Max Weber cselekvéselméleti ontológiája

Absztrakt

Írásomban bemutatom, hogy milyen fogalmi struktúrával ragadható meg Max Weber társadalmi cselekvésről szóló elmélete. Weber a nagy mű, a Gazdaság és társadalom elején röviden bemutatja az általa használni kívánt legfontosabb fogalmakat: kapcsolat, cselekvés, érték, szokás, érdek, rend, erkölcs, jog, konvenció, irányultság, racionalitás, tradíció, hatalom, uralom, akarat, legitimitás, közösség, társulás, harc, szervezet. Ezeket olykor ki kell egészítenünk további fogalmakkal (alter, ego, altruizmus, egoizmus, érvényesség), olykor pedig érdemes szinonimákra cserélni őket (rend helyett norma), de azért ezek a weberi alapfogalmak így is egy erős és szép logikai struktúra vázát alkotják. Elemzésemben azokra a filozófiai kategóriákra és módszertani elvekre támaszkodom, amelyeket az utóbbi évtizedben dolgoztak ki a formális ontológiák építése során, valamint kitérek a weberi fogalmak logikai minőségeire is, bemutatva, hogy mikor szükséges magasabbrendű és/vagy deontikus, modális logikai fogalmakat alkalmaznunk.