Valerii Maximi Dictorum factorumque memorabilium exempla… című kötete az Országgyűlési Könyvtár Ghyczy-gyűjteményében
Abstract
Ghyczy Ignác (1799–1870) könyvgyűjtő, országgyűlési képviselő rendkívül színes és összetett, nyelvileg és tematikailag egyaránt gazdag, több nemzedéken át gyarapított, 18–19. századi könyv- és hírlapgyűjteményt hozott létre, amelyet gyermekei 1872-ben a Képviselőházi Könyvtárnak adományoztak. A tanulmányban tárgyalt kötet nemcsak Ghyczy ókori klasszikusokról szóló széleskörű ismereteit tükrözi, hanem azt is feltárja, hogy a Ghyczy-gyűjtemény korábban azonosítatlan, 16. századi könyvtári töredékeket őriz, amelyek új fényt vethetnek a kora újkori kultúrtörténeti kérdésekre.
Valerius Maximus fő műve, a Dictorum factorumque memorabilium libri novem, különböző forrásokból összeállított retorikai antológia, amelyet hosszú ideig kézikönyvként használtak a retorikaiskolákban.
A possessori bejegyzések alapján a Magyar Nemzetgyűlés Könyvtárának Ghyczy-gyűjteményében őrzött példány legkorábbi ismert tulajdonosa valószínűleg Casparus Wagner (?–1599?) volt, egy wittenbergi peregrinus. Wagner a különböző könyvtárakban található példányokat különböző címzetteknek dedikálta, feltárva ezzel egy addig kevéssé ismert kapcsolati hálót. A kötet későbbi tulajdonosa, Entshelyi Vencel, a feloszlatott pálos rend szerzetese és a Győri Teológiai Szeminárium tanára volt, amely a Királyi Jogi Akadémiához tartozott. Az Entshelyihez hasonló tanárok feltehetően saját gyűjteményükből gazdagították az intézmény könyvtárát. A kötet mind Wagner, mind Entshelyi számára fontos forrás lehetett egyházi tanulmányaik során.
Ghyczy Ignác valószínűleg filozófiai tanulmányai során tankönyvként használta Valerius Maximus ezen kiadását. 1812 és 1815 között a Győri Királyi Jogi Akadémiára járt, ahol valószínűleg megszerezte a könyvet – bár az is lehetséges, hogy egy közeli rokonától kapta, mivel a Ghyczy család több tagja is ott tanult.
Literaturhinweise
A bányavárosok olvasmányai (Besztercebánya, Körmöcbánya, Selmecbánya), 1533–1750, s. a. r. Viliam Čičaj, Keveházi Katalin, Monok István, Viskolcz Noémi, Bp., Szeged, OSZK, Scriptum Rt., 2003 (Adattár XVI–XVIII. Századi Szellemi Mozgalmaink Történetéhez, 13/3).
A győri jogászképzés évszázadai, szerk. Biczó Zalán, Győr, Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2011.
A magyar irodalom története I. A magyar irodalom története 1600-ig, főszerk. Sőtér István, szerk. Klaniczay Tibor, Bp., Akadémiai, cop. 1964.
A magyar irodalom története II. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig, főszerk. Sőtér István, szerk. Klaniczay Tibor, Bp., Akadémiai, cop. 1964.
Adamik Tamás, Római irodalom, A kezdetektől a Nyugatrómai Birodalom bukásáig, Pozsony, Kalligram, 2009.
Album Academiae Vitebergensis. Ab a. Ch. MDII usque ad a. MDCII. Volumen secundum, Halis, Sumptibus Maximiliani Niemeyeri, 1894.
Bakk István, Bakk Erzsébet, A magyar Pálos Rend oktatási és irodalmi életének története, Miskolc, MBE, 2014.
Berlász Jenő, Könyvtári kultúránk a XVIII. században = Irodalom és felvilágosodás, Tanulmányok, szerk. Szauder József, Tarnai Andor, Bp., Akadémiai, 1974, 283–332.
Biczó Zalán, A Győri Királyi Jogakadémia tanulmányi rendszere és viszonyai = Jog – Állam – Politika, (2011), 1, 143–155.
Breznyik János, A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és Lyceum története, Első füzet, A XVI-ik századbeli események, Selmecbányán, Joerges Ágost özvegyénél, 1883.
Catalogus librorum sedecimo saeculo impressorum Bibliothecae Teleki-Bolyai. Novum Forum Siculorum, Tom. II, [Spielmann-Sebestyén Mihály et al., comp.], Tg. Mureş, Neumark am Mieresch, Marosvásárhely, Lyra, 2001.
Čičaj, Viliam, Bányavárosi könyvkultúra a XVI–XVIII. században (Besztercebánya, Körmöcbánya, Selmecbánya), Szeged, Scriptum Kft., 1993 (Olvasmánytörténeti Dolgozatok, IV).
Circulares litterae dioecesanae anno 1871. ad clerum Archi-dioecesis Strigoniensis dimissae a principe primate Regni Hungariae et archi-episcopo Joanne Simor, Strigonii, Typis Aegidii Horák, 1871.
Császár Elemér, A Pálos-rend föloszlatása, Különlenyomat a „Századok” 1901 évi folyamából, Bp., Athenaeum, 1901a.
Császár Elemér, A pálos-rend feloszlatása, Második és befejező közlemény = Századok, 35(1901b), 412–429.
Csepregi Zoltán, Evangélikus lelkészek Magyarországon (ELEM), Proszopográfiai rész, I, A reformáció kezdetétől a zsolnai zsinatig (1610) I/3: S–Z., Bp., MEDiT, 2016. https://medit.lutheran.hu/files/ELEM_I-3_S_Z.pdf (letöltve: 2025. 04. 23.)
Dóbék Ágnes, Olvasók, könyvek, könyvgyűjtők Győr városában (1770–1820) = Magyar Könyvszemle, 135(2019), 190–201. https://doi.org/10.17167/mksz.2019.2.190-201
Em. Simor János primás ő herczegségének papságához intézett körlevele a pápa csalatkozhatlanságáról. (Folytatás.) = Religio, 1871, II. félév, 31. sz., 241–244.
Havas László, Valerius Maximus = Világirodalmi lexikon, főszerk. Szerdahelyi István, 16. köt., Bp., Akadémiai, 1994.
Horváth Mihály, Pulszky Ágost, A képviselőház könyvtári bizottságának jelentése a Ghyczy Ignácz örökösei által adományozott könyvtár átvétele s a könyvtár felállitása tárgyában = Az 1872. évi september hó 1-jére hirdetett országgyülés képviselőházának irományai, VIII. kötet, 470. sz., Buda, Magyar Királyi Államnyomda, 1873.
Juhász Réka Ibolya, A győri felsőoktatás intézményeinek hallgatói, 1719–1852, Bp., Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára és Levéltára, 2017 (Felsőoktatástörténeti Kiadványok, Új sorozat 13). https://doi.org/10.29116/gerundium/2017/4/10
Kempelen Béla, Magyar nemes családok, VIII. kötet, Bp., Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1914.
K. Gymnasium zu Raab = Merkur von Ungarn, oder Litterarzeitung für das Königreich Ungarn und dessen Kronländer, hrsg. v. Martin Georg Kovachich, Ersten Jahrgangs. Fünftes Heft, 1786.
Kisbán Emil, A Pálosrend eltörlése = Regnum, Egyháztörténeti évkönyv, Bp., 1937, 206–243.
Kisbán Emil, A pálosok és a tanügy = Regnum, Egyháztörténeti évkönyv, 1938–1939, Bp., Stephaneum Nyomda, 1939, 267–306.
Kisbán Emil, A magyar pálosrend története, II. kötet, (1711–1786), [Onga], Nemzeti Örökség K., [2021].
Kiss Farkas Gábor, Politikai retorika a törökellenes irodalomban = A magyar irodalom történetei, A kezdetektől 1800-ig, szerk. Jankovits László, Orlovszky Géza, Bp., Gondolat, 2008, 185–195.
Knapp Éva, A máriavölgyi pálos kolostor könyvtára a 18. században. I. (Rekonstrukciós kísérlet) = Magyar Könyvszemle, 108(1992), 193–216.
Madas Edit, Írás, könyv és könyvhasználat a középkori Magyarországon, 1000–1526 = Madas Edit, Monok István, A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1730-ig, Bp., Balassi, 1998, 11–88.
Monok István, A könyvtárak és a könyvolvasás a Kárpát-medencében, 1526–1730 = Madas Edit, Monok István, A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1730-ig, Bp., Balassi, 1998, 91–217.
Nagy Iván, Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal, Negyedik kötet, Pest, Kiadja Ráth Mór, 1858.
Nagy Iván, Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal, Nyolczadik kötet, Pest, Kiadja Ráth Mór, 1861
Oláh Róbert, A 16–17. századi Kárpát-medence olvasmánytörténete – Eredmények és fehér foltok a kutatásban = Magyar Könyvszemle, 140(2024), 382–398. https://doi.org/10.17167/mksz.2024.3.382-398
Oláh Róbert, Miskolci Csulyak István és Tofeus Mihály könyves műveltsége, Sárospatak, Tiszáninneni Református Egyházkerület Hernád Kiadó, 2022 (Hit és Kultúra, 7).
Rautenberg, Ursula, Schneider, Ute, Historisch-hermeneutische Ansätze der Lese- und Leserforschung = Lesen, Ein interdisziplinärer Handbuch, Hrsg. von Ursula Rautenberg, Ute Schneider, De Gruyter reference, Berlin, Boston, De Gruyter, cop. 2018.
RMSz = Régi magyarországi szerzők (RMSz), I, A kezdetektől 1700-ig, szerk. P. Vásárhelyi Judit, Bp., Országos Széchényi Könyvtár, 2008.
Rosenauer Károly, A beszterczebányai á. h. ev. gymnasium története, Beszterczebányán, Machold Fülöp nyomdájából, 1876.
Sarbak Gábor, Pálosaink írásbelisége a középkor végén = Vigilia, 66(2001), 2, 112–119.
[s. n.], „pálos rend eltörlése” = Magyar Katolikus Lexikon (online) https://lexikon.katolikus.hu/P/p%C3%A1los%20rend%20elt%C3%B6rl%C3%A9se.html (letöltve: 2025. 04. 23.)
[s. n.], Wagner Gáspár = Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, XIV. kötet, Bp., Hornyánszky Viktor, 1914, 1379.
[s. n.], Wagner Gašpar = Ercé, Slovenská krv, Bratislava, Vydalo: Vydavatel’stvo lexikálneho diela „Slovenská krv”, 1942, 533.
[s. n.], Casparus Wagner = Kuzmík, Jozef, Slovník autorov slovenských a so slovenskými vzťahmi za humanizmu, Zväzok 2 = Lexicon auctorum Slovacorum at auctorum cum relationibus litteratis Slovacis in aera renascentium, Tomus 2, Martin, Matica Slovenská, 1976, 803.
[s. n.], Wagner, Gašpar = Slovenský biografický slovník (od roku 833 do roku 1990). VI. zväzok, főszerk. Vladimír, Mináč, szerk. Augustín Maťovčík, Martin, Matica Slovenská, 1994, 333.
Szigeti István, „Hazámnak hasznos polgárja kívánok lenni”, Ghyczy Kálmán élete és politikai pályája (1808–1888), Bp., Gondolat, 2012.
Szigeti István, Az 1844-es Komárom megyei tisztújítás = Limes, 13(2000), 1, 83–105.
Szögi László, Magyarországi diákok németországi egyetemeken és akadémiákon, 1526–1700. Ungarländische Studenten an deutschen Universitäten und Akademien, 1526–1700, Bp., Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2011 (Magyarországi Diákok Egyetemjárása az Újkorban, 17).
Tóth Sándor Attila, A deákos nemesi életforma és a neolatin verskultusz, Perecsényi Nagy László Orodias című kötetének kortársaihoz szóló versei, [Baja], Eötvös József Főiskolai Kiadó, 2007 (Értekezések, Tudományos Dolgozatok, 4).
Wagner, Caspar, Epithalamion Pietate Et Doctrina Praestanti Viro Domino Thomae Vranka Priuidiensi, Pastori Ecclesiae Christi in Chrenouuecz et Rasstoczna sponso, Et pudicae virgini, Dorotheae Brancz sponsae, Scriptum A Caspare Wagnero Novizoliense Pannonico. – Witebergae [Wittenberg], Excvdebat Lavrentivs Schwenck, Anno 1574.
