Szervezeti hatalmi struktúrák – korrupciós rendszerek
Empíria és elmélet
Abstract
Tanulmányunkban a szervezeti korrupció elemzésével foglalkozunk. Azt vizsgáljuk meg, hogyan jelenik meg a szervezeten belüli korrupció a szervezeti hatalmi struktúra különböző szintjein. Kutatásunk kvalitatív adatgyűjtésen alapul. Az empirikus kutatás elméleti hátterét a szervezeti hatalom elmélete adja. Azt találtuk, hogy a szervezetekben fellelhető tartalékokat, erőforrásokat informálisan és illegálisan reallokálják a szervezeti hatalmi rendszer különböző szintjein. Bár a korrupció megjelenhet kizárólag egyéni érdekeket szolgáló cselekvésként, azonban a legtöbb esetben a szervezeten belüli környezet is látja a korrupciós tranzakciókat, érzékeli a lehetőségeket egyéni haszonra értékesítők magatartását és annak következményeit. Ez a tudás a szervezet irányítási rendszerébe is beépül. A kutatás során két alapvető szervezeti mechanizmust tártunk fel, melyek a korrupció elrejtését szolgálják. A szervezetet irányító domináns koalíció korrupcióját gyakran a középső szakmai terület legalizálja. A másik mechanizmus akkor jelenik meg, amikor erős pozíciójú csoportok képesek a szervezeten belüli és kívüli ellenőrzési rendszereket kikapcsolni, ezzel megakadályozzák, hogy belelássanak informális viszonyaikba. Végezetül tanulmányunk rámutat arra, hogy a korrupció intézményesedik mind a szervezeten belüli, mind a szervezetek közötti viszonyokban, hiszen a szervezeti elitek olyan komplex korrupciós rendszereket építenek ki, amelyek piacképes árukká válnak. Ezeket az intézményesült korrupciós technikákat és szociális rendszereket korrupciós brókerek értékesítik franchise rendszerként.
