A negatív kapcsolatok alakulása és hatása

elméleti áttekintés és empirikus tesztelés két középiskolai osztályban

Absztrakt

Ahhoz, hogy jobban megértsük, hogyan alakulnak ki az egyének és csoportok közötti konfliktusok, meg kell vizsgálni a negatív társadalmi kapcsolathálók működését. Kiindulópontunk, hogy sokat tudunk a pozitív, főként a baráti kapcsolatok szerkezetéről – különösen a homofília, a reciprocitás és a tranzitivitás viszonylatában –, ennek ellenére nem ismerjük a negatív, ellenséges hálózatok hasonló tulajdonságait. Vizsgálatunk fő kérdése, hogy a negatív hálók a pozitívokhoz képest hogyan működnek, illetve működésük milyen következménnyel jár egy zárt közösség struktúrájának kialakulásában. Hipotéziseinket két, négy évfolyamos képzésű, kilencedikes középiskolai osztályban teszteltük (N=62). Sikerült megmutatnunk, hogy a pozitív és negatív hálózat nem egymás fordított lenyomatai, tehát azok közül a szereplők közül, akik központi helyet foglaltak el a pozitív hálóban, volt olyan diák, aki a negatív hálóban is sok kapcsolattal rendelkezett. Az eredmények azt mutatták, hogy sok esetben hasonló tulajdonságok miatt alakultak ki a negatív viszonyok, melyek nem minden esetben váltak kölcsönössé, ahogy a triadikus viszonyok sem váltak minden esetben kiegyensúlyozottá. További következtetésünk, hogy a negatív kapcsolatok stabilabb jelleget mutattak, mint a pozitívak.