Hazánk legrégibb liturgikus könyve, a Sacramentarium Ungrorum
Abstract
Sokáig úgy tűnt, hogy a Magyarország első ismert liturgikus könyvei a 11. század végéről származó, ma Zágrábban őrzött kódexek: az Esztergomi benedikcionále és a Hartvik-agenda. 2023-ban azonban cseh kollégáknak köszönhetően tudomást szereztünk az olmützi székeskáptalan CO 584 jelzetű szakramentáriumáról, amelynek magyarországi eredete vitathatatlan, és valószínűleg a 11. század első feléből származik, így hazánk első fönnmaradt liturgikus könyvének tekinthető. A kódex magyar eredetét a királyért mondott nagypénteki egyetemes könyörgés bizonyítja, amely a magyarok országáért (imperium Ungrorum) imádkozik. A tanulmány a párhuzamokat vizsgálva megállapítja, hogy a könyörgés alkalmazása a helyi körülményekre – különösen ebben a korban – egészen ritka, így perdöntőnek tekinthető egy-egy forrás eredetére nézve. Ennek alapján javasolja, hogy a CO 584-es kódexre mint Sacramentarium Ungrorum-ra (SU) hivatkozzék a további kutatás. A magyarországi keletkezést a cseh szakirodalom is elfogadta, de a közelmúltig úgy vélték: a kódex már az 1070-es években Olmützbe került. Ezzel szemben Kateřina Kubínová fölhívta a figyelmet a kézirat naptárához fűzött, kora 13. századi bejegyzésekre, amelyek többek között egy győri püspökről (Rabanensis episcopus) és bizonyos Sebestyén apátról tudósítanak. Ez utóbbit a cseh kutatónő Küszén (Güssing, Németújvár) korabeli apátjával azonosítja, és ezzel igazolva látja a kódex tartós magyarországi használatát. A tanulmány e bejegyzésekkel kapcsolatban nem foglal állást, de a kalendárium végére betoldott, 12. századi Szent Ilona-miséről megállapítja, hogy kizárólag Magyarországon kimutatható formulárékkal egyezik meg, így legalább a 12. századra nézve megerősíti, hogy a kódexet Magyarországon használták. Végül – a további kutatás irányait is kijelölve – a tanulmány elhelyezi a CO 584-es kódexet a magyar és az egyetemes liturgiatörténet összefüggésében. Megállapítja, hogy a gregorián szakramentáriumnak ahhoz a gelazián kiegészítésekkel bőven élő típusához tartozik, amelyhez a korabeli regensburgi szakramentáriumok is. A miserendben szereplő embolizmus freisingi mintát követ, a legsajátosabb ünnep pedig Willibald eichstätti püspöké, így a kézirat mögött egyértelműen bajor kulturális háttér rajzolódik ki. Ugyanakkor sem a könyv szerkezete, sem tartalma vagy tételválogatása nem vezethető le az eddig ismert bajor párhuzamok egyikéből sem. Nem sikerült kapcsolatot találni a CO 584-es kódex és a későbbi magyar szakramentáriumok vagy misekönyvek között sem. Ennek alapján a szerző arra következtet, hogy a kódex vagy a magyar liturgia korai, még nem egyénített korszakának tanúja, vagy egy, későbbről nem adatolt monasztikus hagyomány (esetleg a pannonhalmi úzus) elszigetelt emléke.
Literaturhinweise
Az Árpádok országa. Tanulmányok és katalógus, szerk. Ritoók Ágnes, Simonyi Erika, Bp., Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Tudományos Akadémia, 2022.
A középkori magyar egyház intézménytörténeti és archontológiai kézikönyve 1000–1387, Manuale Historiae Institutionum et Archontologicum Ecclesiae Hungaricae Medii Aevi 1000–1387, I–II, szerk. Ribi András, Thoroczkay Gábor, Pécs, Kronosz, 2024.
Bácsatyai Dániel és mtsai., A középkori magyar királyság történeti kronológiája 997–1526, Bp., HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet, 2023.
Baroffio, Giacomo, Sodi, Manlio, Tonilolo, Alessandro, The Concordantia of the Three Great Sacramentaries: Gregorian, Veronense and Gelasian = Saeculum Christianum, 22(2015), 256–274. (DOI: https://doi.org/10.21697/sc.2015.22.21en)
Bényei Ágnes, Pethő Gergely, Az Árpád-kori Győr vármegye településneveinek nyelvészeti elemzése, Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1998.
Bistřický, Jan, Muž reformy na olomouckém stolci. Jindřich Zdík = Osobnosti moravských dějin, szerk. Pumpr, Pavel és mtsai., Brno, Matice moravská, 2006.
Cappuyns, Maïeul J., Les „Orationes sollemnes” du vendredi saint = Questions liturgiques et paroissiales, 23(1938), 18–31.
Catella, Alcestis, Dell’Oro, Ferdinandus, Martini, Aldus, Liber sacramentorum Paduensis. (Padova, Biblioteca Capitolare, cod. D 47), Roma, Edizioni liturgiche, 2005 (Bibliotheca „Ephemerides liturgicae”).
Černý, Pavol, Iluminovaný sakramentář v olomoucké kapitulní knihovně = Artem ad vitam. Kniha k poctě Ivo Hlobila, szerk. Dáňová, Helena, Mezihoráková, Klára, Prix, Dalibor, Praha, Artefactum, 2012.
Černý, Pavol, Stredoveké a rane novoveké iluminované rukopisy ve sbírkách Olomouce a Kromeríže. Textový svazek, 24, 1. köt., Olomouc, Filozofická fakulta Univerzity Palackého v Olomouci, 2020 (Studie o rukopisech. Monographia).
Červenka, Stanislav, Poznámky k olomouckým liturgickým a hudebním rukopisum z doby pred 13. stoletím = Historicka Olomouc a jeji soucasne problemy, 8(1990).
Červenka, Stanislav, Nejstarší dochované liturgické hudební pramen = Dějiny Olomouce 1, szerk. Baletka, Tomáš, Olomouc, Univerzita Palackého v Olomouci, 2009.
Clément, Jean-Marie, Coppieters ’t Wallant, Bertrand, Moeller, Edmond Eugène, Corpus orationum = Corpus Christianorum Series Latina, 160 A–M, Turnhout, Brepols, 1993.
Codex diplomaticus Arpadianus continuatus: Árpádkori új okmánytár, szerk. Wenzel Gusztáv, Pest, A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottmánya, 1860 (Monumenta Hungariae Historica. Diplomataria, 6).
Czinár Mór, Index Alphabeticus Codicis diplomatici Hungariae per Georgium Fejér editi, Pest, Emich, 1866 (Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis).
Dančuo, Milan, Sacramentarium Zagrebiense. Studio ed edizione liturgica del codice MR 126 della Biblioteca Metropolitana di Zagabria, Roma, Pontificio Ateneo Sant’ Anselmo − Editoriale Romani, 2024 (Sapientiam quaerere 1).
Darragon, Benoit, Deshusses, Jean, Concordances et tableaux pour l’étude des grands sacramentaires, Fribourg Suisse, Éditions Universitaires, 1982 (Spicilegium Friburgense. Subsidia, 9–14).
Dedek Crescens Lajos, Knauz Nándor, Monumenta ecclesiae Strigoniensis, Esztergom, Argumentum Kiadó, 1874, II. 184.
Dell’Oro, Ferdinando, Rogger, Iginio, Monumenta liturgica ecclesiae Tridentinae saeculo XIII antiquiora, Trento, Società studi trentini di scienze storiche, 1983 (Collana di monografie edita dalla società per gli studi trentini, 38, 1–2).
Déri Balázs, Missale Strigoniense 1484, id est Missale secundum chorum almae ecclesiae Strigoniensis, impressum Nurenbergae apud Anthonium Koburger, anno Domini MCCCCLXXXIIII (RMK III 7), Bp., Argumentum Kiadó, ELTE BTK Latin Tanszék, 2009 (Monumenta Ritualia Hungarica, 1).
Deshusses, Jean, Le sacramentaire grégorien, Ses principales formes d’après les plus anciens manuscrits, Fribourg Suisse, Éditions Universitaires, 1971 (Spicilegium Friburgense, 16), I. 177.
Deshusses, Jean, Dumas, Antoine, Liber sacramentorum Gellonensis, 2 köt., Turnhout, Brepols, 1981 (Corpus Christianorum Series Latina, 159–159A).
Dobszay László, Árpád-kori kottás misekönyvünk provenienciája = Zenetudományi Dolgozatok, 6(1984), 7–12.
Dobszay László, Liber Ordinarius Agriensis (1509), Bp., Magyar Tudományos Akadémia, Zenetudományi Intézet, 2000 (Musicalia Danubiana Subsidia, 1).
Dold, Alban, Das Prager Sakramentar, Beuron, Kunstverlag, 1949 (Texte und Arbeiten, 38/42).
Druga, Marek, Benediktínske kláštory a ich donátori v arpádovskom Uhorsku, Bratislava, Historický ústav SAV, 2023, 113–114.
Eubel, Konrad, Hierarchia catholica medii aevi, sive summorum pontificum, S. R. E. cardinalium, ecclesiarum antistitum series ab anno 1198 usque ad annum 1431 perducta e documentis tabularii praesertim Vaticani collecta, digesta, Münster in Westfalen, Regensberg, 1960.
F. Romhányi Beatrix, Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. Katalógus, Bp., Pytheas, 2000.
Flodr, Miroslav, Skriptorium olomoucké = Opera Universitatis Purkynianae Brunensis, Facultas Philosophica 65, Praha, Státní pedagogické Nakladatelství, 1960, 181–183.
Földváry Miklós István, Ordinarius Strigoniensis impressum pluries Nurenbergae, Venetiis et Lugduni annis Domini 1493–1520 (RMK III Suppl. I 5031, RMK III 35, 134, 165, 166, 238), Bp., Argumentum, 2009 (Monumenta Ritualia Hungarica, 2).
Földváry Miklós István, A Hartvik-agenda és a Német-római pontifikále = Hagyomány és megújulás a liturgiában és zenéjében. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszéke újraindításának 20. évfordulóján tartott szimpózium előadásai, szerk. Kovács Andrea, Bp., Magyar Egyházzenei Társaság – Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszék, 2012, 147–158.
Földváry Miklós István, Az esztergomi benedikcionále, Irodalom és liturgia az államalapításkori Magyarországon, Bp., Argumentum, ELTE BTK Vallástudományi Központ, Liturgiatörténeti Kutatócsoport, 2014 (Műhelytanulmányok, 1).
Földváry Miklós István, Horváth Balázs, Beyond the Gradual, An Analysis of the Recited Layers of Mass Propers and the Impact of Regensburg on the Early Hungarian Liturgy = Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 56(2015), 161–172. (DOI: https://doi.org/10.1556/6.2015.56.2.4).
Földváry Miklós István, Egy úzus születése I. A Chartvirgus-pontifikále és a magyarországi liturgia megalkotása a XI. században, Bp., Argumentum, ELTE BTK Vallástudományi Központ, Liturgiatörténeti Kutatócsoport, 2017 (Műhelytanulmányok, 4).
Földváry Miklós István, Accessus altaris, A mise-előkészület változatai és egy liturgikus hungarikum = Mestereknek gyengyének, Ünnepi kötet Madas Edit hetvenedik születésnapjára, szerk. Hende Fanni, Kisdi Klára, Korondi Ágnes, Bp., Országos Széchényi Könyvtár – Szent István Társulat, 2020, 385–401.
Földváry Miklós István, Usuarium: A Guide to the Study of Latin Liturgical Uses in the Middle Ages and the Early Modern Period. I. Preliminaries. II. The Mass, Bp., ELTE BTK Vallástudományi Központ, Liturgiatörténeti Kutatócsoport, 2023.
Földváry Miklós István, Egy úzus születése II. A Chartvirgus-pontifikále és a magyarországi liturgia megalkotása a XI. században (folyamatban).
Friedrich, Gustavus, Codex diplomaticus et epistolaris regni Bohemiae iussu comitiorum regni Bohemiae, Praha, Wiesner, 1904.
Gams, Pius Bonifacius, Series episcoporum Ecclesiae Catholicae quotquot innotuerunt a beato Petro apostolo, Graz, Akademische Druck- und Verlagsanstalt, 1957.
Gombos Ferenc Albin, Catalogus fontium historiae Hungaricae aevo ducum et regum ex stirpe Arpad descendentium ab anno Christi DCCC usque ad annum MCCCI, Bp., Nap, 2005.
Györffy György, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, Bp., Akadémiai, 1963, II. Hillner, Julia, Helena Augusta: Mother of the Empire = Women in Antiquity, Oxford – New York, Oxford University Press, 2022, 248. (DOI: https://doi.org/10.1093/oso/9780190875299.001.0001)
Holl Béla, Spiritualitas dominorum ultramontanorum. Sulla poesia medievale liturgica in Ungheria e sul suo riflesso europeo = Storia religiosa dell’Ungheria, Milano, La Casa di Matriona, 1992, 123–137.
Horváth Balázs, A Pray-kódex kalendáriuma és szanktoráléja európai összehasonlításban = Írások a Pray-kódexről, szerk. Uő és Bartók Zsófia Ágnes, Bp., Argumentum, ELTE BTK Vallástudományi Központ, Liturgiatörténeti Kutatócsoport, 2019 (Műhelytanulmányok, 5), 47–63.
Horváth Balázs, Missals of Regensburg and Zagreb, The Impact of Regensburg on the Early Hungarian Liturgy = Gottesdienst in Regensburger Institutionen, 2021, 217–226.
Horváth Balázs, A Pray-kódex liturgikus összefüggései és filológiai problémái, Bp, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2022.
Horváth István, Az esztergomi Várhegy régészeti kutatása, 1966–1999 = In medio regni Hungariae, Régészeti, művészettörténeti és történeti kutatások „az ország közepén”, szerk. Benkő Elek, Orosz Krisztina, Bp., MTA BTK Régészeti Intézet, 2015, 193–256.
Horváth Richárd, A favár rejtélye, avagy mennyire régi Újvár vára? Németújvár várának „vélelmezett” története a kezdetektől a 13. század végéig = Castrum, 18(2015), 1–2. sz., 5–24, 6–19.
Írott források az 1116–1205 közötti magyar történelemről = Szegedi középkortörténeti könyvtár 28, szerk. Thoroczkay Gábor, Szeged, Szegedi Középkorász Műhely, 2018.
Jungmann, Josef Andreas, Missarum sollemnia, Eine genetische Erklärung der römischen Messe, Bonn, Nova & Vetera, 2003, I. 104–106.
Kiss Gábor, Zágorhidi Czigány Balázs, A Héder nemzetség korai birtokai Vas vármegyében és a küszéni bencés apátság = Örökség és küldetés, Bencések Magyarországon, szerk. Illés Pál Attila, Juhász-Laczik Albin, Bp., Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség Kiadó, 2012 (Rendtörténeti konferenciák, 7), 172–180.
Knauz Nándor, Kortan hazai történelmünkhöz alkalmazva, Bp., Akadémiai, 1876.
Kniewald, Dragutin, Hartwick győri püspök Agenda Pontificalis-a = Magyar Könyvszemle, 65(1941a), 1–21.
Kniewald, Dragutin, Esztergomi Benedictionale (XI. század) = Magyar Könyvszemle, 65(1941b), 213–231.
Kohout, Štepán, Sbírka rukopisu metropolitní kapituly Olomouc. Soupis iluminací 10.–18. století. Katalog, Opava, Zemský archiv v Opavě, 2001.
Kohout, Štepán, Kde voni pergamen: ctenactero navstev rukopisne knihovny olomoucke kapituly, Olomouc, Univerzita Palackého v Olomouci, 2009.
Kovács Andrea, Gaude felix Hungaria? Szent Ilona/Heléna magyarországi kultuszáról = Magyar Egyházzene, 20(2012), 267–288.
Kovács Andrea, Graduale Francisci de Futhak 1463. Átírás, Bp., Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzenei Kutatócsoport, 2021 (Musica Sacra Hungarica, 4/2).
Kovács Éva, A Százdi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás, A Magyar Névarchívum Kiadványai 48, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2018.
Kubínová, Kateřina, The Olomouc Sacramentary CO 584, Berlin, De Gruyter (előkészületben).
Kumorovitz Lajos Bernát, A középkori magyar „magánjogi” írásbeliség első korszaka, XI–XII. = Századok 97(1963), 1–31.
Lietzmann, Hans, Das Sacramentarium Gregorianum nach dem Aachener Urexemplar, Münster in Westfalen, Aschendorff, 1958 (Liturgiewissenschaftliche Quellen und
Forschungen, 3).
Magyar–latin misszále az év minden napjára a római misekönyv szerint, Bp., Stephaneum, 1933.
Makk Ferenc, III. Béla és Bizánc = Századok, 116(1982), 33–61.
Mátyus Norbert, A Missale Dominorum Ultramontanorum keletkezéstörténetéhez = „Gondold tovább ezt a kis kóstolót”, Olasz−magyar filológia, Bp., Balassi, 2017, 76–87.
Misekönyv a Missale Romanum szerint latin−magyar szöveggel liturgikus magyarázatokkal és imákkal, Bp., Ős-Kép, 2021.
Mohlberg, Leo Cunibert, Liber sacramentorum Romanae aeclesiae ordinis anni circuli. (Cod. Vat. Reg. Lat. 316/Paris Bibl. Nat. 7193, 41/56. (Sacramentarium Gelasianum), Roma, Herder, 1960 (Rerum ecclesiasticarum documenta. Series maior. Fontes, 4).
Mohlberg, Leo Cunibert, Das fränkische Sacramentarium Gelasianum in alamannischer Überlieferung (Codex Sangall. No. 348), 3. verbesserte Auflage, 1971, Münster in Westfalen, Aschendorff, 1918 (Liturgiewissenschaftliche Quellen und Forschungen).
Moravcsik Gyula, Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai, 2. kiad., Bp., Akadémiai, 1988.
Paradisum plantavit, Bencés monostorok a középkori Magyarországon, szerk. Takács Imre, Cséfalvay Pál, Pannonhalma, Pannonhalmi Bencés Főapátság, 2001, 406–460. (I. 15.)
Parkes, Henry, Henry II, Liturgical Patronage and the Birth of the ‘Romano-German Pontifical’ = Early Medieval Europe, 28(2020), 104–141, 109–113. (DOI: https://doi.org/10.1111/emed.12389)
Parkes, Henry, Towards a Definition of the ‘Romano-German Pontifical’ and Back = On the typology of liturgical books from the Western Middle Ages, szerk. Andrew Irving, Harald Buchinger, Münster in Westfalen, Aschendorff, 2023, (Liturgiewissenschaftliche Quellen und Forschungen, 115), 275–302.
Püspökök, káptalanok, tizedek, Tanulmányok, szerk. Thoroczkay Gábor, Pécs, Kronosz, 2020.
Radó Polikárp, Hazánk legrégibb liturgikus könyve, a Szelepchényi-kódex = Magyar Könyvszemle, 63(1939), 352–412.
Radó Polikárp, A magyar liturgia eredete a XI. században = Vigilia, 22(1957), 391–399.
Radó Polikárp, De originibus liturgiae Romanae in Hungaria saeculi XI. = Ephemerides Liturgicae, 11(1959), 299–309.
Reither, Dominik, Egilbert, Bischof von Freising 1005–1039 = Verhandlungen des Historischen Vereins für Niederbayern, 141. köt., Landshut, 2015, 145–183.
Ribarič, Richard, Szendrei Janka, Missale notatum Strigoniense ante 1341 in Posonio, Bp., Magyar Tudományos Akadémia, Zenetudományi Intézet, 1982 (Musicalia Danubiana, 1).
Sodi, Manlio, Toniolo, Alessandro, Missale Romanum ex decreto SS. Concilii Tridentinii restitutum summorum Pontificum cura recognitum. Editio typica 1962, Città del Vaticano, Libreria Editrice Vaticana, 2007 (Monumenta Liturgica Piana).
Sopko, Július, Valach, Július, Codex Nitriensis. Nitriansky kódex, Martin, Matica slovenská, 1987 (Dokumentácia séria, Faksimile)
Sólymos Szilveszter, Szent Villebald barokk kori kultusza Ravazdon = Szent-kép-kultusz, Tudományos konferencia, Győr, 2001, szerk. Székely Zoltán, Győr, Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004 (Arrabona 42/1), 41–48.
Stamler Ábel, Parallels between the Monastic Ordines of Pontificals from Veszprém and Regensburg = Gottesdienst in Regensburger Institutionen. Zur Vielfalt Liturgischer Traditionen in Der Vormoderne, szerk. Harald Buchinger, Sabine Reichert, Regensburg, Schnell & Steiner, 2021, (Forum Mittelalter) 227–239.
Szendrei Janka, A „Mos patriae” kialakulása 1341 előtti hangjegyes forrásaink tükrében, Bp., Balassi, 2005.
Szent Demeter, Magyarország elfeledett védőszentje, szerk. Tóth Péter, Bp., Balassi, 2007.
Szentpétery Imre, Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum, Bp., Nap, 1999, I.
Uros apát és műve, Egy tevékeny élet Szent Márton szolgálatában, szerk. Szovák Kornél, Takács Imre, Pannonhalma, Pannonhalmi Főapátság, 2024.
Varga Benjámin, Agendarius Strigoniensis 1583, 1596, Bp., Argumentum, ELTE BTK
Vallástudományi Központ, Liturgiatörténeti Kutatócsoport, 2022 (Műhelytanulmányok, 8).
Ve stopách sv. Benedikta: sborník příspěvků z konference Středověké kláštery v zemích Koruny české konané ve dnech 24.–25. května 2001 v Třebíči, szerk. Jan, Libor, Obšusta, Petr, Brno, Matice moravská ve spolupráci se Západomoravským muzeem v Třebíči, 2002 (Vydání 1, Disputationes Moravicae 3).
Weis, Johann Nepomuk, Fontes rerum Austriacarum. Urkunden des Cistercienser-Stiftes Heiligenkreuz im Wiener Walde, Wien, Böhlau, 1971, (Diplomataria et acta Diplomataria et acta, 16).
Westwell, Arthur, The Carolingian Sacramentaries of Saint-Amand: Art, Script, and Liturgical Creativity in an Early Medieval Monastery, Berlin, De Gruyter, 2024, 39–84. (DOI: https://doi.org/10.1515/9781501517563)
Závodszky Levente, A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai, Függelék: a törvények szövege, Bp., Szent István Társulat, 1904.
Zemek, Metoděj, Z bohatství olomouckých rukopisů 1951–1953 = Sborník SLUKO oddíl B (I), Olomouc, 1954, 133–144.
