A jogállami büntetőpolitikától a büntető populizmusig: büntetőpolitika Magyarországon
Absztrakt
Tanulmányunk a magyar büntetőpolitika alakulását tekinti át és értékeli a rendszerváltozástól napjainkig. A fogalmi és értelmezési keretek rövid ismertetését követően bemutatjuk a bűnözés 1988 és 2023 közötti alakulásának főbb irányait, strukturális jellemzőit, majd a büntető anyagi jogra koncentrálva az egyes kormányzati ciklusok büntetőjog-alkotása és az annak hátterében meghúzódó büntetőpolitikai törekvések, célkitűzések, elvek fényében elemezzük vonatkozó időszak büntetőpolitikai irányvonalait. Részletesen ismertetjük az 1990–1994-es, az 1994–1998-as és az 1998–2002-es kormányzati ciklusok, a 2002 és 2010 közötti időszak, majd a 2010 óta tartó politikai ciklus büntetőpolitikájának jellemzőit. A büntetőpolitikára vonatkozó értelmezési keretünk meghatározó elemei adott időszak politikai, kormányzati működésének jellemzői, a jogállami követelmények érvényesülésének mértéke, továbbá az elmélet, a kutatási eredmények és a büntetőpolitika kapcsolata. A kormányzati ciklusok szerinti áttekintést követően a büntetőpolitika jellegét, tartalmát tükröző két meghatározó ismérvvel: a büntetéskiszabási gyakorlattal, valamint a börtönnépesség alakulásával foglalkozunk részletesebben. A tanulmány zárórészében a rendszert változtató országok büntetőpolitikai jellemzőivel összefüggő kriminológiai és kriminálpolitikai sajátosságokra is kitérünk, különös tekintettel a büntető populizmussal összefüggő jellemzőkre.
Hivatkozások
Aebi, M. F. – Cocco, E. (2024): SPACE I – 2023 – Council of Europe Annual Penal Statistics: Prison populations. Council of Europe.
Babus, E. (2012): Interjú a főkodifikátorral. HVG, (28): 19–22.
Barabás, T. (2004): Általános viktimológia, látencia. In Irk, F. (szerk.): Áldozatok és vélemények I. Budapest: Országos Kriminológiai Intézet.
Bihari, M. (2005): Magyar politika 1944-2004. Politika és hatalmi viszonyok. Budapest: Osiris.
Bíró-Nagy, A. – Szászi, Á. – Varga, A. (2022): Magyarország értéktérképe 2022. Budapest: Friedrich-Ebert-Stiftung – Policy Solutions.
Boda, Zs. – Szabó, G. – Bartha, A. – Medve-Bálint, G. – Vidra, Zs. (2014): Politikától vezérelve – A büntető populizmus diskurzusai a magyar politikában és a médiában. Politikatudományi Szemle, 23(3): 69–94.
Borbíró, A. (2011): Kriminálpolitika és bűnmegelőzés a késő-modernitásban. PhD-értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Kézirat.
Borbíró, A. (2016): Kriminálpolitika In Borbíró et al. (szerk.): Kriminológia. Budapest: Wolters Kluwer, 711–764.
Borjas, G. J. – VerBruggen, R. (2024): The “Red” vs. “Blue” Crime Debate and the Limits of Empirical Social Science. Issue Brief, Manhattan Institute. https://manhattan.institute/article/red-vs-blue-crime-debate-and-the-limits-of-empirical-social-science
Burawoy, M. (2006): Közérdekű szociológiát! Replika, (54–55), 35–66.
Daems, T. (2007): Engaging with penal populism: The case of France. Punishment & Society, 9(3), 319–324. https://doi.org/10.1177/1462474507077578
Erdősi, S. (2005): Fejlesztési irányok és célkitűzések a bűnözésmérés középtávú fejlesztéséhez (javaslat). Kézirat.
European Commission (2003): Analysis of Public Attitudes to Insecurity, Fear of Crime and Crime Prevention, Results of Eurobarometer 58.0. Brussels: European Commission.
Ferge, Zs. (2014): A büntető államtól a jóléti államon át a bosszúálló államig. In Borbíró, A. et al. (szerk).: A büntető hatalom korlátainak megtartása. A büntetés mint végső eszköz. Tanulmányok Gönczöl Katalin tiszteletére. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Fleck, Z. (2006): Kritikai mérnökösködés. Replika, (54–55), 113–116.
Gans, H. J. (1992): Mire szolgálnak az érdemtelen szegények? – Avagy a legalsó osztály szerepe Amerikában. Esély, 4 (3): 3–17.
Getoš Kalac, A. M. – Feuerbach, L. (2023): On (Measuring): Recidivism, Penal Populism and the Future of Recidivism Research: Neuropenology. Godišnjak Akademije pravnih znanosti Hrvatske, Vol. XIV, No. 1. https://doi.org/10.32984/gapzh.14.1.1
Gönczöl, K. (2002): A nagypolitika rangjára emelkedett büntetőpolitika. Jogtudományi Közlöny, 57, (5): 197–204
Gönzöl, K. (2014): A „büntető populizmus.” Populizmus a kriminálpolitikában. In Kiss, V. (szerk.): Válogatás: a 2013-ban és 2014-ben tartott tudományos rendezvények előadásaiból. Budapest: Magyar Kriminológiai Társaság, 39–147.
Hudson, B. (2003): Justice in the Risk Society: Challenging and Re-affirming ‘Justice’ in Late Modernity. London: Sage Publications.
Kerezsi, K. (2018): A párbeszéd hatalma. Budapest: Dialóg Campus Kiadó.
Kerezsi, K. (2019): Bűnismétlők és bűnelkövetői karrier In: Borbíró, Andrea; Gönczöl, Katalin; Kerezsi, Klára; Lévay, Miklós (szerk.) Kriminológia [átd. kiad.] Budapest, Magyarország: Wolters Kluwer Kft. 706. old.
Kerezsi, K. (2020): Miért csökken a bűnözés? In Vókó, Gy. (szerk.): Kriminológiai Tanulmányok 57. Budapest: Országos Kriminológiai Intézet, 39–67.
Kerezsi, K. (2024): Büntető populizmus vs. büntető nacionalizmus: Kriminálpolitika Kelet-Közép-Európában. Magyar Rendészet, 24:6, 99–128.
Kertész, I. – Stauber, J. (1996): Magyarország Európa bűnügyi térképén. Magyar Jog, (9): 519–530.
Krámer, L. – Lukovics, A. – Szegő, D. (2022): Börtön helyett: az alternatív szankciók kiszabásának jogi keretei és alkalmazásának gyakorlata Magyarországon. Budapest: Magyar Helsinki Bizottság.
Kó, J. (2020). Crime statistics in Hungary, 1968–2017. What is shaping the trend? Archiwum Kryminologii, 1 (XLII): 45-73. https://doi.org/10.7420/AK2020N
Lacey, N. – Soskice, D. – Hope, D. (2017): Understanding the Determinants of Penal Policy: Crime, Culture and Comparative Political Economy, Annual Review of Criminology, (1), 195–217. https://doi.org/10.1146/annurev-criminol-032317-091942.
Legfőbb Ügyészség (2024): Bűnözés és igazságszolgáltatás 2014–2023. Budapest: Legfőbb Ügyészség. https://ugyeszseg.hu/wp-content/uploads/2016/02/bunozes-es-igazsagszolgaltatas-2014-2023.pdf
Lévay, M. (2007): Social Exclusion: A Thriving Concept in Contemporary Criminology; Social Exclusion and Crime in Central and Eastern Europe In Kauko, A. (szerk.): Penal policy, justice reform, and social exclusion. Helsinki: European Institute for Crime Prevention and Control, affiliated with the United Nations (HEUNI), Publication Series No. 48, 7–26.
Lévay, M. (2020a): A szavazat-maximalizáló büntetőpolitikáról. Miskolci Jogi Szemle, 1. különszám. Ünnepi tanulmányok Bragyova András professzor 70. születésnapjára, 163–172.
Lévay, M. (2020b): The Driving Forces of the Penal Policy of Hungary in the 2010s with Special Regards to the Preparation of Criminal Code of 2012. ELTE Law Journal, (2): 25–41.
Ligeti, K. (2009): Kriminálpolitika. In Borbíró, A. – Kerezsi, K. (szerk.): A kriminálpolitika és társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve I. Budapest: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, 59–82.
Liszt, F. von (1905): Strafliche Aufsätze und Vorträge. Berlin.
Loader, I. – Sparks, R. (2010): Public Criminology? London: Routledge.
Mathiesen, T. (2003): Contemporary Penal Policy: A Study in Moral Panics. In European Committee on Crime Problems, 22nd Criminological Research Conference. Strasbourg, 20.
Matus, J-P. (2023): Penal populism. In Ambos, K. – Martínez, J. (szerk.): Göttingen Handbook on Latin American Public Law and Criminal Justice. Nomos.
Nagy, F. (2008): A magyar büntetőjog általános része. Budapest: HVG–ORAC.
Nagy, F. (2015): A szankciórendszer. Jogtudományi Közlöny, (1): 1–15.
Nagy, M. (2016): A kihágástól a kihágásig. In Hack, P. et al. (szerk.): Kodifikációs kölcsönhatások. Tanulmányok Király Tibor tiszteletére. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 185–200.
Pallagi, A. (2014): Büntetőpolitikai az új évszázad első éveiben. PhD-értekezés. Debrecen: Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. Kézirat.
Patkós, Cs. – Tóth, A. (2012): A bűnözés néhány térbeli jellemzője a rendszerváltás utáni Magyarországon. Területi Statisztika, (3): 250–263.
Pokol, B. (2005): Jegyzetek az erkölcs és a morál szerepéről a modern társadalmakban. Jogelméleti Szemle, 6 (3).
Radics, G. B. – Ciocchini, P. (2023): Law and Order: Legal Institutions and Penal Populism. In Buchanan, R.– Eslava, L. – Pahuja, S. (szerk.): The Oxford Handbook of International Law and Development. Oxford Academic. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780192867360.013.50
Rawls, J. (1997): Az igazságosság elmélete. Budapest: Osiris.
Simon, J. (2020): Governing through Crime: How the War on Crime Transformed American Democracy and Created a Culture of Fear. New York: Oxford University Press.
Szabó, A. (1990): Megelőzés és arányos büntetés. Magyar Jog, 37 (11): 897–911.
Szabó, D. (1981): Kriminológia és kriminálpolitika. Budapest: Gondolat Kiadó.
Szomora, Zs. (2011): Büntetőjogi garanciák az Alkotmányban. Pázmány Law Working Papers, 29. www.plwp.jak.ppke.hu/images/files/2011/2011-29.pdf
Tóth, M. (2013): Az új Btk. bölcsőjénél. Magyar Jog, (9): 525–534
Vámbéry, R. (1907 [1986]): Büntetőjog. I. kötet. 8. §. Büntetőpolitika. In Kónyáné Kutrucz, K. (szerk.): Vámbéry Rusztem Emlékkötet. Budapest: MTA Magyar Kriminológiai Társaság.
