The Description of Constantinople and Quirin Heyl’s printing house in Buda
Abstract
In 1688, a small book was printed in the city of Lőcse, Hungary (present-day Levoča, Slovakia), under the title Constantinapoly várossának… le irása (Description of the City of Constantinople). In the 19th century, only a portion of this book was republished, with its historical chapters omitted. At the time, the text was regarded as an original work written in Hungarian. However, the Hungarian book is in fact a translation of a section from a German work: Descriptio novissima imperii Turcici (Würzburg: Quirinus Heyl, 1687), a compilation on the Ottoman Empire. The identification of this source text has made it possible to clarify the circumstances surrounding the Hungarian publication. It has long been known in scholarly research that Quirinus Heyl, a bookseller from Würzburg, submitted a petition to the imperial court in 1689, requesting financial support to establish a printing press in Buda, which had recently been liberated from Ottoman rule. The publication of the Description of Constantinople can be definitively linked to Heyl’s activities, indicating that he genuinely intended to set up a press in Buda and was exploring the feasibility of producing and
printing Hungarian-language publications.
References
Ballagi Aladár, Császári kormányzat Budán és Pesten 1686–1711 = Akadémiai Értesítő, 36(1925) 12, 348–357.
Bánfi Szilvia, Pavercsik Ilona, Perger Péter, V. Ecsedy Judit, A régi magyarországi nyomdák betűi és díszei, XVII. század. 2. kötet, Kelet-magyarországi és erdélyi nyomdák: Lőcse, Kassa. Tanulmányok és katalógus, Bp., Balassi – OSZK, 2014 (Hungaria Typographica, II).
Benzing, Josef, Die Buchhändler des 16. und 17. Jahrhunderts. Eine Neibearbeitung = Archiv für Geschichte des Buchwesens, 18(1977), 1077–1322.
Dr. Bíró Vencel, Erdély követei a portán, Kolozsvár, Minerva rt., 1921.
Borsa Gedeon, Német nyomdászok a 17. századi Magyarországon = Borsa Gedeon, Könyvtörténeti írások I. A hazai nyomdászat, 15–17. század, Bp., OSZK, 1996, 389–395.
Darkó Jenő, A byzantiumi philologia fejlődése, mai állása és feladatai =Egyetemes Philologiai Közlöny, 26(1902), 700–715.
Descriptio novissima imperii Turcici: das ist eine gantz neue Außführliche und Grundrichtige Beschreib-Vorstell-und Entwerffung deß heutigen Türckischen Reichs… in drei Theil eingetheilet, benanntlich in die Asiatische, Africanische, und Europäische Türckey… Würzburg, In Verlegung Quirini Heyls, Hof und Academischen Buchhändlers im Jahr 1687. (VD17 23:239174S)
Gárdonyi Albert, Az első budai nyomda terve az 1686. évi visszafoglalás után = Könyvtári Szemle, 2014. május, 145–146.
Gulyás Pál, A könyv sorsa Magyarországon II., Bp., OSZK, 1961.
Happel, Eberhard, Grössester Denkwürdigkeiten der Welt oder so genannte relationes curiosae, Hamburg, Wiering, 1685.
Heitjan, Isabel, Die Buchhändler, Verleger und Drucker Bencard = Archiv für Geschichte des Buchwesens, 3(1960), 613–979.
Hofmann, Veronika, Frommes Feindbild Frau. Die Idee der Närrin bei Albert Joseph Conlin, München, Herbert Utz Verlag, 2010.
Kármán Gábor, Egy közép-európai odüsszeia a 17. században, Harsányi Nagy Jakab élete, Bp., L’Harmattan, 2013.
Kelényi B. Ottó, Budai impresszumos nyomtatványok 1688–1708. = A fővárosi könyvtár évkönyve, 3(1933), 31–45.
Lénárt, Orsolya, Ungarische Kriegs-Roman. Medien, Wissen und Fremdwahrnehmunk bei Eberhard Werner Happel. Wien, NAP, 2016.
Magyar gondolkodók. 17. század, szerk. Tarnóczy Márton, Bp., Szépirodalmi, 1979.
Manneson Mallet, Alain, Beschreibung der gantzen Welt-Kreises Vierter Theil, Frankfurt am Main, J. D. Zunner, 1685.
Molnár István, Rozsnyai Dávid török deák, Bp., Stephaneum, 1909.
Moravcsik Gyula, Bevezetés a bizantinológiába, Bp., Tankönyvkiadó, 19892.
Papp Sándor, Konstantinápoly eleste a magyar forrásokban és a történetírásban = Acta Historica (Szeged), 143(2018), 43–63.
Pavercsik Ilona, A lőcsei Brewer-nyomda a 17–18. században = Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve, 1979, 353–408; 1980, 349–473.
Régi magyar utazók Európában 1532–1770, Eredeti kútfőkből összeállította és magyarázatokkal ellátta Szamota István, Nagybecskerek, Pleitz, 1892.
Reske, Christoph, Die Buchdrucker des 16. und 17. Jahrhunderts im deutschen Sprachgebiet, auf der Grundlage des gleichnamigen Werkes von Josef Benzing, 2. überarbeitete und erweiterte Auflage. Wiesbaden, Harrasowitz, 2015. https://doi.org/10.1093/library/17.2.188
Scholz-Williams, Gerhild, Ottoman Eurasia in Early Modern German Literature: Cultural Translations (Francisci, Happel, Speer). Ann Arbor, 2021. https://doi.org/10.3998/mpub.11784447
Takáts Sándor, Egy budai könyvnyomda felállításának terve az 1689-ik évben = Magyar Könyvszemle, 13(1905), 350–353.
Tamássy-Lénárt Orsolya, Eberhard Werner Happel kompilációs írói módszere, forrásai és magyarságképe a Der Ungarische Kriegs-Roman című regényfolyam alapján = Keletkutatás: tanulmányok az orientalisztika köréből 32(2021), 77–98. https://doi.org/10.24391/KELETKUT.2021.1.77
Trócsányi Zoltán, A régi magyar budai nyomtatványok kérdése = Magyar Könyvszemle, 61(1937), 153–157.
V. Ecsedy Judit, A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában 1473–1800. Bp., Balassi, 1999.
Wagner, Johann Christof, Delineatio provinciarum Pannoniae et imperii Turcici in Oriente: eine grundrichtige Beschreibung dess ganzen Aufgangs...dess...Königreichs Ungarn und der ganzen Türkey... Augspurg, Koppmayer 1684.
