A magyarországi lakosság környezetvédelemmel kapcsolatos fizetési hajlandóságának elemzése az ISSP és az EVS felmérései alapján
Absztrakt
Tanulmányunkban az International Social Survey Programme (ISSP) 1993-as, 2020-as és a European Values Survey (EVS) 1991–2017 felmérései alapján vizsgáljuk a környezetvédelemmel kapcsolatos fizetési hajlandóságot Magyarországon. Elemzésünk célja, hogy feltárja a fizetési hajlandóság trendjének alakulását és a hajlandósággal összefüggő egyéni szintű háttérváltozókat. Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált periódusban csökkent a magyarországiak környezetvédelemmel kapcsolatos fizetési hajlandósága. Az ISSP 2020 és az EVS 2017 adatain a szakirodalom alapján megfogalmazott hipotézisek mentén, logisztikus regressziós módszerrel vizsgáljuk a környezetvédelemmel kapcsolatos fizetési hajlandóságot befolyásoló tényezőket. Az EVS egyetlen, az ISSP három kérdésben vizsgálja a fizetési hajlandóságot. A három kérdést külön-külön, majd egy kumulatív változóvá alakítva is elemezzük. A regressziós modellek eredményei egyszerre jeleznek hasonlóságokat és különbségeket. Összességében nézve, a környezetvédelmi fizetési hajlandóság egy gazdasági helyzetbe ágyazott specifikus diszpozíció, kifejezéséhez nem elegendőek a környezetvédelemmel kapcsolatos pozitív attitűdök, a kérdés gazdasági fejlődést is feltételez, amiért a válaszadók a környezet bizonyos aspektusait is képesek feláldozni. A magasabb iskolázottság és jövedelem, a bizalom különböző formái, a posztmaterialista értékrend, a környezettudatosság ugyancsak növeli a fizetési hajlandóságot, és beigazolja ilyen irányú hipotéziseinket A klímatudatosság szignifikánsan növeli a fizetési hajlandóság egyes dimenzióit, általában véve viszont még túl távolinak tűnik ahhoz, hogy fizetési diszpozíciókra bírja a válaszadókat.
Hivatkozások
Ajzen, I. (1985): From intentions to action: A Theory of Planned Behavior. In Kuhl, J. – Beckmann, J. (eds.): Action-Control: From Cognition to Behavior. Heidelberg: Springer-Verlag, 11–39.
Ajzen, I. – Driver, B. L. (1992): Contingent value measurement: On the nature and meaning of willingness to pay. Journal of Consumer Psychology, 1(4): 297–316. https://doi.org/10.1016/S1057-7408(08)80057-5
Andreoni, J. (1990): Impure altruism and donations to public goods: A theory of warm-glow giving. The Economic Journal, 100(401): 464–477. https://doi.org/10.2307/2234133
Bartus, T. (2003): Logisztikus regressziós eredmények értelmezése. Statisztikai Szemle, 81(4): 328–347. https://www.ksh.hu/statszemle_archive/2003/2003_04/2003_04_328.pdf
Bartus, T. – Kisfalusi, D. – Koltai, J. (2019): Logisztikus regressziós együtthatók összehasonlítása. Statisztikai Szemle, 97(3): 221–240. https://doi.org/10.20311/stat2019.3.hu0221
Baumgärtner, S. – Drupp, M. A. – Meya, J. N. – Munz, J. M. – Quaas, M. F. (2017): Income inequality and willingness to pay for public environmental goods. Journal of Environmental Economics and Management, 85: 35–61. https://doi.org/10.1016/j.jeem.2017.04.005
Bodor, Á. – Varjú, V. – Grünhut, Z. (2020): The effect of trust on the various dimensions of climate change attitudes. Sustainability, 12: 10200. https://doi.org/10.3390/su122310200
CAF (Charities Aid Foundation) (2022): World Giving Index 2022. https://www.cafonline.org/docs/default-source/about-us-research/caf_world_giving_index_2022_210922-final.pdf
Carson, R. T. – Flores, N. E. – Meade, N. (2001): Contingent valuation. Controversies and evidence. Environmental & Resource Economics, 19(2): 173–210. https://doi.org/10.1023/A:1011128332243
Cotta, B. – Memoli, V. (2020): Do environmental preferences in wealthy nations persist in times of crisis? The European environmental attitudes (2008–2017). Italian Political Science Review, 50:1–16. https://doi.org/10.1017/ipo.2019.3
Davidovic, D. – Harring, N. (2020): Exploring the cross-national variation in public support for climate policies in Europe: the role of quality of government and trust. Energy Resource & Social Science, 70: 101785. https://doi.org/10.1016/j.erss.2020.101785
Diamond, P. A. – Hausman, J. A. (1994): Contingent Valuation: Is some number better than no number? Journal of Economic Perspectives, 8(4): 45–64. https://doi.org/10.1257/jep.8.4.45
Diekmann, A. – Preisendörfer, P. (2003): Green and greenback: The behavioral effects of environmental attitudes in low-cost and high-cost situations. Rationality and Society, 15(4), 441–472. https://doi.org/10.1177/1043463103154002
Dienes, C. (2015): Actions and intentions to pay for climate change mitigation. Environmental concern and the role of economic factors. Ecological Economics, 109: 122–129. https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2014.11.012
EVS (2022a): European Values Study 2017: Integrated Dataset (EVS 2017) – Sensitive Data. GESIS, Cologne. ZA7501 Data file Version 2.0.0. https://doi.org/10.4232/1.13898
EVS (2022b): EVS Trend File 1981-2017. GESIS, Cologne. ZA7503 Data file Version 3.0.0. https://doi.org/10.4232/1.14021
EVS–GESIS (2022): European Values Study (EVS) 2017 Method Report. GESIS Papers 07, GESIS – Leibniz-Institut für Sozialwissenschaften, Köln, GESIS Data Archive, Cologne. ZA7500, ZA7501 and ZA7502. https://www.ssoar.info/ssoar/handle/document/79215
Franzen, A. – Meyer, R. (2010): Environmental attitudes in cross-national perspective: a multilevel analysis of the ISSP 1993 and 2000. European Sociological Review, 26(2): 219–234. https://doi.org/10.1093/esr/jcp018
Franzen, A. – Vogl, D. (2012): Acquiescence and the willingness to pay for environmental protection. A comparison of the ISSP, WVS and EVS. Social Science Quarterly, 94(3): 637–659. https://doi.org/10.1111/j.1540-6237.2012.00903.x
Franzen, A. – Vogl, D. (2013): Two decades of measuring environmental attitudes: A comparative analysis of 33 countries. Global Environmental Change, 23(5): 1001–1008. https://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2013.03.009
Haab, T. – Lewis, L. – Whitehead, J. (2020): State of the art of contingent valuation. Oxford Research Encyclopedia of Environmental Science. Oxford: Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acrefore/9780199389414.013.450
Hanemann, M. (1994): Valuing the environment through contingent valuation. Journal of Economic Perspectives, 8(4): 19–43. https://doi.org/10.1257/jep.8.4.19
Hausman, J. (2012): Contingent Valuation: From dubious to hopeless. Journal of Economic Perspectives, 26(4): 43–56. http://dx.doi.org/10.2307/23290279
Hoerber, T. – Kurze, K. – Kuenzer, J. (2021): Towards ego-ecology? Populist environmental agendas and the sustainability transition in Europe. The International Spectator, 56(3): 41–55. https://doi.org/10.1080/03932729.2021.1956718
Inglehart, R. (1995): Public support for environmental protection: Objective problems and subjective values in 43 societies. Political Science & Politics, 28(1): 57–72. https://doi.org/10.2307/420583
Israel, D. – Levinson, A. (2004): Willingness to pay for environmental quality: Testable empirical implications of the growth and environment literature. Contributions in Economic Analysis & Policy, 3(1): 1–29. https://doi.org/10.2202/1538-0645.1254
ISSP Research Group (2024): International Social Survey Programme: Environment I-IV Cumulation. GESIS, Cologne. ZA8793 Data file Version 1.0.0. https://doi.org/10.4232/1.14332
Ivanova, G. – Tranter, B. (2008): Paying for environmental protection in a cross-national perspective. Australian Journal of Political Science, 43(2): 169–188. https://doi.org/10.1080/10361140802035705
Jankó, F. – Bertalan, L. – Hoschek, M. – Komornoki, K. – Németh, N. – Papp-Vancsó, J. (2018): Perception, understanding, and action: attitudes of climate change in the Hungarian population. Hungarian Geographical Bulletin, 67(2), 159–171. https://doi.org/10.15201/hungeobull.67.2.4
Kahneman, D. – Knetsch, J. L. (1992): Valuing public goods. The purchase of moral satisfaction. Journal of Environmental Economics and Management, 25(1): 57–70. https://doi.org/10.1016/0095-0696(92)90019-S
Kalistová, A. – Huttmanová, E. (2020): Attitudes to climate change from the perspective of the Czech Republic, Hungary and Poland. Individual & Society, 23(4): 32–56. http://dx.doi.org/10.31577/cas.2020.04.579
Kenny, J. (2018): Environmental protection preferences under strain: an analysis of the impact of changing individual perceptions of economic and financial conditions on environmental public opinion during economic crisis. Journal of Elections, Public Opinion and Parties, 28(1): 105–124. https://doi.org/10.1080/17457289.2017.1395884
Kiss, E. – Balla, D. – Kovács, A. D. (2022): Characteristics of climate concern. Attitudes and personal actions. A case study of Hungarian settlements. Sustainability, 14, 5138. https://doi.org/10.3390/su14095138
Kollmann, A. – Reichl, J. (2015): How trust in governments influences the acceptance of environmental taxes. In Schneider, F. – Kollmann, A. – Reichl, J. (eds.): Political Economy and Instruments of Environmental Politics. New York: MIT Press, 53–70. https://doi.org/10.7551/mitpress/9780262029247.003.0004
Kotchen, M. J. – Reiling, S. D. (2000): Environmental attitudes, motivations, and contingent valuation of nonuse values: a case study involving endangered species. Ecological Economics, 32(1): 93–107. https://doi.org/10.1016/S0921-8009(99)00069-5
Kulin, J. – Johansson Sevä, I. (2021): Quality of government and the relationship between environmental concern and pro-environmental behavior: a cross-national study. Environmental Politics, 30(5): 727–752. https://doi.org/10.1080/09644016.2020.1809160
Lee, A.-R. – Norris, J. A. (2000): Attitudes towards environmental issues in East Europe. International Journal of Public Opinion Research, 12(4): 372–397. https://doi.org/10.1093/ijpor/12.4.372
Liebe, U. – Preisendörfer, P. – Meyerhoff, J. (2011): To pay or not to pay: Competing theories to explain individuals’ willingness to pay for public environmental goods. Environment & Behavior, 43(1): 106–130. https://doi.org/10.1177/0013916509346229
Marbuah, G. (2019): Is willingness to contribute for environmental protection in Sweden affected by social capital? Environmental Economics and Policy Studies, 21(3): 451–475. https://doi.org/10.1007/s10018-019-00238-6
Marjainé Szerényi, Zs. (2001): A természeti erőforrások pénzbeli értékelése. Közgazdasági Szemle, 48: 114–129. https://econpapers.repec.org/RePEc:ksa:szemle:372
Marjainé Szerényi, Zs. – Csutora, M. – Harangozó, G. – Krajnyik, Zs. – Kontár, R. – Nagypál, N. (2005): A természetvédelemben alkalmazható közgazdasági értékelési módszerek. Budapest: A KvVM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötete.
Marjainé Szerényi, Zs. – Kocsis, T. (2018): Gazdag szegények. Időráfordítási hajlandóság a környezeti javak értékelésében. Közgazdasági Szemle, 65: 1154–1171. https://doi.org/10.18414/KSZ.2018.11.1154
Meyer, R. – Liebe, U. (2010): Are the affluent prepared to pay for the planet? Explaining willingness to pay for public and quasi-private environmental goods in Switzerland. Population and Environment, 32(1): 42–65. https://doi.org/10.1007/s11111-010-0116-y
Monostori, K. (2007): A feltételes értékelés módszertan jelentősége a környezettudatosság mérésénél. Marketing & Menedzsment, 6: 13–23. https://journals-test.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/1174
Muth, D. – Weiner, C. – Lakócai, C. (2024): Public support and willingness to pay for a carbon tax in Hungary: can revenue recycling make a difference? Energy, Sustainability and Society, 14(30). https://doi.org/10.1186/s13705-024-00463-2
Nawrotzki, R. J. (2012): The politics of environmental concern: A cross-national analysis. Organizations&Environment, 25(3): 286–307. https://doi.org/10.1177/1086026612456535
Neumayer, E. (2004): The environment, left-wing political orientation and ecological economics. Ecological Economics, 51(3–4): 167–175. https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2004.06.006
Nistor, L. (2013): Willingness to pay for climate friendly energy in Romania. A sociological approach. Sociologia – Slovak Sociological Review, 45 (6): 566–588. https://www.sav.sk/journals/uploads/01091248Nistor%20OK.pdf
Saari, U. A. – Damberg, S. – Frömbling, L. – Ringle, C. M. (2021): Sustainable consumption behavior of Europeans: the influence of environmental knowledge and risk perception on environmental concern and behavioral intention. Ecological Economics, 189: 107155. https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2021.107155
Schneider, M. – Medgyesi, M. (2020): Környezettel és környezetvédelemmel kapcsolatos lakossági attitűdök változása Magyarországon. In Kolosi, T. – Szelényi, I. – Tóth, I. Gy. (szerk.): Társadalmi Riport 2020. Budapest: Tárki, 500–521. https://doi.org/10.61501/TRIP.2020.22
Sjöstrand, S. (2024): Social and environmental protection: the effects of social insurance generosity of the acceptance of material sacrifices for the sake of environmental protection. Journal of Social Policy, 1–21. https://doi.org/10.1017/S004727942300065X
Streimikiene, D. – Balezentis, T. – Aisauskaite-Seskiene, I. – Stankuniene, G. – Simanaviciene, Z. (2019): A review of willingness to pay for climate change mitigation in the energy sector. Energies, 12: 1481. https://doi.org/10.3390/en12081481
Taniguchi, H. – Marshall, G. A. (2018): Trust, political orientation, and environmental behavior. Environmental Politics, 27(3), 385–410. https://doi.org/10.1080/09644016.2018.1425275
Todor, A. (2018): Willing to pay to save the planet? Evaluating support for increased spending on sustainable development and environmentally friendly policies in five countries. PLOS One, 13(11): e0207862. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0207862
Vicente, P. – Marques, C. – Reise, E. (2021): Willingness to pay for environmental quality: the effects of pro-environmental behaviour, perceived behaviour control, environmental activism and education level. Sage Open, 11(4). https://doi.org/10.1177/21582440211025256
Weiner, Cs. – Muth, D. – Lakócai, Cs. (2023): A szén-dioxid-kibocsátást terhelő adó társadalmi elfogadottsága és a fizetési hajlandóság alakulása Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 70: 1097–1107. https://doi.org/10.18414/KSZ.2023.10.1077
Whitehead, J. C. – Haab, T. C. (2013): Contingent valuation method. In Shogren, J. (ed.): Encyclopedia of Energy, Natural Resource and Environmental Economics. London: Elsevier, 334–342. http://dx.doi.org/10.1016/B978-0-12-375067-9.00004-8
Yettel (2023): Only 4 out of 10 Hungarians give to charity at Christmas, but who are the most popular beneficiaries? December 12. https://en.yettel.hu/press/press-release/only-4-out-of-10-hungarians-give-to-charity-at-christmas-but-who-are-the-most-popular-beneficiaries
