Az intim partner elleni erőszak áldozatainak megküzdési stratégiái
Egy narratív életútinterjú hermeneutikai esetrekonstrukciója
Absztrakt
A tanulmány egy narratív életútinterjú hermeneutikai esetrekonstrukcióján keresztül vizsgálja egy intim partner elleni erőszak áldozatává vált nő megküzdési módjait. A szerző doktori disszertációjának empirikus anyagára épülő esettanulmány célja annak feltárása, hogyan értelmezi az elbeszélő saját tapasztalatait, és miként alakította bántalmazásra adott válaszait. Az elemzés az interjúalany életútját vizsgálja, különös tekintettel arra, hogyan hatott a bántalmazás az élettörténet alakulására, valamint az érzelem- és problémafókuszú megküzdés váltakozására, a döntésekre és az azokat befolyásoló társadalmi és strukturális körülményekre. Az interjú alapján olyan korai tapasztalatok és későbbi akadályozó tényezők is kirajzolódtak, amelyek az erőszakhoz való viszonyulást és a kapcsolat megszakításának lehetőségét is befolyásolták. A tanulmány célja nem általános érvényű következtetések levonása, hanem annak bemutatása, miként értelmezhető egyéni elbeszélésen keresztül a bántalmazás tapasztalata és az arra adott megküzdési válaszok összetettsége.
Hivatkozások
Acosta, L. (2020): Gender-based violence during the pandemic and lockdown. Spanish Journal of Legal Medicine, 46(3), 139–145. https://doi.org/10.1016/j.remle.2020.05.005
Ahrens, C. E. – Rios-Mandel, L. C. – Isas, L. – del Carmen Lopez, M. (2010): Talking about interpersonal violence: Cultural influences on Latinas’ identification and disclosure of sexual assault and intimate partner violence. Psychological Trauma: Theory, Research, Practice, and Policy, 2(4), 284–295. https://doi.org/10.1037/a0018605
Bögre, Zs. (2020): Szociológiai paradigmák és a biográfiakutatás. Szociológiai Szemle, 30(4), 73–88. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2020.4.4
Chase, S. E. (2005): Narrative Inquiry: Multiple Lenses, Approaches, Voices. In Denzin, N. K. – Lincoln, Y. S. (szerk.): The Sage handbook of qualitative research: Third Edition. Sage Publications Ltd., 651–679.
Fehér, B. (2010): A narratív segítő beszélgetés. Esély, (3), 66–88.
Fraser, H. (2004): Doing narrative research: Analysing personal stories line by line. Qualitative Social Work, 3(2), 179–201. https://doi.org/10.1177/1473325004043383
Kovács, É. – Vajda, J. (2002): Mutatkozás. Zsidó identitás-történetek. Budapest: Múlt és Jövő Kiadó.
Lazarus, R. – Folkman, S. (1984): Stress, Appraisal, and Coping. New York: Springer.
McLeod, S. (2023): Stress Management Techniques. Simply Psychology. https://www.simplypsychology.org/stress-management.html#
Meluzzi, C. – Pinelli, E. – Valvason, E. – Zanchi, C. (2021): Responsibility attribution in gender-based domestic violence: A study bridging corpus-assisted discourse analysis and readers’ perception. Journal of Pragmatics, 185, 73–92. https://doi.org/10.1016/j.pragma.2021.07.023
Pászka, I. (2007): A narratív történetformák In Pászka, I. (szerk.): Narratív történetformák a megértő szociológia nézőpontjából. Szeged: Belvedere, 162–271.
Rizo, C. F. – Givens, A. – Lombardi, B. (2017): A systematic review of coping among heterosexual female IPV survivors in the United States with a focus on the conceptualization and measurement of coping. Aggression and Violent Behavior, 34, 35–50. https://doi.org/10.1016/j.avb.2017.03.006
Rosenthal, G. (2010): Die erlebte und erzählte Lebensgeschichte. Zur Wechselwirkung zwischen Erleben, Erinnern und Erzählen. In Griese, B. (szerk.): Subjekt – Identität – Person? VS Verlag für Sozialwissenschaften. https://doi.org/10.1007/978-3-531-92488-5_10
Vajda, J. (2006): A terápiás hatás mint melléktermék. Thalassa, 17(1): 123–136.
Wekerle, C. – Wall, A.-M. (2002): The violence and addiction equation: Theoretical and clinical issues in substance abuse and relationship violence. Brunner–Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203306895
Wright, C. V. – Perez, S. – Johnson, D. M. (2010): The Mediating Role of Empowerment for African American Women Experiencing Intimate Partner Violence. Psychological trauma: theory, research, practice and policy, 2(4), 266–272. https://doi.org/10.1037/a0017470
