„Hol a színpad: kint-e, vagy bent?”
A Kékszakállú herceg vára operaházi recepciótörténete mint színháztörténeti tükör
DOI:
https://doi.org/10.71099/mz.20907Kulcsszavak:
Kékszakállú, operaház, interperetáció, BartókAbsztrakt
A kékszakállú herceg vára című operát 1918-ban mutatták be először a Magyar Állami Operaházban. Az ősbemutató óta számos alkalommal rendezték újra. Az állandó újrafogalmazások miatt az interpretációtörténet színház- és operatörténeti szempontból sok érdekességet tartogat számunkra. Mivel minden korszak megalkotta a maga Kékszakállúját, a recepciótörténet tükre a különböző korszakok színházi, színpadtechnikai felfogásának. Követhető benne az a színház- és operatörténeti változás is, melynek során a nagy karmester- és énekesegyéniségek dominanciájától a rendezői színházig jutunk, a hosszú előadási szériáktól pedig a rövid, projektszerű kísérletekig. Nyomot hagytak rajta az aktuális pszichológiai irányzatok ugyanúgy, mint a történelmi viharok és felülről vezérelt színházi elvárások.
Hivatkozások
[Szerző nélk.]: „Bartók halálának évfordulóján a Kékszakállú herceggel ma nyit az Operaház”, Világ 696. (1947. szeptember 26.), 2.
[Szerző nélk.]: „Hírek”, Színház és Mozi, 3/39. (1950. október 1.), 32.
[Szerző nélk.]: „Karmester és főrendező afférja. Botrányos próba az Operában”, Déli Hírlap 1918. május 28. [sajtóvágat az Operaház Emléktárából].
[Szerző nélk.]: „A Kékszakállú herceg vára”, Kis Újság 5/110. (1951. május 13.), 4.
[Szerző nélk.]: „A Kékszakállú herceg vára. Premier az Operában”, Magyar Estilap 1918. május 24. [sajtóvágat az Operaház Emléktárából].
[Szerző nélk.]: „Némethy Ella, Székely Mihály és Failoni ’A kékszakállú herceg vára’ felújításáról”, Az Est 27/248. (1936. október 29.), 6.
[Szerző nélk.]: „Sír a várad, Kékszakállú! Csütörtökön újítják fel Bartók operáját”, Függetlenség, 1936. október 29. [sajtóvágat az Operaház Emléktárából].
Abody Béla: „Operaházi Krónika”, Esti hírlap 3/88. (1958. április 16.), 2.
Asztalos Sándor: „’Hol a színpad, kint-e, vagy bent…?’”, Magyar Nemzet 15/114. (1959. május 17.), 8.
Balázs Béla: Napló, 2.: 1914–1922. Válogatta, szerkesztette, a szövegeket gondozta és a jegyzeteket készítette: Fábri Anna. Budapest: Magvető könyvkiadó, 1982.
Balázs Béla–Bartók Béla: A Kékszakállú herceg vára. Opera egy felvonásban. Kass János rajzaival, Kroó György utószavával. Budapest: Zeneműkiadó, 1979.
Balla Emőke: „És újra feltámad a mandarin”. Magyar Hírlap 26/251. (1993. október 29.), 17.
Bartók a színpadon. Vál. és szerk. Burda Zita és Kis Domokos Dániel. Budapest: Osiris, 2006.
Bartók Béla élete levelei tükrében. Szerk. Vikárius László–Pávai István. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet–Hagyományok Háza, 2007.
Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla műhelyében. Budapest: Szépirodalmi könyvkiadó, 1981.
Bartók-dolgozatok. Bukarest: Kriterion, 1974.
Batta András: „Bartók színpadi hősei – 1981-ben az Erkel Színházban és a televízióban”, Muzsika 24/5. (1981. május), 2–8.
Béldi Izor: „A kékszakállú herceg vára”. In: Bartók a színpadon, 75.
Benke Péter: „Bartók, Vajda János, Galambos Péter”, Zene.blog 2013. 11. 10. https://zene.blog.hu/2013/11/10/bartok_vajda_janos_galambos_peter.
Bodnár Csaba: „3D-s technológiával vernék szét a balettot és az operát,” IT Café, 2011. 08. 24. https://prohardver.hu/hir/3d-technologiaval_vernek_szet_a_balettot.html.
Bóka Gábor: „És mindig is éjjel lesz már?”, Opera-Világ (2011. 09. 08). https://operavilag.net/kiemelt/es-mindig-is-ejjel-lesz-mar/.
Bónis Ferenc: Élet-képek. Bartók Béla. Budapest: Balassi Kiadó, 2006.
Bónis Ferenc: „A Kékszakállú herceg vára felújításáról”, Film Színház Muzsika 3/21. (1959. május 22.), 26.
Bónis Ferenc: Üzenetek a XX. századból. Negyvenkét beszélgetés a magyar zenéről. Budapest: Püski kiadó, 2002.
Csont András: „Mezítlábas lelkek”, Színház 34/6. (2001. június), 18–23.
Csontos Magda–Polner Zoltán: „Bartók-művek a televízióban”, Csongrád Megyei Hírlap 15/234. (1970. október 6.), 4.
Dalos Gábor–Kaán Zsuzsa: „A három Bartók-mű felújítása az Erkel-színházban. [Interjú Mikó Andrással]”, Pesti Műsor 30/11. (1981. március 18.), 1–2.
Demény Dezső: „A kékszakállú herceg vára”. In: Bartók a színpadon, 80.
Demény János: „Bartók Béla pályája delelőjén”. In: Zenetudományi tanulmányok, X.
F. J.: „Az Operaház felújítása – több lépcsőben”, Magyar Hírlap 13/221. (1980. szeptember 20.), 5.
Fáy Miklós: „3 a D”, Népszabadság 69/214. (2011. szeptember 13.), 15.
Fáy Miklós: „A Kékszakállú is csak ember”, Népszabadság 64/81. (2006. április 6.), 11.
Fodor Géza: „Bartók+”, Élet és Irodalom 50/15. (2006. április 14.), 30.
Fodor Géza: „Még mindig a Kékszakállúról”, Színház, 34/9. (2001. szeptember), 7–11.
Fodor Géza: „A Kékszakállú herceg vára”, Muzsika 37/1. (1994. január), 17–19.
Fodor Lajos: „A kékszakállú herceg vára – Bartók színpadi műveinek új előadása az Operaházban”, Esti Hírlap, 15/228. (1970. szeptember 29.), 2.
(G. E.): „Színházi hírek – A középdöntő napja”, Magyar Nemzet 4/239. (1948. október 16.), 2.
Gaál Endre: „Az Operaház évadvégi számvetése”, Magyar Nemzet 3/160. (1947. július 17.), 4.
Gách Marianne: „A Kékszakállú herceg vára felújításáról”, Film Színház Muzsika 3/20. (1959. május 15.), 28–29.
Geszler Ödön: „A kékszakállú herceg vára. Bartók Béla dalműve az Operaházban”, Pesti Napló 6/123. (1918. május 25.), 8–9.
Halász Péter: „A kékszakállú – hetedszerre”, Muzsika 32/6. (1989. június), 33–35.
Halász Péter: „Abúzus”, Élet és Irodalom 45/16. (2001. április 20.), 28.
Innocent-Vincze Ernő: „Ünnepi Bartók-est az Operaházban”, Hírlap 3/687. (1948. október 16.), 5.
-j-: „Bartók Est az Operaházban”, Szabad Szó 50/239. (1948. október 16.), 6.
Jálics Kinga: „Bemutató előtt az operaházban. Szélsőségek – színen és színházban”, Film Színház Muzsika 33/11. (1989. március 18.), 6.
Jung, Carl Gustav: A lélektani típusok általános leírása. Ford. Bodrog Miklós. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1988.
K. A.: „Így látták Londonban az Operaház vendégjátékát. A megfakult Kékszakállú”, Ritmus, 1989/4., 5.
K. I.: „A kékszakállú herceg vára. A magyar kir. Operaház ujdonsága május 24-én”, Vasárnapi Ujság 65/22. (1918. június 2.). 341.
Kal Pintér Mihály: „Mario és a varázsló – A kékszakállú herceg vára”, Kultissimo 2013. december 1., https://szinhaztortenet.hu/record/-/record/display/manifestation/OSZMI437852/91d9107e-fece-48b9-ada4-902cf0b3ef5c/solr/0/24/0/5/score/DESC.
Kerékfy Márton: „A Kékszakállú herceg vára 1936-os operaházi felújításának egyetlen hangzó dokumentuma”, Magyar Zene 62/1. (2024. február) 107–115.
Kertész Iván: Muzsika, 13/11. (1970. november 1.) 7–9.
Kertész Iván: „Az est harmadik darabja…” „Görcsös újítások. Bartók-trilógia az operaházban”, Magyar Hírlap 26/258. (1993. november 6.), Ahogy tetszik [melléklet], IV.
Kertész Iván: „A kékszakállú herceg vára. Bartók operája a televízióban”, Magyar Nemzet 37/76., (1981. március 31.) 4.
Kiss Eszter Veronika: „Nevetséges Happy Endek?”, Magyar Nemzet 76/307. (2013. november 11.), 15.
Kodály Zoltán: „Bartók Béla első operája (A Kékszakállú herceg vára bemutató előadás alkalmából)”. In: Bartók a színpadon, 91.
Kolozsi László: „Kékszakállú svájci sapkában”, Szinhaz.net, https://szinhaz.net/2018/07/10/kolozsi-laszlo-kekszakallu-svajci-sapkaban.
Koltai Tamás: „Hol a színpad? Három Bartók-mű az Operaházban”, Muzsika 49/6. (2006. június), 24–27.
Kovács János: „Ünnepi Bartók-előadás az Operaházban”, Magyar Nemzet 26/228. (1970. szeptember 29.), 4.
Kovács Sándor: „A bőrfejű herceg bőrkanapéja”, Fidelio 2009. október 13. https://fidelio.hu/zenes-szinhaz/a-borfeju-herceg-borkanapeja-99160.html.
Kristóf Károly: Beszélgetések Bartók Bélával. Budapest: Zeneműkiadó, 1957.
Kristóf Károly: „Az első ’Judit’ Bartók Béláról”, Színház és Mozi 8/38. (1955. szeptember 23.), 7.
Kroó György: Bartók színpadi művei. Budapest: Zeneműkiadó, 1962.
László Ferenc: „Álom, álom”, Magyar Narancs 25/47. (2013. december 21.), https://magyarnarancs.hu/zene2/alom-alom-87534.
László Ferenc: „Opera – Kettes kiszerelés – Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára”, Magyar Narancs 2009/42. (2009. október 15.), https://magyarnarancs.hu/zene2/opera_-_kettes_kiszereles_-_bartok_bela_a_kekszakallu_herceg_vara-72395.
Lendvai Ernő: Bartók dramaturgiája. színpadi művek és a Cantata profana. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat, 1964.
Lindner András: „’A vár maga a test, maga az ember’. Nagy Viktor Bartók Kékszakállújáról”, Operaélet 2/5. (1993. november–december), 34.
A mikrofonnál Kroó György. [Új Zenei Újság] 1981–1997. Budapest: Magyar Rádió, 1998.
Molnár Antal: „Az újdonság bírálatai”. In: Bartók a színpadon. 78–80.
MTI: „Bartók jogutódja elhatárolódott az Operaház Bartók-estjétől”, https://index.hu/kultur/klassz/bartok0328/.
Neményi Lili: „Az operai realista-előadásmód kialakulása a Német Demokratikus Köztársaságban,”, Színház és Filmművészet 5/9–10. (1954. szeptember–október), 490–492.
Novotny Anna: „Hová, hová rejtsem…”, Operaportál 2011. 09. 15., https://www.operaportal.hu/hirek/item/39775-hova-hova-rejtsem.
Oláh Gusztáv: „Bartók és a színház”. In: Bartók a színpadon, 14–16.
Pallós Tamás: „Életpanoráma egy hangokból rakott várból”, Új Ember 2018. 08. 29. https://ujember.hu/eletpanorama-egy-hangokbol-rakott-varbol/.
Pintér Csilla Mária: „A parlando-rubato változatainak jelentősége A kékszakállú herceg vára ritmikai nyelvében.” In: Zenetudományi dolgozatok 2003. Budapest: MTA ZTI, 2003.
Pintér Tibor: „A kékszakállú Judit vára”, Élet és Irodalom 45/21. (2001 május 25.), 26.
Rajk András: „Eseménydús hét dalszínházunkban”, Népszava 87/117. (1959. május 17.), 4.
Rajk András: „Két új és egy ’régi’ Bartók-tolmácsolás – színpadon”, Népszava 109/74. (1981. március 28.), 6.
Rajk András: „Lásd, ez az én birodalmam”, Új Tükör 26/17. (1989. április 23.), 29.
Rákai Zsuzsanna: „Labirintusok”, Fidelio 2013. október 28. https://fidelio.hu/zenes-szinhaz/labirintusok-47137.html.
Réfi Zsuzsanna: „A kékszakállú – három szereplővel” [Interjú Kovalik Balázzsal], Népszava 129/75. (2001. március 30.), 13.
Regőczi Lilla riportja Nádasdy Kálmánnal. Új Zenei Újság 1959. május 29. (A rádióban elhangzott riport gépelt változata a Magyar Állami Operaház Emléktárában található.)
S. Horváth Klára: „Igazi színházat akarok” [Interjú Békés Andrással], Pesti Műsor 38/12. (1989. március 22–28.), 42.
Szabó József: „A Kékszakállú herceg az amsterdami Koncertgebouw-ban…”, Színház és Mozi 9/29. (1956. július 21.), 15.
Szalay Miklós: „A sötétség és a fény zenéje”. In: Bartók-dolgozatok
Szenthegyi István: „Bartók-felújítások”, Kis Újság 1948. október 18. [Sajtóvágat az Operaház Emléktárából].
Szenthegyi István: „Operaházunk színpadművészetéről”, Magyar Nemzet 14/170. (1958. július 20.), 8.
Szerző Katalin: „A kékszakállú herceg vára szöveges forrásai. Újabb adatok a Bartók-mű keletkezéstörténetéhez”. In: Zenetudományi dolgozatok 1979. Budapest: MTA ZTI, 1979.
Talián Tibor: „Szappan- és kappanoperák”, Muzsika 44/6. (2001. június), 16–19.
Tallián Tibor: „Az élet álom. Kettős bemutató az Erkel Színházban. Bartók: A kékszakállú herceg vára / Vajda János: Mario és a varázsló”, Muzsika 57/1. (2014. január), 19–22.
Tallián Tibor: „Egy meg egy az néha három”, Muzsika 52/12. (2009. december), 17.
Tóth Ágnes Veronika: „Ma más nyelvet beszélünk. Beszélgetés Kovalik Balázzsal”, Színház 34/9. (2001. szeptember), 12–15.
v. j.: „Operaházunk Bartók-estje”, Magyar Nap 2/239. (1948. október 16.), 2.
V. Szűcs Imola: „’Új magyar énekbeszéd’ – 1936. Egy elfelejtett magyar operafelvétel”. Zenetudományi Dolgozatok 2017–2018, 313—322.
Vakulya Eszter: „Korszerű főhajtás Bartók Béla előtt”, Magyar Nemzet 74/236. (2011. augusztus 29.), 15.
Vakulya Eszter: „Valóságos mozi az Operában”, Magyar Nemzet 74/247. (2011. szeptember 7.), 15.
Valaczkay Gabriella: „Juditok, Kékszakállúk”, Népszabadság 67/238. (2009. október), 9.
Várkonyi Judit: A Díva. Palánkay Klára emlékezik. Budapest: Európa Könyvkiadó, 2008.
Várnai Péter: „Bartók színpadi művei a tévében – két kisszínházi est”, Magyar Hírlap 3/282., (1970. október 10.), 6.
Várnai Péter: „A Bartók-ünnepségek első eseményei”, Magyar Hírlap 3/270. (1970. szeptember 28.) 6.
Várnai Péter: „A Kékszakállú herceg vára – hetedszer”, Magyar Hírlap 22/76. (1989. március 31.), 9.
Várnai Péter: Székely Mihály. Budapest: Zeneműkiadó, 1967.
Verrasztó Annamária: „Kasper Holten: ’A Kékszakállú felér egy wagneri operával’”, Papageno 2018. augusztus 3., https://papageno.hu/featured/2018/08/kasper-holten-a-kekszakallu-feler-egy-wagneri-operaval/.
Viola György: Operafejedelmek. Budapest: Népszava, 1986.
Vona Ildikó: „Kékszakállú megint a régi”, Opera-Világ 2015. július 1. https://operavilag.net/kiemelt/kekszakallu-megint-a-regi/.
Zappe László: „A negyedik és ötödik asszony.” Critiai lapok, http://www.criticailapok.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=37811&catid=23&Itemid=2.
Zenetudományi tanulmányok, X.: Bartók Béla emlékére. Szerk. Szabolcsi Bence és Bartha Dénes. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962.
Zenetudományi Dolgozatok 2017–2018. Tallián Tibor tiszteletére. Szerk. Kim Katalin–Békéssy Lili–Gusztin Rudolf–Horváth Pál. Budapest: BTK Zenetudományi Intézet, 2019.
Zsiray-Rummer Zoltán: „A lelkek kútja”, Magyar Hírlap 51/118. (2018. május 24.), 12.