Ifjúsági sebezhetőség a Magyar Ifjúságkutatás 2000-2020 tükrében
Absztrakt
Az ifjúkor a sebezhetőség időszakaként számon tartott életszakasz. A sebezhetőség fogalma a fiatalok által az átmenet során megtapasztalható kiszolgáltatottságot, védtelenséget, a strukturális és társadalmi változások kockázatainak való kitettséget, a megküzdéshez szükséges erőforrásokhoz való korlátozott hozzáférést jelenti. Munkámban arra teszek kísérletet, hogy a nyolcezer fő (15-29 éves) megkérdezésével 20 éve zajló Magyar Ifjúságkutatás-sorozat hat adatfelvételi hullámának (2000-2020) adatait elemezve azonosítsam a magyar ifjúsági társadalom legsérülékenyebb csoportjait az ifjúsági színtér kiemelt területein: az oktatás és a munkaerőpiac dimenziójában. Az ifjúsági sebezhetőség vizsgálata során kiemelt figyelmet fordítok a digitális sérülékenység kockázatára: a vizsgált időszakban kiépülő információs társadalomból kizáródó, nem internetképes fiatalok csoportjára. Bevezetem az új típusú, szélsőséges sebezhetőség fogalmát is. A longitudinális ifjúságkutatási adatok másodelemzése során tesztelem a hipotézisemet, mely szerint a sebezhetőség hagyományos típusai által nem, vagy kevésbé érintett ifjúsági csoportok is érintetté válnak: a magasan iskolázott, rendezett anyagi körülmények között, nagyvárosban élő fiatalok. A sebezhetőség hagyományos formái az alacsony státuszú, alacsonyan iskolázott szülői családból származó fiatalokat érintik döntően. Az adatelemzés eredményei azt mutatják, a magyar ifjúsági társadalom kiemelten sebezhető csoportját alkotják a roma fiatalok a vizsgált dimenziókban. A nem internetképes fiatalok az ifjúság szélsőségesen sebezhető csoportját testesítik meg. A globális kockázat révén jelentkező új típusú sebezhetőség által érintetté váltak a diplomás, megyeszékhelyen, megyei jogú városban élő fiatalok is.
Hivatkozások
Almahasees, Z. – Mohsen, K. – Amin, M. O. (2021): Faculty’s and Students’ Perceptions of Online Learning During COVID-19. Frontiers in Education, 6(638470): 1–10. https://doi.org/10.3389/feduc.2021.638470
Arora, S. K. – Shah, D. – Chaturvedi, S. – Gupta, P. (2015): Defining and Measuring Vulnerability in Young People. Indian Journal of Community Medicine, 40(3): 193–197. https://doi.org/10.4103/0970-0218.158868
Bauer, B. – Tibori, T. (2002): Az ifjúság viszonya a kultúrához. In Bauer B. – Szabó A. – Laki L. (szerk.): Ifjúság 2000. Tanulmánykötet I. Budapest: Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, 173-195.
Bauer, B. – Szabó, A. (szerk.) (2005): Ifjúság 2004. Gyorsjelentés. Budapest: Mobilitás Ifjúságkutatási Iroda.
Bauer, B. – Szabó, A. (szerk.) (2009): Ifjúság 2008. Gyorsjelentés. Budapest: Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet.
Beck, U. (2008): Világkockázat-társadalom. Az elveszett biztonság nyomában. Szeged: Belvedere Meridionale.
Bene, V. – Krémer, B. – Pintye, Zs. (2018): A 15-29 éves korosztály foglalkoztatásáról és munkaerőpiaci perspektíváiról – a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 adatainak tükrében. In Nagy Á. (szerk.): Margón kívül. Magyar Ifjúságkutatás 2016. Budapest: Excenter Kutatóközpont, 98-153.
Bengtsson, T. T. – Blackman, S. – King, H. – Østergaard, J. (2021): Introduction to Special Issue. Distancing, Disease and Distress: The Young and COVID-19: Exploring Young People’s Experience of Inequalities and Their Resourcefulness During the Pandemic. Young, (29) 4, 325-330. https://doi.org/10.1177/11033088211032827
Bijleveld, C. C. J. H – Geest, V. – Jan Hendriks, J. (2012): Vulnerable Youth in Pathways to Adulthood. In Loeber, R (szerk.): Persisters and Desisters in Crime from Adolescence into Adulthood. Explanation, Prevention and Punishment. London,: Routledge, 104-125. https://doi.org/10.1002/ace.20102
Bocsi, V. (2022): Értelmiségképzés és felsőoktatás. Szeged, Belvedere.
Bocsi, V. (2016): Expanzió és szelektivitás – oktatási helyzetkép a rendszerváltás után. In Nagy Á. – Székely L. (szerk.): Negyedszázad. Magyar Ifjúság 2012. Iuvenis Ifjúságszakmai Műhely – ISZT Alapítvány – Excenter Kutatóközpont – Új Ifjúsági Szemle Alapítvány, 147-178.
Bourdieu, P. (2004): Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In Angelusz R. (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 122-137.
Boza, I. – Krekó, J. (2022): Regisztrált munkanélküliség a járvány alatt, In Fazekas K. – Kónya I. – Krekó J. (szerk.): Munkaerőpiaci Tükör 2021. Budapest: MTA, Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, 102-110.
Chambers, R. (1989): Editorial introduction: Vulnerability, coping and policy. IDS Bulletin, 20(2), 1–7. https://doi.org/10.1111/j.1759-5436.1989.mp20002001.x
Chan, W. Y. – Kuperminc, G. P. – Seitz, S. – Wilson, C. – Khatib, N. (2019): School-Based Group Mentoring and Academic Outcomes in Vulnerable High-School Students. Youth&Society 52(7): 1220-1237. https://doi.org/10.1177/0044118X19864834
Cook, J. – Threadgold, S. – Farrugia, D. – Coffey, J. (2021): Youth, Precarious Work and the Pandemic. Young 29(4): 331- 348. https://doi.org/10.1177/11033088211018964
Csapó, B. – Fejes, J. B. – Kinyó, L. – Tóth, E. (2014): Az iskolai teljesítmények alakulása Magyarországon nemzetközi összehasonlításban. In Kolosi T. – Tóth I. Gy. (szerk.): Társadalmi Riport 2014. Budapest: TÁRKI, 110-135.
Déri, A. – Szabó, A. (2021): Generációs kihívás a poszt-Covid időszakban. In Szociológiai Szemle. 31(4): 4-27. https://doi.org/10.51624/SZOCSZEMLE.2021.4.1
Ercse, K. (2018): Az állam által ösztönzött, egyházasszisztált szegregáció mechanizmusa. In Fejes B. – Szűcs N. (szerk.): Én vétkem. Helyzetkép az oktatási szegregációról. Szeged: Motiváció Oktatási Egyesület, 177-200.
Fehérvári, A. (2017): Digitális egyenlőtlenségek Magyarországon. Educatio, 26(2): 157-168. https://doi.org/10.1556/2063.26.2017.2
Fekete, M. (2021): Megkoronázott sebezhetőségek – avagy a fiatalság új típusú megélése. Iskolakultúra, 31(2): 54-75. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2021.02.54
Furlong, A. – Stalder, B. – Azzopardi, A. (2000): Vulnerable Youth: Perspectives on vulnerability in education, employment and leisure in Europe. European Youth Trends 2000. France: Council of Europe.
Furlong, A. – Stalder, B. – Azzopardi, A. (2003): Sebezhető ifjúság. Sebezhetőség az oktatásban, a munkavállásban és a szabadidőben Európában. Szeged, Belvedere Kiadó.
Furlong, A. – Cartmel, F. – Biggart, A. (2006): Choice biographies and transitional linearity: re-conceptualising modern youth transitions. Revista de sociologia 79(1): 225-239.
Furlong, A. – Cartmel, F. (2007): Young People and Social Change. McGraw-Hill Education Open University Press, Berkshire, England.
Galán, A. (2015): Digitális egyenlőtlenségek a 15–17 éves fiatalok körében – Településtípus és jövedelmi tényezők hatásvizsgálata. Metszetek, 4(1): 65-76. https://doi.org/10.18392/metsz/2015/1/5
Gallopin, G. C. (2006): Linkages between vulnerability, resilience, and adaptive capacity. In Global Environmental Change, 16 (3): 293–303. https://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2006.02.004
Gazsó, F. (1997): A társadalmi folyamatok és a felsőoktatás. Eszmélet, 35(3): 85-95.
Gazsó F. – Laki L. (2004): Fiatalok az újkapitalizmusban. Budapest: Napvilág Kiadó.
Gazsó, F. (2006): Társadalmi struktúra és iskolarendszer. In Kovách I. (szerk.): Társadalmi metszetek. Hatalom, érdek, individualizáció és egyenlőtlenség a mai Magyarországon. Budapest: Napvilág Kiadó, 207-226.
Gábor, K. (2002): Magyar fiatalok és az iskolai ifjúsági korszak. Túl renden és osztályon? In Bauer B. – Szabó A. – Laki L. (szerk.): Ifjúság 2000. Tanulmánykötet I. Budapest: Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, 13-29.
Gábor, K. (2003): A fiatalok sebezhetősége. In Gábor K. (szerk.) Sebezhető ifjúság. Sebezhetőség az oktatásban, a munkavállalásban és a szabadidőben Európában. Szeged: Belvedere Meridionale, 7-13.
Gábor, K. (2006): Társadalmi átalakulás és ifjúsági korszakváltás. In Gábor K. – Jancsák Cs. (szerk.): Ifjúságszociológia. Szeged: Belvedere, 384–427.
Gábor, K. (2009): Ifjúsági korszakváltás. Új Ifjúsági Szemle, 5(4): 61-82.
Giddens, A. – Sutton, P. W. (2017): Essential concepts in sociology. Cambridge: Polity Press.
Harcsa, I. – Monostori, J. – Ceglédi, T. – Dabney – Fekete I. (2022): A nemzedékek közötti iskolai mobilitás mintázata és összefüggései az anyagi helyzettel. A reziliensek hátrányai a diploma után. Socio.hu, 2022(3). https://doi.org/10.18030/socio.hu.2022.3.4
Huszár, Á. (2022): Osztályszerkezet és jövedelemeloszlás Magyarországon 1982 és 2019 között. In Kolosi T. – Szelényi I. – Tóth I. Gy, (szerk.): Társadalmi Riport 2022. Budapest: TÁRKI, 159-173.
Jancsák, Cs. (2013): Ifjúsági korosztályok korszakváltásban. Budapest: Új Mandátum Kiadó.
Kaplan, H. B. (2002): Toward an understanding of resilience. In M. D. Glantz – J. L. Johnson (szerk.): Resilience and development, 17-83. https://doi.org/10.1007/0-306-47167-1_3
Kende, Á. (2018): A roma gyerekek méltányos oktatását segítő programok lehetőségei az oktatási egyenlőtlenségek rendszerében Socio.hu 8(1): 144-162. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2018.1.144
Kertesi, G. – Kézdi, G. (2013): School Segregation, school choice and education policies in 100 Hungarian towns. Budapest: Roma Education Fund.
Koltói, L. – Varga, Á. (2022): Digitális jelen – fiatalok IKT eszközök és közösségimédiahasználata társadalmi háttértényezők és a Covid 19 tükrében. In Nagy Á. (szerk.): A lábjegyzeten is túl. Magyar Ifjúságkutatás 2020. Budapest, Excenter Kutatóközpont, 291-328.
Köllő, J. (2022): Munkaerőpiaci következmények, In Horn D. – Bartal A. M. (szerk.) Fehér könyv a COVID-19 járvány társadalmi gazdasági hatásairól. Budapest: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaságtudományi Intézet, 154-178.
Laki, L. (2006): Az ifjúság a magyar társadalomban. In Kovách I. (szerk.) Társadalmi metszetek. Hatalom, érdek, individualizáció és egyenlőtlenség a mai Magyarországon. Budapest: Napvilág Kiadó, 177-206.
Lannert, J. (1998): Közoktatás a kilencvenes években. In Kolosi T. – Tóth I. Gy. – Vukovich Gy. (szerk.): Társadalmi riport 1998. Budapest: TÁRKI, 361–387.
Loeber, R. – Hoeve, M. – Slot, N.W. – Van Der Laan, P.H (2012): Persisters and Desisters in Crime from Adolescence into Adulthood. Explanation, Prevention and Punishment. London, Routledge. 1-12.
Medgyesi, M. (2018): Fiatalok helyzete az EU-országokban a gazdasági válság idején és azt követően. In Kolosi T. – Tóth I. Gy. (szerk.): Társadalmi Riport 2018. Budapest, TÁRKI, 184-199.
Messing, V. (2017): Differentiation in the making: Consequences of school segregation of Roma in the Czech Republic, Hungary, and Slovakia. European Education, 49(1): 89-103. https://doi.org/10.1080/10564934.2017.1280336
Németh, R. (2006): A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon a rendszerváltás folyamán. Szociológiai Szemle, 2006(4): 19–3.
Oktatási Hivatal (2016): PISA 2015. Összefoglaló jelentés. Budapest: Oktatási Hivatal
Oktatási Hivatal (2019): PISA 2018. Összefoglaló jelentés. Budapest: Oktatási Hivatal
Radó, P. (2018): A közoktatás szelektivitása mint a roma szegregáció általános kontextusa. In Fejes B. – Szűcs N. (szerk.): Én vétkem. Helyzetkép az oktatási szegregációról. Szeged: Motiváció Oktatási Egyesület, 31-56.
Rawlings S. E. – Hodgking, K. – Young, N. (2022): Student transitions to university in Wales: A mixed-method study of the enablers and barriers of first-year engagement. International Journal of Educational Research Open (3) https://doi.org/10.1016/j.ijedro.2022.100216
Schwegler, G. (2021): Shifting inequalities in student lifestyles during the COVID-19 pandemic. Bulletin 157, Suisse Sociological Association, 31-35.
Székely, L. (2021a): A járvány nemzedéke – magyar ifjúság a koronavírus-járvány idején. In Székely L. (szerk.): Magyar Fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a Magyar Ifjúságkutatás 2020 eredményeiről. Budapest: Enigma 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft, 9-32.
Székely, L. (2021b): A nagymintás ifjúságkutatás módszertana 2000-2020. In Székely L. (szerk.): Magyar Fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a Magyar Ifjúságkutatás 2020 eredményeiről. Budapest: Enigma 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft, 257-274.
Tóth, P. (2018): Fogyasztás, kultúra, média, IKT, online lét, számítógépes játék. In Nagy Á. (szerk.): Margón kívül - Magyar Ifjúságkutatás 2016. Budapest, Excenter Kutatóközpont, 284-314.
Tóth, P. – Fekete, M. – Nagy, Á. (2022): Ki menti meg a világot? – Életeseményektől a Bolygó Kapitánya indexig. In Nagy Á. (szerk.) A lábjegyzeten is túl. Magyar Ifjúságkutatás 2020. Budapest: Szociális Demokráciáért Intézet – Excenter Kutatóközpont, 365-387.
Thurman, T. R. – Snider, L. A. – Boris, N. W. – Kalisa, E. – Nyirazinyoye, L. – Brown, L. (2008): Barriers to the community support of orphans and vulnerable youth in Rwanda. Social Science & Medicine. 66 (7): 557-1567.
Turner, B. S. (2008): Vulnerability. In W. A. Darity (Ed.), International encyclopedia of the social sciences, (8), 656–657.
Ugrai, J. (2020): Pürrhosz kapujában. A tudományok és az oktatás hazai kilátásai és a járvány adta esély. In: In: Fokasz N. – Kiss Zs. – Vajda J. (szerk.) Koronavírus idején. Budapest: Replika, 121-125.
Vehkalahti, K. – Armila, P. – Sivenius, A. (2021): Emerging Adulthood in the Time of Pandemic: The COVID-19 Crisis in the Lives of Rural Young Adults in Finland. In Young, (29)4: 399-416.
Xie, R. – Sen, B – Foster, E. M. (2014): Vulnerable Youth and Transitions to Adulthood. In Loeber, R (ed,) Persisters and Desisters in Crime from Adolescence into Adulthood. Explanation, Prevention and Punishment. London, Routledge. https://doi.org/10.1002/ace.20102
