A filmek online feketepiaca és a moziforgalmazás

1. rész: A tranzakciószintű elemzés lehetőségei (Kulturális alkotások magyarországi online kalózközönségének empirikus vizsgálata)

Absztrakt

A fejlett országokban az elmúlt években a fájlcserélés vált a kalózkodás elsődleges formájává. A kulturális iparra gyakorolt negatív hatásával kapcsolatos viták, valamint a büntethetősége körüli jogi küzdelem a következő évtizedben is folytatódik. E kitüntetet figyelem fényében meglepő, hogy a fájlcserélő tevékenység kutatása – különösen itthon – gyerekcipőben jár, és a publikált vizsgálatok többsége a legális és kalózpiac összefüggéseiről az alkalmazott módszertanok miatt csak közvetett megállapításokat tud tenni. A tartalomfogyasztást elemző kutatók jellemzően kérdőíves felmérésekből, és nem közvetlen megfigyelésből származó adatokkal dolgoznak, a legális és offline tartalmak fogyasztásának vizsgálatára alkalmas módszerek azonban nem, vagy csak nagy nehézségekkel használhatók a p2p kalózkodás kutatásában. Tanulmányunkban a filmipar kapcsán a legális és a p2p piactér közötti kapcsolatokat a kérdőíves felvételek problémáitól mentes adatgyűjtésre alapozva vizsgáljuk. Kutatásunk középpontjában a kalózkodás két fő paradigmája, a „helyettesítő” és a „hiánypótló” funkció, vagyis a legális csatornákon is beszerezhető, illetve az onnét hiányzó tartalmak kalózforgalma áll. A tanulmány első részében bemutatjuk az audiovizuális alkotások legális és feketepiacainak fejlődését, ismertetjük a valós idejű, tranzakció-alapú adatgyűjtés módszerét, valamint a filmek online kalózforgalmának legfontosabb jellemzőit. A következő számban megjelenő második részben részletesen elemezzük a mozis és a p2p filmpiac eltérő szerkezetét, bemutatjuk a filmek online kalózkeresletének oksági összefüggéseit, valamint általános következtetéseket fogalmazunk meg a p2p hálózatok helyettesítő, illetve hiánypótló funkciójával kapcsolatban.