Emigrációs szándékok a magyar fiatalok körében
Absztrakt
Tanulmányunkban külföldi tervekkel rendelkező magyarországi fiatalok demográfiai és társadalmi sajátosságait vizsgáljuk a magyarországi ifjúságszociológiai kutatási projekt, a nagymintás ifjúságkutatás utolsó adatállományának a felhasználásával. A kutatás során 8000 15–29 év közötti magyarországi fiatalt kérdeztek meg, s a kérdőívben külföldre költözéssel kapcsolatos kérdések is helyet kaptak. Az elvándorlás okozta társadalmi és gazdasági következményeket nagyban meghatározza az elvándorló népesség társadalmi és demográfiai összetétele.
Hivatkozások
Barna I. & Koltai J. (2018). A bevándorlókkal kapcsolatos attitűdök belső szerkezete és az attitűdök változása 2002 és 2015 között Magyarországon a European Social Survey (ESS) adatai alapján. Társadalomtudományi Szemle, 8(2), 4–23.
Bernát A., Sik E., Simonovits B. & Szeitl B. (2015). Attitudes Towards Refugees, Asylum Seekers and Migrants: First Results. Budapest: TÁRKI.
Bernát A., Fekete Zs., Sik E. & Tóth J. (2019). Borders and the Mobility of Migrants in Hungary, Ceaseval Research on the Common European Asylum System, 29. Available at: http://ceaseval.eu/publications/29_WP4_Hungary.pdf. (Accessed: 2023. 03. 23.)
Blaskó Zs. (2012). Az elvándorlók, és amit nem tudunk róluk. SEEMIG Hírlevél, 1. szám 4.
Blaskó Zs. & Gödri I. (2014). Kivándorlás Magyarországról: szelekció és célországválasztás az „új migránsok” körében. Demográfia, 57(4), 271–307.
Coleman, D. – Salt, J. (1992): The British Population: Patterns, Trends and Processes. Oxford: Oxford University Press.
Chort, I. (2012): New insights into the selection process of Mexican migrants. What can we learn from discrepancies between intentions to migrate and actual moves to the U.S.? Paris: School of Economics, Working paper, 2012 – 18.
Fawcett, J. T. (1985): Migration psychology: new behavioral models. Population and Environment, 8(1/2), 5–14.
Florida, R. (2002): The rise of the creative class: and how it’s transforming work, leisure, community and everyday life. New York, Basic Books.
Gardner, R. W. – De Jong, G. F. – Arnold, F. – Cariño, B. V. (1985): The best-laid schemes: an analysis of discrepancies between migration intentions and behaviour. Population and Environment, 8(1/2), 63–77.
Gazsó, D. (2020): Ki a migráns? A jelenkori magyar társadalmat érintő migrációs folyamatok összegzése. Demográfia, 63(4), 357–385.
DOI: 10.21543/DEM.63.4.3
Gábriel D. & Horváth V. (2020). Visszatérő migránsok transznacionális gyakorlatai a hazatérést megelőzően. Demográfia, 63(1), 35–71.
DOI: 10.21543/DEM.63.1.2
Gertler, M. – Florida, R. – Gates, G. & Vinodrai, T. (2002): Competing on Creativity: Placing Ontario’s Cities in North American Context. Toronto, Ontario Ministry of Enterprise, Opportunity and Innovation and the Institute for Competitiveness and Prosperity.
Goldsmith, H. C. – Beegle, J. A. (1962). The initial phase of voluntary migration. East Lansing: Michigan State University, Rural Sociology Studies, No. 1.
Gödri I. (2013). A magyarországi migrációs statisztika adminisztratív adatforrásai – lehetőségek és korlátok. SEEMIG hírlevél, 2(3).
Gödri Irén & Feledy Gábor Attila (2013) Migrációs tervek megvalósulása egy követéses vizsgálat tükrében. Demográfia, 56/4, 281–332.
Gödri I., Soltész B. & Bodacz-Nagy B. (2014). Immigration or Emigration Country? Migration Trends and Their Socio-Economic Background in Hungary: A Longerterm Historical Perspective. Working Papers on Population, Family and Welfare, 19. 1-76.
Gödri I. (2015). Nemzetközi vándorlás. In Monostori J., Őri P. –& Spéder Zs. (szerk.), Demográfiai portré 2015. Jelentés a magyar népesség helyzetéről. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 187–211.
Gödri I. (2016). Elvándorlási szándékok – álmok és konkrét tervek között. A migrációs potenciál jellemzői és meghatározó tényezői a 18–40 évesek körében Magyarországon. Kutatási Jelentések 98. Budapest, KSH Népességtudományi Kutatóintézet.
Hautzinger Z., Hegedüs J. & Klenner Z. (szerk.) (2014). A migráció elmélete. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Hárs Á. (2012). Munkapiaci válságok, változások, válaszok. In Kolosi T. & Tóth I. Gy. (szerk.), Társadalmi riport 2012. Budapest: TÁRKI, 159–189.
Hárs Á. (2013). Magyarok külföldön. Gondolatok a magyarok külföldi munkavállalásáról. Magyar Tudomány, (3), 286–291.
Hárs Á. (2016): Elvándorlás, bevándorlás és a magyar munkaerőpiac. Jelenségek, hatások, lehetőségek. In Kolosi T. & Tóth I. Gy. (szerk.), Társadalmi riport 2016. Budapest: TÁRKI, 243–262.
Hárs Á. & Simon D. (2016). Munkaerő-migráció, ingázás, kivándorlás. In Blaskó Zs. & Fazekas K. (szerk.), Munkaerőpiaci tükör 2015. Budapest: MTA KRTK, 72–85.
Hegedűs G. & Lados G. (2017). A visszavándorlás és az identitásváltozás kapcsolatának vizsgálata a hazatérő magyarok példáján. Területi Statisztika, 57(5), 512–536.
DOI: 10.15196/TS570503
Illés S. & Kincses Á. (2009). Migráció és cirkuláció. Statisztikai Szemle, 87(7-8): 729–747.
Kajdi L., Ligeti A. S., Nagy-Jamalia N. & Schwartz A. É. (2019). A külföldi hazautalásokat fogadó magyar háztartások jellemzői. Statisztikai Szemle, 97(9), 855–874.
https://doi.org/10.20311/stat2019.9.hu0855
Kapitány B. & Rohr A. (2014): Kivándorlás Magyarországról – egy új becslési eljárás eredményei. In Spéder Zs. (szerk.), A család vonzásában. Tanulmányok Pongrácz Tiborné tiszteletére. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 67–85.
Kiss-Kozma, G. (2022). A magyar fiatalok nemzetközi mobilitása. In Székely L. (szerk.), HorizontON – Aktuális kérdések a magyarországi fiatalok élethelyzetéről és életmódjáról. Budapest: MCC, 37–61.
Kley, S. (2011). Explaining the stages of migration within a life-course framework. European Sociological Review, 27(4), 469–486.
Kley, S. – Mulder, C. H. (2010): Considering, planning, and realizing migration in early adulthood. The influence of life-course events and perceived opportunities on leaving the city in Germany. Journal of Housing and the Built Environment, 25. 73–94.
Melegh, A. (2004): Munkások vagy migránsok? Globalizáció és migráció a társadalomtudományi irodalom tükrében. Eszmélet, 16(62), 83-101.
Mishra, S.K. (1981): Factors and Process of Migration in Developing Economy. In: Mandal, R.B. ed.: Frontiers in Migration Analysis. Concept Publishing Company, New Delhi.
Newman, J.L. – Matzke, G.e. (1984): Population: Pattern, Dynamics, and Prospects. New Jersey: Prentice-Hall, Inc., Englewood Cliffs.
Nyírő, Zs. (2013): A migrációs potenciál alakulása Magyarországon. Magyar Tudomány, 2013(3), 281–285.
Rossi, P. H. (1955): Why families move. New York: The Free Press.
Ruff, T. (2013). Ifjúsági mobilitás: hajlandóság, lehetőségek és tervek. In Székely L. (szerk.), Magyar ifjúság 2012: tanulmánykötet. Budapest: Kutatópont, 152–178.
Ruff, T. (2022). Mobilitási tervek és gyakorlatok. In Székely, L. (szerk.), Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején: Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről. Budapest: Enigma, 141–158.
Sik E., Simonovits B. & Szeitl B. (2016). Az idegenellenesség alakulása és a bevándorlással kapcsolatos félelmek Magyarországon és a visegrádi országokban. Regio, 24(2), 81–108.
DOI: 10.17355/rkkpt.v24i2.114
Sik E. & Szeitl B. (2016). Some Characteristics of the European Public Opinion on Migrants and Asylum Seekers. In Simonovits B. & Bernát A. (szerk.), The Social Aspectsts of the 2015 Migration Crisis in Hungary. Budapest, TÁRKI, 16–31.
Siskáné Sz. B. & Halász L. (szerk.) (2018). Boldogulni itthon vagy külföldön. Legújabb trendek a magyaroroszági kivándorlásban. Miskolc, Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika Intézet.
Szabó A. F. (2006). A nemzetközi migráció és korunk biztonságpolitikai kihívásai. Budapest: Zrínyi Kiadó.
Van Dalen, H. P. – Henkens, k. (2008): Emigration Intentions: Mere Words or True Plans? Explaining International Migration Intentions and Behavior. Tilburg University, Center for Economic Research.
Várhalmi Z. & Kováts A. (2014). Módszertani problémák a migrációkutatásban. In Kováts A. & Várhalmi Z. (szerk.), A válaszhiányok kezelésétől a résztvevő megfigyelésig: Módszertani problémák a migrációkutatásban. Budapest: Nemzetközi Összehasonlító Kutatásokat Támogató Alapítvány, 9–42.
