Elégedettség és relatív jövedelem: a referenciacsoport összetételének hatása az információs és státuszhatás erősségére

Absztrakt

A tanulmány a szubjektív jól-lét és a jövedelmi helyzet kapcsolatát elemzi. A szubjektív jól-léttel foglalkozó empirikus kutatások rámutattak arra, hogy az élettel való elégedettséget nem csak az abszolút, hanem a relatív helyzet is lényegesen befolyásolja. Az abszolút jövedelem mellett lényeges szerepet játszik elégedettségünkben a másokhoz (külső referenciapont) és a saját korábbi jövedelmünkhöz (belső referenciapont) viszonyított helyzet. A referenciacsoport jövedelmének emelkedése kétféleképpen hathat az elégedettségre. A társadalmi státusz csökkenése miatt az elégedettség alacsonyabb lesz (státuszhatás), ugyanakkor egy kiszámíthatatlan, változó környezetben a referenciacsoport jövedelmének növekedése információt szolgáltathat az egyén jövőbeni kilátásairól, így növelheti az elégedettséget (információs hatás). A magyar adatokon végzett elemzésünk azt mutatja, hogy az abszolút jövedelem mellett lényeges szerepet játszik elégedettségünkben a relatív jövedelem is. Az azonos társadalmi helyzetűekkel történő összehasonlítás esetében az információs hatás dominál a státuszhatás felett, ugyanakkor az egyén és a referenciacsoport közti társadalmi távolság növekedésével párhuzamosan az információs hatás veszít erejéből, és a státuszhatás lesz a meghatározó.