Képtelen képregénytörténet

Képregények a könyvtárakban

Absztrakt

„A képregény az egy ronda rajzokkal, bugyuta mesékkel és gatyás fickókkal telezsúfolt csicsás képes újság.” - írta Scott McCloud képregénykészítő. A képregény felfedezése című 1993-as művében. Természetesen csupán ironizált. Kissé eltúlozva ugyan, de a képregényekre vonatkozó közfelfogást igyekezett tükrözni, amelynek megváltoztatására törekedett - többek között - említett írásában is. Persze, amikor elmélyülünk majd a témában, rájövünk, hogy hajdanán ezeknél sokkal súlyosabb vádak is érték a műfajt. Tanulmányom célja bemutatni, milyen változásokon ment keresztül elterjedésük éveitől napjainkig a képregények megítélése, legfőképp a könyvtárak, tágabban a kulturális szféra szemszögéből az Amerikai Egyesült Államokban. Szeretnék rámutatni, mennyire rögös úton jutottak el az újságosok standjaitól a könyvtárak polcaiig. A képregénytörténeti korszakokat az átláthatóság kedvéért a szöveg támpilléreiként fogom felhasználni; elsődlegesen az angol megnevezésükkel.