Hellas és a Helléspontos

két helynév feltételezett jelentése és kialakulása

Szerzők

  • András Patay-Horváth

Kulcsszavak:

hely- és víznevek, (nép-)etimológia, aitiológia, epónymos hérósok, Hellé(n), Selléeis

Absztrakt

A görög mítoszok gyakran szólnak arról, miként kapta egy-egy hegy, sziget, tenger a nevét egy azonos nevű hős(nő)ről, valójában azonban épp fordítva történt a dolog, és az immár érthetetlen földrajzi név népetimológiai magyarázataként születtek meg a mitikus (epóny mos) alakok (pl. Ikaros, Taygeté, Aigeus, Pelops) és a róluk szóló aitiológiai történetek. Már a 19. században is felismerték, hogy nyilván ugyanez játszódott le a Helléspontos esetében is, csak épp a szó valódi eredetének a kérdése maradt tisztázatlan. Számtalan földrajzi név származik ugyanebből vagy hasonló tőből, és mivel Hellas neve is ide tartozik, érthető módon számtalan megoldási javaslat látott már napvilágot. Az itt bemutatott új magyarázat a Selléeis folyónévből indul ki, és a Helléspontost (az indoeurópai „wel-” tőből) kanyargó, illetve tekeredő tengerként értelmezi, és magyarázattal szolgál a Hellas név eredetére, illetve széles körű elterjedésére vonatkozóan is.

Letöltések

Megjelent

2025-07-28

Hogyan kell idézni

Patay-Horváth, A. (2025). Hellas és a Helléspontos: két helynév feltételezett jelentése és kialakulása. Orpheus Noster, 17(2), 45–54. Elérés forrás https://ojs.mtak.hu/index.php/on/article/view/19826