Egy szociológiai autonómiaelmélet vázlata – a kritikai elmélet alternatív normatív bázisa

Absztrakt

A tanulmány célja egy tágabb – a hazai társadalomfejlődési folyamatokból következő speciális kérdésekre fókuszáló – kutatás keretében, egy fenomenológiailag megalapozott kritikai autonómiaelmélet alapjainak kidolgozása. Kiindulópontként Habermas – az autonómiát pusztán a társas jelentéslétrehozás folyamatán belül értelmezni képes – elméletének kritikája szolgál. Ez tárja fel az elméletépítés szükséges irányát: egy alternatív, magától a társas jelentéslétrehozás folyamatától független fenomenológiai jelentéselmélet használatát. Ilyen elméletként kínálkozik Merleau-Ponty vad értelemképzésre vonatkozó, és Waldenfels reszponzív fenomenológiai koncepciója. Ezek alapján nyílik lehetőség a kommunikatív cselekvés logikáját megakasztó dogmatikus jelentéshasználat differenciálására: a kommunikatív racionalitás torzulása, illetve a társaktól való függetlenség, vagyis az autonómia kifejezésének megkülönböztetésére. Továbbá arra, hogy a kritikai elméletek egy alternatív normatív bázisát mutassuk be.