József Herman as a Romanist
Abstract
The article provides an overview of the aspects of József Herman’s scientific activity that constitute his most original contributions to Romance studies. In addition to reporting on some of his important results, it mainly presents the theoretical and methodological framework of his research: the methods used in the interpretation of texts from the transition period, his views on the causes and mechanisms of language change, and his theory on the development (“birth”) of the Romance languages.
References
Herman, József (1957), Cur, quare, quomodo. Remarques sur l’évolution des particules d’interrogation en latin vulgaire. Acta Linguistica Hungarica 5: 369–377. (= Herman 1990a: 289–297.)
Herman, József (1963), La formation du système roman des conjonctions de subordination. Berlin, Akademie-Verlag.
Herman József (1967), A nyelvi változás belső és külső tényezőinek kérdéséhez. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 5: 155–168.
Herman, József (1969), Théorie de l’information et recherches diachroniques. In: Actes du Xe Congrès International des Linguistes. Editions de l’Académie de la République socialiste de Roumanie, Bucarest. Vol. I, 467–471. (= Herman 1990a: 345–350.)
Herman, József (1983), The history of language and the history of society: On some theoretical issues and their implications in historical linguistics. Acta Linguistica Hungarica 33: 3–12. (= Herman 1990a: 368–377.)
Herman, József (1985), La disparition de la déclinaison latine et l’évolution du syntagme nominal. In: Touratier, Christian (ed.), Syntaxe et latin. Actes du 2e Congrès international de linguistique latine (Aix-en-Provence, 28–31 mars 1983). Publications de l’Université de Provence, Aix-en-Provence. 345–357. (= Herman 1990a: 326–337.)
Herman, József (1987), La disparition de -s et la morphologie dialectale du latin parlé. In: Herman, József (ed.), Latin vulgaire – latin tardif I. Actes du Ier Colloque international sur le latin vulgaire et tardif (Pécs, 2–5 Septembre 1985). Niemeyer, Tübingen. 97–108. (= Herman 2006: 33–42.)
Herman, József (1990a), Du latin aux langues romanes. Études de linguistique historique. Niemeyer, Tübingen.
Herman, József (1990b), Sur un exemple de la langue parlée à Rome au VIe siècle. In: Calboli, Gualtiero (ed.), Latin vulgaire – latin tardif II. Actes du IIème Colloque International sur le Latin Vulgaire et Tardif (Bologne, 29 août–2 septembre 1988). Niemeyer, Tübingen. 145–157. (= Herman 2006: 158–168.)
Herman, József (1992), La transition du latin aux langues romanes. Quelques problèmes de la recherche. Lalies 11: 161–171. (= Herman 2006: 183–194.)
Herman, József (1996a), The end of the history of Latin. Romance Philology 49: 364–382. (= Herman 2006: 195–213.)
Herman, József (1996b), L’emploi des noms indéclinables et l’histoire de la déclinaison latine. In: Rosén, Hannah (ed.), Aspects of Latin. Papers from the Seventh International Colloquium on Latin Linguistics, Jerusalem, April 1993. Institut für Sprachwissenschaft der Universität Innsbruck, Innsbruck. 389–400. (= Herman 2006: 88–100.)
Herman, József (1998), La chronologie de la transition: un essai. In: Herman, József – Mondin, Luca (a cura di), La transizione dal latino alle lingue romanze. Atti della Tavola Rotonda di Linguistica Storica, Università Ca’ Foscari di Venezia, 14–15 giugno 1996. Niemeyer, Tübingen. 5–26.
Herman József (2001a), Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások: Herman József. ELTE Fonetikai Tanszék, Budapest.
Herman, József (2001b), Linguistique comparée. In: Holtus, Günter – Metzeltin, Michael – Schmitt, Christian (Hrsg.), Lexikon der Romanistischen Linguistik, I,2: Methodologie (Sprache in der Gesellschaft / Sprache und Klassifikation / Datensammlung und -verarbeitung). Niemeyer, Tübingen. 704–718.
Herman József (2001c), A történeti nyelvészettől a nyelvi változások elmélete felé: problémavázlatok. In: Bakró-Nagy Marianne – Bánréti Zoltán – É. Kiss Katalin (szerk.), Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és a nyelvtörténet köréből. Kiefer Ferenc tiszteletére barátai és tanítványai. Osiris, Budapest. 389–407.
Herman József (2003), Vulgáris latin. Az újlatin nyelvek kialakulásának útja. Tinta Könyvkiadó, Budapest. (= El latín vulgar. Edición española reelaborada y ampliada con la colaboración de Carmen Arias Abellán. Ariel, Barcelona, 1997.)
Herman, József (2006), Du latin aux langues romanes II. Nouvelles études de linguistique historique. Niemeyer, Tübingen.
Hertzenberg, Mari Johanne Bordal (2015), Third person reference in Late Latin. Demonstratives, definite articles and personal pronouns in the Itinerarium Egeriae. De Gruyter Mouton, Berlin.
Martinet, André (1952), Function, structure, and sound change. Word 8: 1–32.
Meyer-Lübke, Wilhelm (1894), Grammatik der romanischen Sprachen 2. Romanische Formenlehre. Reisland, Leipzig.
Pedersen, Holger (1931), Linguistic science in the nineteenth century: Methods and results. Harvard University Press, Cambridge, MA. (= Sprogvidenskaben i det Nittende Aarhundrede: Metoder og Resultater. København, Gyldendal, 1924.)
Salvi, Giampaolo (2004), La formazione della struttura di frase romanza. Ordine delle parole e clitici dal latino alle lingue romanze antiche. Niemeyer, Tübingen.
Vàrvaro, Alberto (1998), Documentazione ed uso della documentazione. In: Herman, József – Mondin, Luca (a cura di), La transizione dal latino alle lingue romanze. Atti della Tavola Rotonda di Linguistica Storica, Università Ca’ Foscari di Venezia, 14–15 giugno 1996. Niemeyer, Tübingen. 67–76.
Wright, Roger (1982), Late Latin and Early Romance in Spain and Carolingian France. Francis Cairns, Liverpool.
