Vallásosság Kelet-Közép-Európában

Tények és értelmezések

  • Miklós Tomka Semmelweis Egyetem, Mentálhigiéne Intézet
Kulcsszavak: szekularizáció, vallási fellendülés, totalitarianizmus, társadalmi változás, anómia, konzervativizmus, felekezet, társadalmi magatartás

Absztrakt

A közelmúlt vallási változásaira a szekularizációs elmélet nem ad elegendő magyarázatot, azok ugyanis csak részben a társadalmi-gazdasági modernizáció, részben viszont az erőszakrendszer következményei. Az értelmezéshez tehát a diktatúra céltudatos hagyományromboló és anómiához vezetõ hatását, valamint az ezzel szembeni társadalmi és egyházi ellenállást is figyelembe kell venni. A hetvenes évek végével kezdődő vallási megújulás ugyancsak ellentmondásos ügy. Részben csak látszat: az évtizedekig rejtett vallás láthatóvá vált, ráadásul a politikai szervezet hitelvesztéséhez viszonyítódva. Részben intézményi újjászerveződés. Részben a vallás társadalmi formáját érintő változás. A hagyomány részét képező szokás-vallás gyengül. Helyén, szűkebb körben, személyesen választott vallásosság jelenik meg. A jelenkori vallásosság láthatóan erősíti a megelégedettséget, az emberi-társadalmi kapcsolatokat, a szociális beállítottságot, a nemzeti érzést, valamint a jobboldali politikai beállítottságot. A korábbinál személyesebb elkötelezõdés miatt a kisebb létszámú vallásos csoport társadalmi szerepe nem feltétlen kisebb, mint a társadalmi rendszer korábbi, a pártállamot megelőző típusában.

Megjelent
2024-01-06
Hogyan kell idézni
TomkaM. (2024). Vallásosság Kelet-Közép-Európában: Tények és értelmezések. Szociológiai Szemle, 19(3), 64-79. Elérés forrás https://ojs.mtak.hu/index.php/szocszemle/article/view/14314
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok