A variánsalkotás mintázatai órómai és gregorián kéziratokban

Filológiai kérdések, statisztikai módszerek, interdiszciplináris megközelítések

Szerzők

  • Varga László Dávid

DOI:

https://doi.org/10.71099/mz.22903

Kulcsszavak:

órómai, gregorián, variáns, leíró statisztika, stemma, szövegkritika, mintázatelemzés, Szent Péter-bazilika, lateráni bazilika

Absztrakt

A gregoriánkutatás egyik központi témája a dallamok közötti eltérések, a variánsok vizsgálata. A dallamvariánsok információval szolgálhatnak mind a szájhagyományról, mind az írásos gyakorlatról, de éppígy hírt adhatnak a zenei alkotás helyi ízlés alakította (bizonyos fokú) szabadságáról. Napjainkban a dallamvariánsok egy-egy kottás forrás rokonságának igazolásában nyújthatnak fogódzót, s vizsgálatuk itthon a zenei fragmentológiai kutatások fellendülése révén került különösen előtérbe. A tanulmányban egy olyan módszert mutatok be, amely a szövegkritika és a stemmatika digitális megközelítésein alapul, és a leíró statisztika segítségével képes meghatározni a variánsok sokasága mögött álló (al)hagyományokat. Ennek bemutatására itt azonban nem a gregoriánt, hanem a lokális és variánsokban igen gazdag órómai hagyomány forrásait választottam ki, a vizsgálatba bevont énektételeknek ugyanakkor a gregorián analógiáira is támaszkodom. Az analízis rávilágít, hogy milyen intézményi struktúra, kapcsolatháló vagy éppen ezek hiánya húzódhat meg a kiválasztott kéziratok dallamvariánsai mögött.

Hivatkozások

Bordalejo, Barbara: „The Genealogy of Texts. Manuscript Traditions and Textual Traditions”, Digital Scholarship in the Humanities XXXI/3. (September 2016), 563–577. https://doi.org/10.1093/llc/fqv038

The Cambridge History of Medieval Music, I. Ed. Mark Everist–Thomas Forrest Kelly. New York: Cambridge University Press, 2018. https://doi.org/10.1017/9780511979866

Combe, Dom Pierre, O. S. B.: The Restoration of Gregorian Chant. Solesmes and the Vatican Edition. Transl. Theodore N. Marier–William Skinner. Washington, D. C.: The Catholic University of America Press, 2003. https://doi.org/10.2307/j.ctt2853fb

Cutter, Paul: „The Old Roman Chant Tradition. Oral or Written?”, Journal of the American Musicological Society XX/2. (Summer 1967), 167–181. https://doi.org/10.2307/830784

Dobszay, László: „The Debate about the Oral and Written Transmission of Chant”, Revista de Musicología XVI/2. (1993), 706–729. https://doi.org/10.2307/20795931

Gilányi Gabriella: Töredéktől a műhelyig. Egy 15. századi Graduale Strigoniense rekonstrukciója. Budapest: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, Régi Zenetörténeti Osztály, 2025 (Resonemus pariter. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez, 4.).

Hajič jr., Jan– Gustavo A. Ballen–Klára Hedvika Mühlová–Hana Vlhová-Wörner: „Towards Building a Phylogeny of Gregorian Chant Melodies”. In: Proceedings of the 24th International Society for Music Information Retrieval Conference, 571–578. https://doi.org/10.5281/zenodo.10265348

Hucke, Helmut: „Toward a New Historical View of Gregorian Chant”, Journal of the American Musicological Society XXXIII/3. (Autumn 1980), 437–467. https://doi.org/10.2307/831302

Hughes, David G.: „Evidence for the Traditional View of the Transmission of Gregorian Chant”, Journal of the American Musicological Society XL/3. (Autumn 1987), 377–404. https://doi.org/10.2307/831674

Jeffery, Peter: „The Early Liturgy of Saint Peter’s and the Roman Liturgical Year”. In: Old Saint Peter’s, Rome, 157–176. https://doi.org/10.1017/CBO9781107300453.010

Maiani, Bradford Charles: The Responsory-Communions. Toward a Chronology of Selected Proper Chants. PhD-dissz. Chapel Hill: University of North Carolina, 1996.

McKinnon, James W.: The Advent Project. The Later-Seventh-Century Creation of the Roman Mass Proper. Berkeley–Los Angeles: University of California Press, 2000. https://doi.org/10.1525/california/9780520221987.001.0001

Nowacki, Edward: Studies on the Office Antiphons of the Old Roman Manuscripts, II. PhD-dissz. Waltham: Brandeis Unviersity, 1980.

Old Saint Peter’s, Rome. Ed. Rosamond McKitterick–John Osborne–Carol M. Richardson–Joanna Story. New York: Cambridge University Press, 2013. https://doi.org/10.1017/CBO9781107300453

Pfisterer, Andreas: „Origins and Transmission of Franco-Roman Chant”. In: The Cambridge History of Medieval Music, 69–91. https://doi.org/10.1017/9780511979866.003

Proceedings of the 24th International Society for Music Information Retrieval Conference. Ed. Augusto Sarti–Fabio Antonacci–Mark Sandler–Paolo Bestagini–Simon Dixon–Beici Liang–Gaël Richard–Johan Pauwels. Milan: International Society for Music Information Retrieval, 2023. https://doi.org/10.5281/zenodo.10364630

Spencer, Matthew– Linne Mooney–Adrian Barbrook–Barbara Bordalejo–Christopher Howe– Peter Robinson: „The Effects of Weighting Kinds of Variants”. In: Studies in Stemmatology, II., 227–240. https://doi.org/10.1075/z.125.13spe

Studies in Stemmatology, II. Ed. Pieter van Reenen–August den Hollander–Margot van Mulken. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company, 2004. https://doi.org/10.1075/z.125

Treitler, Leo: „Homer and Gregory. The Transmission of Epic Poetry and Plainchant”, The Musical Quarterly LX/3. (July 1974), 333–372. https://doi.org/10.1093/mq/LX.3.333

Varga László Dávid: „Rögzült ’idiómák’ a szájhagyomány szolgálatában? Az órómai ének kutatástörténete (1891–2021)”, Magyar Zene LX/1. (2022. február), 99–118. https://doi.org/10.5281/zenodo.19372341

Letöltések

Megjelent

2026-05-31

Hogyan kell idézni

Varga, L. D. (2026). A variánsalkotás mintázatai órómai és gregorián kéziratokban: Filológiai kérdések, statisztikai módszerek, interdiszciplináris megközelítések. Magyar Zene, 64(1), 16–38. https://doi.org/10.71099/mz.22903

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmány