Pazarló, eladósodott arisztokrata?

Néhány megjegyzés ifj. Eötvös Ignác anyagi helyzetéhez, csődperéhez

Absztrakt

A tanulmány ifj. Eötvös Ignác (1786–1851) tárnokmester 1841-ben megindult csődeljárását és anyagi helyzetét vizsgálja, elsősorban annak tisztázására, hogy a korszakban gyakran emlegetett „eladósodott, pazarló arisztokrata” jellemzés mennyiben igazolható. A kutatás vármegyei be- és kitáblázási jegyzőkönyvek, csődperek iratai és egyéb levéltári források alapján rekonstruálja a tartozások szerkezetét és a hitelezői kört. Az eredmények szerint az adósságok jelentős része birtokvásárlással, hitelügyletekkel és a reformkori pénzpiac változásaival függ össze, nem pedig a fényűző életmóddal. A csőd inkább a hitelviszonyok átalakulásának és a nagybirtok-gazdálkodás tőkeigényének következménye volt, mintsem személyes pazarlásé.