Miért fenntarthatatlan, ami fenntartható?

A környezetbarát gazdálkodás és a közösségi vállalkozás esélyei egy aprófalvas régióban

Absztrakt

Ahhoz, hogy a fenntarthatóság természeti és társadalmi feltételeinek megfelelő fejlesztést célzó törekvések esélyeiről vagy esélytelenségéről véleményt alkothassunk a hazai agráriumban, olyan szélesebb társadalomtörténeti összefüggéseket is figyelembe kell venni, amelyekkel a vidékfejlesztés vagy az ökológiai gazdálkodás irodalma nemigen foglalkozik. Erre tesz kísérletet a jelen tanulmány a nyugat-magyarországi Őrségben végzett terepkutatás tanulságai alapján. Úgy találtuk, hogy az utolsó két emberöltő drasztikus változásainak sérüléseit hordozó, középosztályaitól megfosztott falvak zömmel ingázó vagy inaktív lakói, tömeges migrációtól szétzilált közösségei nem rendelkeznek a vállalkozáshoz, a helyi források feltárásához és hasznosításához nélkülözhetetlen feltételekkel. A családi gazdaságokat tönkretették a kisebb mezőgazdasági vállalkozásokat sújtó értékesítési, adminisztratív, pályázati és egyéb korlátozások, a kedvezőtlen árviszonyok, a hazai termékek kiszorulása a hazai piacokról. Feleslegüket leginkább a helyi cserekereskedelemben, a szürkegazdaságban értékesítik. A paraszti tudás az elmúlt évtizedekben végzetesen leértékelődött és eltűnőben van. A rendszerváltás haszonélvezői és kárvallottjai, illetve a bennszülöttek és a jövevények közötti bizalom hiánya, régi és friss sérelmek emléke akadályozza az együttműködést, a közösségek formálódását. A helyi hagyományokon, helyi természeti forrásokon alapuló vállalkozások beleütköznek az elmúlt időszak agrárpolitikája által teremtett, kényszerítő gazdasági realitásokba. A kezdeményezők többsége a betelepült (vagy hazatelepült) egykori városlakók közül kerül ki, illetve „világnézeti” vállalkozó. Az ismertetett körülmények között gyakran elszigetelődnek, vagy az elszenvedett kudarcok késztetik őket terveik feladására. Az elmúlt húsz év a várakozásokkal ellentétben az agráriumban nem a magánvállakozás megerősödésének, hanem ellehetetlenülésének korszaka volt. A mai falusi társadalom és gazdaság elsősorban az állami újraelosztás rendszereitől, s a rendszer működését meghatározó helyi szereplők közti részben bürokratikus, részben informális kapcsolatoktól függ.