Pillanatkép az 1950-es évek akadémiai népzenegyűjtéséről
DOI:
https://doi.org/10.71099/mz.23145Kulcsszavak:
népzenegyűjtés, MTA Népzenekutató Csoport, terepmunka, Kodály Zoltán, Kerényi György, népszokás, A Magyar Népzene TáraAbsztrakt
A Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportja az 1950-es években A Magyar Népzene Tára köteteinek szerkesztése mellett a nagyarányú népzenegyűjtést tekintette fő feladatának. Bár az évtized végére jelentős társadalmi átalakulás ment végbe, a Kodály Zoltán által vezetett kutatócsoport munkatársai és megbízottjai – részben a magnetofon adta új lehetőségnek köszönhetően – még jelentős mennyiségű dallamot gyűjthettek, köztük még élő népszokásokat és szokásdallamokat, párosítókat és gyermekjátékdalokat is. A tanulmány az 1950-es évek akadémiai népzenegyűjtéseit és kutatási irányait elsősorban a Népzenekutató Csoport eddig feltáratlan kiküldetési jelentései alapján mutatja be. Ezek a dokumentumok, amelyek túlnyomórészt a gyűjtőutak beszámolói, új, szemléletes forrásanyagot szolgáltatnak a korszakban végzett terepmunkák céljainak, módszereinek és körülményeinek megismeréséhez.
Hivatkozások
Andrásfalvy Bertalan: „Visszatekintés az 1950-es és 60-as évek néptánc gyűjtéseire”. In: Martin György emlékezete, 41–48.
Bartók Béla: „Miért és hogyan gyűjtsünk népzenét? A zenei folklore törvénykönyve”. In: Bartók Béla írásai, 3., 275–289.
Bartók Béla írásai, 3. Írások a népzenéről és a népzenekutatásról, I. Közr. Lampert Vera, lektorálta és szerk. Révész Dorrit. Budapest: Editio Musica Budapest, 1999.
Bóka László: „A Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály munkája 1956-57-ben”, A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei 12. (1958), 1–22.
A debreceni négyévfolyamú női felső kereskedelmi iskola és a vele kapcsolatos internátus értesítője az 1925—26. iskolai évről. Szerk. Révész Vilmos. Debrecen: Sz. Kir. Város és a Tiszántili Református Egyházkerület Könyvnyomda-vállalata, 1926.
Debrecen szabad királyi város zeneiskolájának évkönyve az 1933–34. tanévről. Szerk. Baranyi János. Debrecen: Városi Nyomda, 1934.
Emlékkönyv Kodály Zoltán 70. születésnapjára. Szerk. Szabolcsi Bence–Bartha Dénes. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1953 (Zenetudományi tanulmányok, I.).
Kerényi György: „Kodály is gyűjtött láncdalt”, Magyar Nemzet 34/1. (1978. január 1.), 11.
Kerényi György: Magyar énekes népszokások. Budapest: Gondolat, 1982.
Kerényi György: „A magyar népdallamok teljes gyűjteménye”, Énekszó 7/4. (1940. február 1.), 700–701.
Kerényi György: „’Megy a kosár’”. In: Kodály Zoltán 75. születésnapjára, 445–460.
Kerényi, György: „The Melody Core of Ushering in Summer in Transdanubia (Hungary)”, Studia Musicologica 3/1–4. (1962); kötetben: Zoltano Kodály Octogenario Sacrum, 181–214. https://doi.org/10.2307/901641
Kerényi György: „Párosító dalok”, Új Zenei Szemle 5/10. (1954. október 1.), 24–27.
Kertész Gyula: „A népdal gépi felvétele”. In: Emlékkönyv Kodály Zoltán 70. születésnapjára, 659–662.
Kiss Lajos: „A bukovinai székelyek tánczenéje”. In: Tánctudományi Tanulmányok, 61–88.
Kiss Lajos: „A szlavóniai magyar népsziget népzenéje”, A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei 14. (1959), 269–311.
Kiss Lajos: „A tánczenegyűjtés problémáiról”. In: Táncművészeti Értesítő 1956, 59–65.
Kiss Lajos: „Válasz Rajeczky Benjaminnak A Magyar Népzene Tára III/A és III/B kötetére írt bírálatára”, A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei 11. (1957), 355–361.
Kiss Lajos–Bodor Anikó: Az aldunai székelyek dallamai. Újvidék: A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1984.
Kodály Zoltán: „Előszó”. In: A Magyar Népzene Tára, V., 7–9.
Kodály Zoltán 75. születésnapjára. Szerk. Szabolcsi Bence–Bartha Dénes. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1957 (Zenetudományi tanulmányok, VI.).
Lévainé Gábor Judit: „Komatál. A barátságkötés és ennek változatai az énekes népszokások között”, Ethnographia 74. (1963), 230–260.
Lugossy Emma: „A táncok rendje”. In: A Magyar Népzene Tára, III/B, 417–578.
A Magyar Népzene Tára, I.: Gyermekjátékok. S. a. r. Kerényi György, sorozatszerk. Bartók Béla–Kodály Zoltán. Budapest: Zeneműkiadó, 1951.
A Magyar Népzene Tára, II.: Jeles napok. S. a. r. Kerényi György, sorozatszerk. Bartók Béla–Kodály Zoltán. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1953.
A Magyar Népzene Tára, III/A.: Lakodalom. S. a. r. Kiss Lajos, sorozatszerk. Bartók Béla–Kodály Zoltán. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1955.
A Magyar Népzene Tára, III/B.: Lakodalom. S. a. r. Kiss Lajos, sorozatszerk. Bartók Béla–Kodály Zoltán. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1956.
A Magyar Népzene Tára, IV.: Párosítók. S. a. r. Kerényi György, sorozatszerk. Bartók Béla–Kodály Zoltán. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959.
A Magyar Népzene Tára, V.: Siratók – Laments. S. a. r. Kiss Lajos–Rajeczky Benjamin, sorozatszerk. Bartók Béla–Kodály Zoltán. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1966.
Martin György: „Beszámoló a Népművészeti- és Népművelési Intézetben végzett tánckutató munka eredményeiről”, Ethnographia 76/2. (1965), 251–259.
Martin György emlékezete. Visszaemlékezések és tanulmányok születésének hatvanadik évfordulójára. Szerk. Felföldi László. Budapest: Magyar Művelődési Intézet, 1993.
Morvay Péter: „A népi tánc-kutatás két esztendeje”, Ethnographia 60. (1949), 387–393.
Rajeczky Benjamin: „Siratógyűjtés Bodonyban”, Néprajzi Értesítő 37. (1955) 167–179.
Rajeczky Benjamin–Vargyas Lajos: „Zenetudományi munka a Néprajzi Múzeum Népzenei Osztályán”, Új Zenei Szemle, 4/4. (1953. április), 23–26.
Richter Pál: „A 200 éves Magyar Tudományos Akadémia és a népzenekutatás”, Magyar Tudomány 186/2. (2025. február), 245–255. https://doi.org/10.1556/2065.186.2025.2.4
Sárosi Bálint: „Kerényi György (1902–1986)”, Ethnographia 99. (1988), 416–419.
Szabó Andorné: „Lányok vasárnapja a Karancs környékén”, Néprajzi Közlemények 2/3–4. (1957), 254–257.
Szabó Andorné: „Libaőrző mondókák, dalok, játékok”, Néprajzi Közlemények 2/3–4. (1957), 248–253.
Szabó Andorné Szojka Anna: „Cserhát környéki sirató”, Ethnographia 69. (1958), 619–623.
Szalay Olga: Kodály, a népzenekutató és tudományos műhelye. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2004.
[Szerző nélk.]: „Gyászrovat”, Debreczeni Ujság 45/176. (1941. augusztus 3.), 12.
[Szerző nélk.]: „Az Írók és Zeneszerzők Egyesülete”, Új Magyarság 2/86. (1935. április 14.), 23.
[Szerző nélk.]: „A Magyar Néprajzi Társaság ünnepi ülése Kodály Zoltán 70-ik születésnapja alkalmából”, Ethnographia 64. (1953), 393–395.
[Szerző nélk.]: „A Népzenekutató Csoport 1955-ben végzett munkája”, A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei 9/1–2. (1956), 168–169.
[Szerző nélk.]: „Az osztályvezetőség jelentése”, A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei 20. (1963), 145–170.
[Szerző nélk.]: „A Zeneiskola kibővíti zene ovodáját”, Tiszántúli Néplap 6/21. (1949. január 26.), 4.
Szomjas-Schiffert György: „Csallóközi népzenegyűjtés”, A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei 13. (1958), 215–245.
Szőkéné Károlyi Annamária–Balázs Béláné (szerk.): „A népzene- és néptánckutató részlegek munkatársai”. In: Zenetudományi Dolgozatok 2003 I., 8–10.
Táncművészeti Értesítő 1956. Szerk. Vályi Rózsi. Budapest: A Magyar Táncművészek Szövetsége Tudományos Bizottsága, 1956.
Tánctudományi Tanulmányok. Szerk. Morvay Péter. Budapest: A Magyar Táncművészek Szövetsége Tudományos Bizottsága, 1958.
Tari Lujza: „Népzenekutatás intézményes keretek között: az első évek és a korabeli szaksajtó”. In: Zenetudományi Dolgozatok 2003 I., 187–210.
Tari Lujza: „Rajeczky Benjamin Heves megyei népzenegyűjtései I. Átány és Bodony”, Agria XXXI–XXXII. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve. Szerk. Petercsák Tivadar–Szabó J. József. Eger: Dobó István Vármúzeum, 1996, 333–370.
Tari Lujza: „Szomjas-Schiffert György (1910–2004) népzenekutatói életútja”. In: Zenetudományi Dolgozatok 2010, 325–354.
Vikár László: „Karádi aratódalok”. In: Zenetudományi Dolgozatok 1987, 171–182.
Vikár László: „Népdalgyűjtés Nyitrában”. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei, 12. (1958), 415–427.
Zenetudományi Dolgozatok 1987. Szerk. Berlász Melinda–Domokos Mária. Budapest: MTA Zenetudományi Intézete, 1987.
Zenetudományi Dolgozatok 2003 I. Szerk. Richter Pál–Rudasné Bajcsay Márta. Budapest: MTA Zenetudományi Intézete, 2003.
Zenetudományi Dolgozatok 2010. Szerk. Kiss Gábor. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 2011.
Zoltano Kodály Octogenario Sacrum. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962.