Gondolatok Liszt Ferenc vízi zenéiről és a zenei impresszionizmusról
DOI:
https://doi.org/10.71099/mz.22904Kulcsszavak:
Liszt Ferenc, Claude Debussy, vízi zene, romantika, zenei program, impresszionizmus, szimbolizmusAbsztrakt
Liszt Ferenc három vizet ábrázoló zongoradarabot publikált. A három darab a víz három megjelenési formájának ad zenei megfogalmazást: a tónak, a forrásnak és a szökőkútnak. A három darab nem egyszerre készült: az első kettő 1842-ben jelent meg nyomtatásban, a harmadik 1883-ban. Mindhárom ízig-vérig romantikus darab, ugyanakkor a romantikához képest új hangzást képvisel; úgy tűnik, többek között ennek a hangzásnak a továbbgondolásából fog majd megszületni Debussy impresszionista stílusa.
A francia kutatók Debussy zenei stílusát a francia szimbolista költészetből és a szintén francia impresszionizmusból eredeztetik. A The New Grove Dictionary of Music and Musicians lexikonban Debussy stílusának kialakulásában az orosz zeneszerzők és Wagner szerepét hangsúlyozzák, Liszt Ferencnek nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget. Jelen írásomban a két zeneszerző rokon zenei stílusának a recepciójába és annak hátterébe szeretnék betekintést adni.
Hivatkozások
Busoni Briefe an seine Frau. Hrsg. Friedrich Schnapp. Erlenbach-Zürich–Leipzig: Rotapfel, 1935.
The Cambridge Companion to Debussy. Ed. Simon Trezise. Cambridge: Cambridge University Press, 2003.
Childe Harold zarándokútja. Verses regény négy énekben. Ford. Torkos László. Budapest: Lampel, 1914.
Debussy, Claude: Összegyűjtött írások és beszélgetések. Szerk. Fazekas Gergely. Budapest: Rózsavölgyi és társa, 2017.
Eckhardt Mária, P.: „Egy utazó naplója (Liszt Ferenc és Marie d’Agoult svájci vándorlása 1835 június–júliusában)”. In: Zenetudományi Dolgozatok, 1984, 54–61.
Franz Liszts Briefe, VII. Hrsg. La Mara. Leipzig: Breitkopf & Härtel, 1902.
Gut, Serge: Franz Liszt. Sinzig: Studio, 2009 (Musik und Musikanschauung im 19. Jahrhundert, 14.).
Gut, Serge: „Liszt et Debussy. Comparaison stylistique”. In: Referate des 2. Europäischen
Liszt-Symposions Eisenstadt 1978, 63–77.
Hamburger Klára: Liszt Ferenc zenéje. Budapest: Balassi Kiadó, 2010.
Jensen, Eric Frederick: Debussy. New York: Oxford University Press, 2014 (The Master Musicians).
Lee, Thomas Hoi-Ning: Evocations of Nature in the piano Music of Franz Liszt and the Seeds of Impressionism. DMA Thesis, University of Washington, 2016.
Krupa, Kinga Renata: Evocations of Impressionism in Ferenc Liszt’s Works as a source of stylistic inspiration for Claude Debussy. MMA Thesis Victoria University of Wellington, 2023.
Lesure, François: „Achille à la Villa (1885–1887)”. In: L’Oeuvre de Claude Debussy. Actes du colloque international Université de Genève, mars 1989, 15–28.
Lesure, François: Claude Debussy. Biographie critique suivie du catalogue de l’oeuvre. Paris: Fayard, 2003.
Lesure, François–Roy Howat: „Debussy, (Achille-)Claude”. In: The New Grove Dictionary of Music and Musicians, VII., 96–119.
Mémoires, souvenirs et journaux de la comtesse d’Agoult. Ed. Charles. F. Dupêchez. Paris: Mercure de France, 2007.
The New Grove Dictionary of Music and Musicians, VII. Ed. Stanley Sadie. London: Macmillan, 2001.
L’Oeuvre de Claude Debussy. Actes du colloque international Université de Genève, mars 1989. Paris: Minkoff, 1990 (Cahiers Debussy, 12–13, 1988–1989).
Referate des 2. Europäischen Liszt-Symposions Eisenstadt 1978. Hrsg. Serge Gut. München-Salzburg: Katzbichler, 1981 (Liszt-Studien,2.).
Szokody Anikó: Liszt Debussy zongoraműhelyében. Technikák, eszközök, hatások.
DLA-dissz. Budapest: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2019.
Walker, Alan: Liszt Ferenc, 1.: A Virtuóz évek 1811–1847. Ford. Rácz Judit. Budapest: Zeneműkiadó, 1986.
Walker, Alan: Liszt Ferenc, 3.: Az utolsó évek 1861–1886. Ford. Rácz Judit. Budapest: Editio Musica, 2003.
Zenetudományi Dolgozatok. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1984.