A Szent Korona első kutatója, Tanulmányok Révay Péter koronaőrről és munkásságáról, Szerk. Pálffy Géza és Tóth Gergely, Budapest, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet, 2024

Abstract

Révay Péter (1568–1622), a tudós evangélikus koronaőr és történetíró 1613-ben jelentette meg első művét a Szent Korona históriájáról Commentarius címmel, majd egészen haláláig dolgozott második, posztumusz (1659-ben) megjelent országtörténetén, a De Monarchián. 1608-tól haláláig, 1622 júniusáig a Szent Korona őrzőjeként szinte – a szerkesztők szavaival élve – megszállottan kutatta a korona történetét és eszmeiségét. Két munkája nemcsak azért kiemelkedő fontosságú, mert elsőként foglalkozik a fejék történetével, hanem azért is, mert évszázadokon keresztül meghatározta a Szent Koronával kapcsolatos diskurzust.
A „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport interdiszciplináris tanulmánykötetében a legfrissebb kutatásokra támaszkodó írások jelentek meg: amellett, hogy a tudós koronaőr, Révay Péter családjáról, tanulmányairól, műveiről és azok máig tartó hatásáról is szó esik, olvashatunk a koronázási palást 1613. évi másolásáról, vagy éppen az ún. országtáblákkal kapcsolatos legújabb eredményekről is. 2022. október 5-én konferenciát rendeztek a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében. Ennek apropóját egyfelől Révay 2021-ben, latin–magyar kiadásban napvilágot látott monumentális országtörténetének, a De monarchia et Sacra Corona regni Hungariae centuriae septem című műnek a megjelenése, másfelől a koronaőr halálának 400. évfordulója szolgáltatta.