Az Officium Rákóczianum Szent Imre-himnuszai, avagy megjegyzések a szerzőség kérdéséhez
DOI:
https://doi.org/10.17167/mksz.2017.1.55Kulcsszavak:
neolatin poetry, hymn-poetry, Officium Rákóczianum, secular Breviarium, Saint Imre, 17th centuryAbsztrakt
Az Officium Rákóczianum című laikus breviárium, vagyis egyszerű hívőknek készült, minden napra fohászokat, könyörgéseket, dicsőítő verseket tartalmazó imádságos könyv a 17. század utolsó évtizedétől egészen a 19. század közepé-ig műfajában Európa-szerte az egyik legnépszerűbb volt. Mivel a breviáriumot minden valószínűség szerint Magyarországon állították össze (föltehetően még az oszmán hódítás idején, vagyis 1686 előtt, a Magyar Királyság területén) fölte-hető, hogy szerkesztője és szerzője magyar – vagy legalábbis erőteljesen magyar kötődésű – volt. Bár az Officium Rákóczianum nem tartozik a sokat elemzett művek közé, az imakönyv címe, népszerűsége, szerzőjének, ill. szerkesztőjének ismeretlensége mégis arra ösztönzött kiváló kutatókat, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek neki. A keletkezési körülmények homályos volta miatt természetes, hogy a vizsgálódások középpontjában – az imádságos könyv általános leírásán és a kiadástörténeten túl – részben az összeállító személye, valamint a keletkezés helye és ideje állt. Az Officium Rákóczianum első ismert kiadása 1693-ban jelent meg Nagyszombatban, de nem zárható ki (igaz, nem is bizonyítható), hogy volt korábbi kiadása is, amely formájában és tartalmában az ekkoriban egyre népszerűbb társulati kiadványokat követte.
