A tulajdonnév mint történet – Brazília felfedezése(i)

Absztrakt

A portugál nyelvű irodalmakat ismerők jól tudják, hogy a tulajdonnevek milyen nagy szerepet játszanak a portugál nyelvterületen élők gondolkodásában és hagyománytudatában. A XVIII. század óta tervezett, de a csak a XX. század derekán a Planaltón megépült brazil főváros neve még a múlt század ötvenes éveiben, az alapkő ünnepélyes letétele idején sem dőlt el. Eszmetörténeti cikkében Bánki Éva a különféle – tulajdonképp mind a XVI. századból, a felfedezések korából eredeztethető – névvariánsok (Brasília, Vera Cruz) által sugallt ideológiai tartalmakat, az egyes tulajdonneveket övező, történelmileg is változó képzettársításokat igyekszik kibontani, bemutatva azt is, hogy ezek a nevekben rejtett vágyképek és ideológiai üzenetek hogyan formálták a barokk kori, a XIX. század végi és a mai Brazília jövőképét és kiválasztottságtudatát, ahogy a sokak által csúfos kudarcnak vagy éppenséggel fenomenális építészeti remekműnek tekintett Brasília/Brazíliaváros topográfiáját, építészeti arculatát, sajátos „mitológiáját”.