen képző régi és mai nyelvünkben. In: Imre Samu – Szathmári István – Szűts László (szerk.), A magyar nyelv grammatikája. A magyar nyelvészek III. nemzetközi kongresszusának előadásai. Nyelvtudományi Értekezések 104. Akadémiai Kiadó, Budapest. 207–214.
Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Novák Attila – Varga Mónika (2017), Kiútkeresés a morfológiai labirintusból – korpuszépítés ó- és középmagyar kori magánéleti szövegekből. Nyelvtudományi Közlemények 113: 85–110. https://doi.org/10.15776/NYK.2017.113.3
Dömötör Andrea (2025), Hány VAN nincs? A zéró létigék jellemzői és számítógépes elemzési lehetőségei. PhD értekezés, Pázmány Péter Katolikus Egyetem. https://disszertacio.ppke.hu/id/eprint/628/
Embick, David – Marantz, Alec (2008), Architecture and blocking. Linguistic Inquiry 39/1: 1–53. https://doi.org/10.1162/ling.2008.39.1.1
Jackendoff, Ray – Audring, Jenny (2016), Morphological schemas: Theoretical and psycholinguistic issues. The Mental Lexicon 11/3: 467–493. https://doi.org/10.1075/ml.11.3.06jac
Kenesei István (1996), Képző vagy nem képző? In: Terts István (szerk.), Nyelv, nyelvész, társadalom 2. Emlékkönyv Szépe György 65. születésnapjára barátaitól, kollégáitól, tanítványaitól. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs. 92–95.
Kenesei István (1998), A toldalékmorfémák meghatározásáról. Magyar Nyelvőr 122: 67–80.
Kenesei, István – Lipták, Anikó (2017), Passive potential affixation: syntax or lexicon? Acta Linguistica Academica 64/1: 45–77. https://doi.org/10.1556/2062.2017.64.1.2
Keszler Borbála (1997), Képző-e a -hat, -het? Magyar Nyelvőr 121: 86–90.
Kiefer, Ferenc (2015), The privative derivational suffix in Hungarian. In: Miestamo, Matti – Tamm, Anne – Wagner-Nagy, Beáta (eds), Negation in Uralic Languages. John Benjamins, Amsterdam. 601–614.
Kiefer Ferenc – Ladányi Mária (2000), A szóképzés. In: Kiefer Ferenc (szerk.), Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. 137–164.
Komlósy András (1992), Régensek és vonzatok. In: Kiefer Ferenc (szerk.), Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Akadémiai Kiadó, Budapest. 299–523.
Lundquist, Björn (2013), The category of participles. In: Iordăchioaia, Gianina – Roy, Isabelle – Takamine, Kaori (eds), Categorization and category change. Cambridge Scholars Publishing, Cambridge. 11–32.
Matushansky, Ora (2025), Make micromorphology great again. Előadás [International Conference on the Structure of Hungarian 17, 2025. június 11-12] és kézirat. https://www.trees-and-lambdas.info/matushansky/Downloads/ICSH17.pdf
Novák, Attila – Gugán, Katalin – Varga, Mónika – Dömötör, Adrienne (2018), Creation of an annotated corpus of Old and Middle Hungarian court records and private correspondence. Language Resources and Evaluation 52: 1–28. https://doi.org/10.1007/s10579-017-9393-8
ÓMK = Ómagyar korpusz http://omagyarkorpusz.nytud.hu/
Rebrus Péter (2000), Morfofonológiai jelenségek. In: Kiefer Ferenc (szerk.), Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. 763–949.
Simon Eszter – Sass Bálint (2012), Nyelvtechnológia és kulturális örökség, avagy korpuszépítés ómagyar kódexekből. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 24: 243–264.
Szegfű Mária (1992), A névszóképzés. In: Benkő Loránd (főszerk.), E. Abaffy Erzsébet (szerk.), A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor: morfematika. Akadémiai Kiadó, Budapest. 268–320.
TMK = Történeti magánéleti korpusz https://tmk.nytud.hu/
H. Varga Márta (2006), A magyar fosztó- és tagadóképző. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Velcsov Mártonné (1971–1972), A -ható/-hető képző szerepe a mai magyar nyelvben. Néprajz és Nyelvtudomány15–16: 109–117.
