Kiegészítés Antonio Bonfini Rervm Vngaricarvm Decadese 1581-es kiadása illusztrációinak forrásaihoz
Absztrakt
A szerző egy korábbi tanulmányában Antonio Bonfini krónikájának a frankfurti Sigmund Feyerabend által 1581-ben megjelentetett német kiadásában található illusztrációk előképeit azonosította, amelyeket Feyerabend 1560–1570-es években napvilágot látott saját kiadású köteteiben talált meg. Az illusztrációk némelyikével azonban már az augsburgi Heinrich Steiner 1530–1540-es években kiadott könyveiben is találkozunk. Az 1581-es Bonfini-kiadás illusztrációi közül a legtöbbnek az előképe Steiner két kiadványában lelhető fel, Marin Barleti albán humanista történetíró Szkander bég életét és hadi tetteit bemutató, 1533-ban megjelent történeti munkájában (5 előkép), illetve Veit Trautnak az oszmán szultánok biográfiáját I. Szulejmánig közreadó, 1543-ban kiadott krónikájában (5 előkép).
Az 1581-es Bonfini-kötet egyik illuszrációjának forrása ezekkel szemben nem történeti, hanem egy morálfilozófiai mű volt, Francesco Petrarca De remediis utriusque fortunae című munkájának Steiner által 1532-ben megjelentetett német kiadása. Feyerabend törekvése, hogy ti. egyfajta korlátozott képi hitelesség érdekében olyan képeket válogatott össze a Bonfini-kiadáshoz, amelyek tartalmi megfelelést mutattak az illusztrált szövegrésszel, ennél a fametszetnél is megfigyelhető: a Petrarca-kötet Megérkezés a vágyott kikötőbe című fejezetéhez mellékelt, egy kikötőbe befutó evezős gályát, illetve a fogadására a parton összegyűlt embereket ábrázoló illusztráció kitűnően illeszkedett a Bonfini-kötet szövegéhez, amelyben Szent Orsolyának és társnőinek hajón történő utazásáról és kikötőbeli fogadásáról olvashatunk.
Steiner kiadványaiban számos török témájú metszettel is találkozunk, amelyek egy része a korabeli oszmánellenes vizuális propagandához kapcsolódott. Közéjük tartozik az 1532-es Petrarca-kiadás egyik illusztrációja is, amelyen egy város főterét látjuk, ahol turbános török katonák válogatás nélkül gyilkolják a helyi lakosokat. A fametszet Heinrich Steiner több – alkalmanként a törökökhöz egyáltalán nem kapcsolódó – kiadványában is megtalálható, egy nagyon hasonló, szűkebb kivágatú jelenettel találkozunk például egy 1526-ban kiadott, a mohácsi csatavesztésről tudósító hírlevél címlapképén, illetve egy 1533-as Thuküdidész-kiadásban.
Európában a „sátáni” török képe mellett a 16. századtól kimutatható egy objektívebb törökkép is, melynek elmélyítését a törökök szokásairól, viseletéről, mindennapi és családi életéről tudósító képi és szöveges beszámolók segíthették. Ezek közé tartoznak az Oszmán Birodalomba tett követi utakról, illetve keleti utazásokról beszámoló, Steiner által megjelentetett kiadványok illusztrációi is.
