Regionális fenntartható klaszterek kialakításának feltételrendszere

Anett Katalin Dr. Németh-Leskó

doi:10.33031/ZRFS.2025.1.5

Dr. Németh-Leskó Anett Katalin Tokaj-Hegyalja Egyetem https://orcid.org/0000-0002-1737-731X

DOI: https://doi.org/10.33031/ZRFS.2025.1.5

Kulcsszavak: klaszter, fenntarthatóság, körforgásos gazdaság, képességépítés

Absztrakt

Mára egyértelművé vált, hogy a vállalatok versenyképessége saját erőforrásaik,
kompetenciáik mellett, a helyi, földrajzilag közeli üzleti környezetük függvénye is.
A vállalatok nem egymástól elszigetelten versenyeznek, hanem stratégiai szövetségek
dominálnak. A klaszterek szerepe az egyes régiók, iparágak versenyképessége
szempontjából már évtizedek óta elismert. Napjainkban a versenyképesség záloga,
hogy az egyes szereplők, hogyan tudnak bekapcsolódni az egyes értékláncokba,
továbbá hogy miként tudnak megfelelni a fenntarthatóságnak, mint aktuális
gazdasági-társadalmi kihívásnak. A klaszterszintű együttműködés, a versenyképesség
mellett a hatékony körforgásos gazdaság elősegítése szempontjából is
jelentős. Adott régióban, a piaci szereplők fenntartható regionális klaszterbe való
tömörülése, hatékonyságnövelés, költségcsökkentés, az erőforrások jobb allokálása,
valamint a szükséges kompetenciák biztosítás érdekében egyaránt kiemelt
jelentőséggel bírhat. A kutatás vezérfonalát a hatékony klaszterszintű működés,
valamint a körforgásos gazdaság, fenntarthatósági elvek eredményes megvalósulásának
vizsgálata adja. A bemutatott eredmények a szerző empirikus felmérésén
(szakértői interjúk, kérdőíves felmérések) alapulnak. A szükséges, meglévő, illetve
kialakulóban lévő kompetenciák azonosítását a létrehozott képességépítő modell
is támogatja.

Hivatkozások

Asheim, B. & Gertler, M. (2005): ^e geography of innovation. Oxford Handbook of

Innovation.

Asheim, B.T., Cooke, P. & Martin, R. (2011): ‘Clusters and regional development: critical

reflections and explorations’, Regional Studies, 45(10), pp. 1171–1183.

Ayres, R. U. (2004): A handbook of Industrial Ecology. Ecological Modelling, (PDF) A

Handbook of Industrial Ecology | Robert U. Ayres - Academia.edu

Bocken, N. M. P., Short, S. W., Rana, P., & Evans, S. (2014): A literature and practice

review to develop sustainable business model archetypes. Journal of Cleaner Production,

, 42-56.

Boekholt, P., & ^uriaux, B. (1999): Public policies to facilitate clusters. OECD

Proceedings.

Boons, F. & Lüdeke-Freund, F. (2013): Business models for sustainable innovation: State

of the art and steps towards a research agenda. Journal of Cleaner Production, 45, 9-19.

h*ps://doi.org/10.1016/j.jclepro.2012.07.007

Boons, F. & Spekkink, W. (2012): Levels of Institutional Capacity and Actor

Expectations about Industrial Symbiosis: Evidence from the Dutch Stimulation Program

-2004. Journal of Industrial Ecology, 16(1), 61-69. h*ps://doi.org/10.1111

/j.1530-9290.2011.00432.

Braungart M. & Mcdonough W. (2002): Cradle to Cradle: Remaking the Way We Make

^ings. New York: North Point Press. 193. p

Brundtland, G. H. (1987): Our Common Future: ^e World Commission on

.

Environment and Development (WCED). Oxford: Oxford University Press.

[Cooke, P. (2001): Regional innovation systems. Regional Studies, 31(5), 477-491.

Daly, H. E. (1990): Toward some operational principles of sustainable development,

Ecological Economics, 2(1), pp. 1-6.

Delgado, M., Porter, M.E. and Stern, S. (2014): Clusters, convergence, and economic

performance, Research Policy, 43(10), pp. 1785–1799.

Doran, J., & Ryan, G. (2016): Eco-innovation effects on employment: Evidence

from firm level data. Research Policy, 45(5), 1058-1068. h*ps://doi.org/10.1016/j.

respol.2016.02.001

Elkington, J. (1997): Cannibals with Forks: ^e Triple Bo*om Line of 21st Century Business.

Oxford: Capstone Publishing.

EMF (2013): Towards the Circular Economy: Opportunities for the Consumer Goods

Sector. Cowes: Ellen MacArthur Foundation Publishers. 112. p

EMF (2014): Towards the Circular Economy: Accelerating the Scaleup Across Global

Supply Chain. Ellen MacArthu, Foundation World Economic Forum, Genf h*p://www3.

weforum.org/docs/WEF_ENV_TowardsCircularEconomy_Report_2014.pdf

EMF (2015): Towards the Circular Economy. Business rationale for an accelerated

transition. Ellen MacArthur Foundation Publishing, UK

Euromonitor international (2016): ^e New Consumerism: Consumers Embrace the

Circular Economy. Consumers embrace the circular economy: h*p://blog.euromonitor.

com/2016/05/new-consumerism-circular-economy.html

Európai Parlament (2015): A Bizo*ság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak,

az Európai Gazdasági és Szociális Bizo*ságnak és Régiók Bizo*ságának: Az

anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési

terv. Brüsszel, 2015.12.2.COM[2015] 614 final, p. 25

Európai Parlament (2015/2021): Körkörös gazdaság: mit jelent, miért fontos és mi a haszna?

Hírek, 2015. december 2., frissítve: 2021. február 16. h*ps://www.europarl.europa.

eu/news/hu/headlines/economy/20151201STO05603/korkoros gazdasag-mit-jelentmiert-

fontos-es-mi-a-haszna

Európai Parlament (2021a): Hogyan valósítaná meg az EU a körkörös gazdaságot

- re? Hírek, Európai Parlament, február 3. h*ps://www.europarl.europa.eu/

news/hu/headlines/society/20210128STO96607/hogyan valositana-meg-az-eu-akorkorosgazdasagot-

-re.

Európai Parlament (2021b): Körforgásos gazdaság: a képviselők szigorúbb fogyasztási

és újrafeldolgozási szabályozást várnak. Hírek, Európai Parlament, Brüsszel, február 10.

h*ps://www.europarl.europa.eu/news/hu/press-room/20210204IPR97114/szigorubb

fogyasztasi-es-ujrafeldolgozasi-szabalyzast-var-az-ep.

Erkman, S. (1997): Industrial ecology: An historical view. Journal of Cleaner Production,

(1) 1-10. p. h*p://doi.org/10.1016/S0959-6526(97)00003-6

Fogarassy, Cs. & Horváth, B. (2018): A körkörös gazdaság értelmezése. In LÉPÉSEK, 23.

évfolyam 2. szám (72), 2018. tavasz

Geels, F. W. (2010): Ontologies, socio-technical transitions (to sustainability), and the

multi-level perspective. Research Policy, 39(4), 495-510. h*ps://doi.org/10.1016/j.

respol.2010.01.022

Geissdoerfer M., Savaget P., Bocken N. M. P., Hultink E.J. (2017): ^e Circular Economy

– A new sustanability paradig? Journal of Cleaner Production, Vol. 143 757-768. p, h*p://

doi.org/10.1016/j.jclepro.2016.12.048

Ghisellini, P., Cialani, C., & Ulgiati, S. (2016): A review on circular economy: ^e

.

expected transition to a balanced interplay of environmental and economic systems.

Journal of Cleaner Production, 114, 11-32. h*ps://doi.org/10.1016/j.jclepro.2015.09.00

Gunday, G., Ulusoy, G., Kilic, K., & Alpkan, L. (2011): Effects of innovation types on

firm performance. International Journal of Production Economics, 133(2), 662-676.

h*ps://doi.org/10.1016/j.ijpe.2011.05.014

Ketels, C. (2003): ^e Development of the Cluster Concept. Harvard Business School.

Ketels, C. (2013): ‘Recent research on competitiveness and clusters: what are the

implications for regional policy?’, Cambridge Journal of Regions, Economy and Society,

(2), pp. 269–284.

Kirchherr, J.; Reike, D.; Hekkert, M. (2017): Conceptualizing the circular economy. An

analysis of 114 definitions. Resources, Cnseration and Recycling, Vol. 127. 221-232. p

h*p://doi.org/10.1016/j.resconrec.2017.09.005

Lengyel I. (2002/a): A klaszterek alapvető jellemzői. In Lengyel I. – Rechnitzer J:

(szerk.): A hazai építőipar versenyképességének javítása: klaszterek szerepe a gazdaságfejlesztésben.

RégióArt, Győr, p. 99-124.

Lengyel, I. (2002/b): A klaszterek fejlesztéséről, Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi

Kar, regionális és Alkalmazo* Gazdaságtani Tanszék, Szeged

Lengyel, I. & Deák, Sz. (2002): Klaszter: a helyi gazdaságfejlesztés egyik sikeres eszköze.

In. Buzás N. – Lengyel I. (szerk.): Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés,

innovációs folyamatok és klaszterek. SZTE GTK, JATEPress, Szeged, p.

-153.

Lengyel, I. & Grosz, A. (2003): Lokális hálózati gazdaság: regionális és iparági klaszterek.

Kézirat, MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet–SZTE GTK Regionális

és Alkalmazo* Gazdaságtani Tanszék, Győr-Szeged. p. 35.

Lozano, R. (2008): Envisioning sustainability three-dimensionally, Journal of Cleaner

Production, 16(17), pp. 1838–1846.

Maskell, P. & Malmberg, A. (2002): ^e Elusive concept of localization economies:

Towards a Knowledge-based theory of spatial clustering, Environment and planning A

(3); pp 429-449, DOI:10.1068/a3457

[38] Nagy, Á. A., Hornyák, M.; Fűrész, D. I.; Erdős, S. (2021): Úton a körforgásos gazdaság

felé. Közgazdasági Szemle, LXVIII. Évf., 2021. október, 1109-1129. p

OECD (1999): Boosting Innovation. ^e Cluster Approach. OECD Proceedings, Paris.

Organisation for Economic Cooperation and Development

OECD (2002): Dynamising National System of Innovation. Paris, Organisation for

Economic Co-operation and Development

OECD. (2011): Renewables Information h*ps://www.oecd.org/en/publications/

renewables-information-2011_renew-2011-en.htm

Pauli, G. (2010): Kék gazdaság – 10 Év 100 Innováció 100 Millió munkahely, A Római

Klub Jelentése, PTK KTK Kiadó, Pécs

Pomázi, I. & Szabó, E. (2019): A körforgásos gazdaság az Európai Unióban, Franciaországban

és Németországban. Magyar Tudomány, 180. évf. 8. sz. 1199–1212. o. h*ps://

doi.org/10.1556/2065.180.2019.8.10.

Porter, M. E. (1990): ^e Competitive Advantage of Nations. Free Press.

Porter, M.E. (1998/a): Clusters and the new economics of competition, Harvard Business

Review, 76(6), pp. 77–90.

Porter, M. E. (1998/b): On Competition, Harvard Business School Press, Boston

Porter, M. E. (2000/a): Location, Competition, and Economic Development: Local

Clusters in a Global Economy. Economic Development Quaterly, 1, p. 15-34

.

Porter, M. E. (2000/b): Locations, Clusters, and Company Strategy. In Clark, G.L. –

Feldman,M.P. – Gertler,M.S. (eds.) ^e Oxford Handbook of Economic Geography.

Oxford University Press, Oxford, p. 253-274

Porter, M. E., & Heppelmann, J. E. (2014): How Smart, Connected Products Are

Transforming Competition. Harvard Business Review, 92(11), 64-88.

Porter, M. E., & Kramer, M. R. (2011): Creating Shared Value. Harvard Business Review,

(1-2), 62-77.

Porter, M. E., & van der Linde, C. (1995): Green and Competitive: Ending the Stalemate.

Harvard Business Review, 73(5), 120-134.

PWC (2018): Ha a kör bezárul – a körforgásos gazdaság jelentősége és lehetőségei.

PricewaterhouseCoopers Magyarország K.

Rennings, K. (2000): Redefining innovation – eco-innovation research and the

contribution from ecological economics. Ecological Economics, 32(2), 319-332. h*ps://

doi.org/10.1016/S0921-8009(99)00112-300112-3)

Rosenfeld, S. A. (1997): Bringing business clusters into the mainstream of economic

development, European Planning Studies, 5(1), pp. 3–23.

Rosenfeld, S. A. (2001): Backing into Clusters: Retrofi*ing Public Policies. John F.

Kennedy School Symposium ’Integration Pressure: Lessons from Around the World’,

Harvard University, 29th-30th March.

Sachs, J. D. (2015): ^e Age of Sustainable Development. New York: Columbia University

Press.

Stahel, W. (2016): ^e circular economy. Nature, 531:435-438. DOI: 10.1038/531435a

Steiner, M. (1998): ^e Discreet Charm of Clusters: An Introduction. In Steiner, M.

(ed.): Clusters and Regional Specialization. On Geography, Technology and Networks.

European Research in Regional Science, Pion Limited, London, p. 1-17.

Schut, E., Crielaard, M., Mesman, M. (2016): Circular Economy in the Dutch

Constrction Sector: A Prespective for the Market and Government.

Szintay, I. (2007): Innovációmenedzsment Kutatás és Gyakorlat: Innovatív szervezetek,

Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ, ISBN 978-

-661- 800-1

Területfejlesztési miniszter, (2023): Klaszterfejlesztési stratégia 2023-2030

Torday, B. (2002): Optimális IT outsourching, IT Business Magazin

Tukker, A. (2015): Product services for a resource-efficient and circular economy

– a review. Journal of Cleaner Production, Vol. 97., pp. 76-91. DOI: 10.1016/j.

jclepro.2013.11.049

UNIDO (2000): Promoting Enterprise ^rough Networked Regional Development.

UNIDO, Vienna International Centre, Vienna.

World Commission on Environment and Development (WCED) (1987): Our Common

Future. Oxford University Press. h*ps://sustainabledevelopment.un.org/content/

documents/5987our-common-future.pdf