A narratív medicina és a tapasztalaton alapuló orvoslás integrációjának lehetséges válaszai a poszt-Covid-szindróma és más nehezen kezelhető betegségek néhány etikai kihívására
Absztrakt
A poszt-Covid-szindróma egy olyan tünetegyüttes, amely a SARS-CoV-2 vírus által okozott betegségben szenvedők egy részét érinti vagy akár olyanokat, akik a fertőzést tünetmentesen vagy tünetszegényen vészelték át. A Covid-járványhoz kapcsolódó sürgősségi helyzetekről és az erőforrások igazságos elosztásáról számos bioetikai tanulmány látott napvilágot, az orvosi szakirodalomban is kevéssé ismert krónikus tünetektől szenvedő betegek kezelése azonban ritkábban kap figyelmet. Számukra ígéretes lehet a narratív medicina és a tapasztalaton alapuló orvoslás integrált alkalmazása. Az összetett kórképek átfogó megközelítése nemcsak az orvosi gyakorlatot teheti humánusabbá, hanem a gyógyító munka sikerének új fogalmát is adhatja, valamint olyan, tudományos szempontból is jelentős ismeretet szolgáltathat, amely más módon nem szerezhető meg. Az etikai kihívásokra adott megfelelő válaszok az orvostudomány szempontjai mellett a perszonalista szemléletű bioetika legjobb hagyományainak is megfelelnek.
Hivatkozások
Ashley, Benedict M. – O’Rourke, Kevin D.: Health Care Ethics. A Theological Analysis, Georgetown University Press, Washington D.C., 1997.
Az Egészségügyben Dolgozók Pápai Tanácsa: Az egészségügyben dolgozók új kartája, Római Dokumentumok 48, Szent István Társulat, Budapest, 2019.
Batistatou, Anna et al.: The Introduction of Medical Humanities in the Undergraduate Curriculum of Greek medical schools. Challenge and Necessity, Hippokratia 14 (2010/4) 241–243.
Boetticher, Dirk von: Die therapeutische Beziehung in der psychosozialen Medizin. Klinische und anthropologische Aspekte, Kohlhammer, Stuttgart, 2014. [doi: doi.org/10.17433/978-3-17-025138-0]
Bordin, Edward S.: The Generalizability of the Psychoanalytic Concept of the Working Alliance, Psychotherapy: Theory, Research & Practice 16 (1979) 252–260.
Cattorini, Paolo M.: Narrative medicine. An ethical reappraisal, Medicina e Morale 64 (2015/2) 245–266. [doi: doi.org/10.4081/mem.2015.26]
Charon, Rita: Narrative Medicine – Honouring the Stories of Illness, Oxford University Press, New York, 2006.
Charon, Rita: Narrative Medicine. A Model for Empathy, Reflection, Profession and Trust, Journal of the American Medical Association 286 (2001/15) 1897–1902. [doi: doi.org/10.1001/jama.286.15.1897]
Charon, Rita: Narrative medicine: Caring for the sick is a work of art, Journal of the American Academy of Physician Associates (JAAPA), 26 (2013/8) 8–9. [doi: doi.org/10.1097/01.JAA.0000437751.53994.94]
Engelhardt, Dietrich von: The evolution of the doctor/patient relationship: yesterday, today, and tomorrow, Medicina e Morale 48 (1999/2) 265–299. [doi: doi.org/10.4081/mem.1999.805]
Gastmans, Chris: Dignity-enhancing nursing care. A foundational ethical framework, Nursing Ethics 20 (2013/2) 142–149. [doi: doi.org/10.1177/0969733012473772]
Greenhalgh, Trisha – Hurwitz, Brian (ed.): Narrative Based Medicine. Dialogue and Discourse in Clinical Practice, BMJ Books, London, 1998, 2004 (negyedik utánnyomás).
Istituto Superiore di Sanità (ISS) – Centro Nazionale Malattie Rare (CNMR): Consensus Conference. Linee di indirizzo per l’utilizzo della medicina narrativa in ambito clinico-assistenziale, per le malattie rare e cronico-degenerative, Il Sole 24 Ore. Sanità. Supplemento. Quaderni di medicina, 15 febbraio 2015.
Kleinman, Arthur: The Illness Narratives: Suffering, Healing, and the Human Condition, Basic Books, New York, 1988, 20202.
Kook, Ong Eng – Anantham, Devanand: Medical Humanities. What is its Role in Medicine?, Singapore Medical Association News 53 (2021/3) 5–7.
Leone, Salvino: Le prospettive della medicina narrativa, in uő: Nuovi percorsi di bioetica. Un dialogo con la teologia, EDB, Bologna, 2025, 238–247.
Mancini, Elena – Zagarella, Roberta Martina: Dare voce ai pazienti nella ricerca sulle malattie rare e sui farmaci orfani, Medicina e Morale 67 (2018/1) 25–40. [doi: doi.org/10.4081/mem.2018.526]
Marchisio, Ugo: Dal dialogo all’alleanza terapeutica, in Enrico Larghero – Mariella Lombardi Ricci (a cura di): La Medicina narrativa. I presupposti, le applicazioni, le prospettive, Effatà, Cantalupa (Torino), 2018, 143–162.
Marinelli, Massimiliano: La Medicina Narrativa, pratica comunicativa che orienta la cura verso la persona, Medicina e Morale 70 (2021/1) 55–71. [doi: doi.org/10.4081/mem.2021.929]
Monzani, Daniele et al.: Validity of the Italian adaptation of the Tinnitus Handicap Inventory; focus on quality of life and psychological distress in tinnitus-sufferers, Acta Otorhinolaryngologica Italica 28 (2008/3) 126-134.
Pangrazzi, Arnaldo : Il dolore non è per sempre. Il mutuo aiuto nel lutto e nelle altre perdite, Erickson, Trento, 2016.
Sgreccia, Elio: Manuale di bioetica. I. Fondamenti ed etica biomedica, Vita e Pensiero, Milano, 20194.
The National Commission for the Protection of Human Subjects of Biomedical and Behavioral Research: Belmont Report: Ethical Principles and Guidelines for the Protection of Human Subjects of Research, U.S. Government Printing Office, Washington D.C., 1978.
Zeppegno, Giuseppe: Bioetica, Medical Humanities e Medicina Narrativa, in Enrico Larghero – Mariella Lombardi Ricci (a cura di): La Medicina narrativa. I presupposti, le applicazioni, le prospettive, Effatà, Cantalupa (Torino), 2018, 183–194.
Zeppegno, Giuseppe: Il dibattito bioetico. Da Fritz Jahr al Postumanesimo, IF Press, Roma, 2020.
