Az iskolázottság, a foglalkoztatottság és az ingázás területi összefüggései
Absztrakt
Tanulmányunkban feltártuk az ország különbözõ térségeiben a foglalkoztatottsági adatok összefüggéseit a lakosság iskolázottsági szerkezetével és a lakóhely gazdasági jellegével. Vizsgáltuk továbbá a munkavállalási ingázást, és ennek összefüggését az iskolázottsággal.
Az ország kistérségeiben, megyéiben és régióiban igen eltérőek a társadalmi-gazdasági feltételek, eltérő a munkanélküliek és a foglalkoztatottak összetétele: adott végzettséggel rendelkező személyek azonos iskolázottság ellenére is más-más eséllyel találnak munkát az ország különböző területein.
A földrajzi elhelyezkedés, gazdasági lehetőségek befolyásolják a foglalkoztatottságot és a munkanélküliséget és kevésbé az iskolázottsági szint. Kivétel a felsőfokú végzettségűek, akiknek a foglalkoztatása egyenletesen magas szintű a hátrányos helyzetű kistérségekben is.
A munkahelyre ingázók aránya jelentõsen növekedett az elmúlt másfél évtizedben. A budapesti agglomerációban egyértelműen összefügg lassuló ütemben tovább folytatódó fővárosból kifelé irányuló vándorlással. A hátrányos helyzetű kistérségekből sokkal kisebb az ingázók aránya, mint máshonnan. Legmagasabb az ingázási arány az általános iskolát végzett népességben. Az ingázás elsősorban megyei keretek belül zajlik.