Világi rítusok, családi rítusok

Szakirodalmi áttekintés

Abstract

A rítus a társas viselkedés sajátos formáját jelenti, amelyet elsősorban szimbolikus jelentéstöbblete különböztet meg más közösségi cselekvésektől. A modern társadalom szekularizációjával a rítusok világi környezetben kapnak egyre nagyobb szerepet, megértésükkel a társadalmi működés megértése válik lehetővé. A szekuláris rítusokon belül a család rítusai kiemelt figyelmet érdemelnek, hiszen a család kisközösségének megőrzésében a szimbolikus jelentésekkel átszőtt tevékenységek részben a stabilitást biztosítják, részben megkönnyítik a változást, amikor átvezetik a családot életútja állomásai között. A családi rítusokkal foglalkozó elméleti megközelítések alapvetően az Émile Durkheim-féle társadalmi integráció szociológiájából származtathatóak, az empirikus vizsgálatok pedig jellemzően a családi cselekvésekhez kötődően elemzik a rítusokat. A fogalom empirikus operacionalizálása során – vonatkoztatva ezt összességében a világi rítusokra – a gyakorlat ellentmondásos. Jelen tanulmány célja ennek az ellentmondásnak a megértése és feloldása. Ennek érdekében a szakirodalmi áttekintés a rítusok fogalmi keretében értelmezi a világi és családi rítusokat és mutatja be azok elméleti és gyakorlati jelentőségét.