A kolozsvári magyar egyetemi oktatók és kutatók gazdasági-társadalmi helyzete az empirikus adatok tükrében

Szerzők

  • Gyöngyvér Tőkés

Kulcsszavak:

rétegződés, középosztály, egyetemi oktatók

Absztrakt

Tanulmányunkban a kolozsvári magyar egyetemi oktatók és kutatók gazdasági–társadalmi helyzetét vizsgáljuk. Végzettségét és foglalkozását tekintve az erdélyi magyar egyetemi oktatók és kutatók csoportja egyértelműen a középosztályhoz tartozik, és ez a gazdasági–társadalmi helyzetükben is megmutatkozik. Az empirikus adatok igazolják, hogy a kolozsvári magyar egyetemi oktatók és kutatók jobb anyagi helyzetben vannak, viszonyítva a román társadalom, illetve a romániai magyarság többségéhez, és ezt ők maguk is így látják. Azonban nem egy egységes középosztályi rétegről van szó. Természetes az, hogy nem azonos a gazdasági helyzete a foglalkozási életútja elején lévő tanársegédnek vagy segédkutatónak, mint a karrierje közepén lévő adjunktusnak és docensnek vagy a munkássága végén tartó professzornak. Adataink összefüggést mutatnak a megkérdezett beosztása és gazdasági helyzete között, viszont nincs megfogható összefüggés a származás és a gazdasági helyzet között. Mégis, kitapintható az a tendencia, hogy a felső és felsőközép osztályban lévő mintatagok legnagyobb arányban a felsőközép és középosztályi szülõktől származnak, míg a közép és az alsóközép osztály tagjai csak fele arányban származnak felső és felsőközép osztályhoz tartozó szülőktől.

Letöltések

Megjelent

2024-01-04

Hogyan kell idézni

Tőkés, G. (2024). A kolozsvári magyar egyetemi oktatók és kutatók gazdasági-társadalmi helyzete az empirikus adatok tükrében. Szociológiai Szemle, 15(3), 70–88. Elérés forrás https://ojs.mtak.hu/index.php/szocszemle/article/view/14222

Folyóirat szám

Rovat

Műhely (archív)