Az etnoorganológia tudománya
DOI:
https://doi.org/10.71099/mz.20896Kulcsszavak:
etnomuzikológia, etnoorganológia, hangszer-tipológia, ikonográfia, etimológiaAbsztrakt
A történeti anyagra fókuszáló organológiai kutatások a sokkal inkább a jelenkutatásra hangsúlyt helyező etnomuzikológiai kutatásoktól eltérő módszertani metódusokat igényelnek. Emiatt a honi etnoorganológiai kutatásnak nem alakult ki képzett szakembergárdája, mert a tudományszak úttörői, Lajtha László és Dincsér Oszkár idővel teljesen az etnomuzikológiai irányába fordultak, ami azzal is magyarázható, hogy a hagyományos paraszti társadalom megszűnésével egyre sürgetőbbé váltak a helyszíni gyűjtések. Ez viszont azt eredményezte, hogy az egyre gyarapodó hangszergyűjtemények tárgyi anyagának hangszertipológiai jellegű kutatása esetleges maradt. A hangszer-ikonográfiai elemzések jobbára a művészettörténészek, a hangszernév-etimológiai vizsgálódások pedig a nyelvészek feladatkörében maradtak, akik hangszer-tipológiai ismeretek hiányában ezzel a kérdéskörrel alig foglalkoztak, vagy éppen téves megállapításokat tettek. Ezt a hiányosságot igyekezett pótolni Sárosi Bálint 1967-es, Lipcsében németül megjelent Die Volksmusikinstrumente Ungarns című kötetének magyar nyelvű, kibővített változata, az 1998-ban megjelent Hangszerek a magyar néphagyományban című monográfiája, amely vezérfonalként használható az etnoorganológiai kutatásokhoz. A tárgykörben legutóbb készült nagyobb összefoglalás A népi hangszerek története és tipológiája e tanulmány szerzőjének a tollából.
Hivatkozások
Alexandru, Tiberiu: Instrumentele muzicale ale poporului Romin. Bukarest: ESPLA, 1956.
[Atanasov, Vergilij] Атанаcob, Вepƨгиᴧий: Cucmeмamuкa нa бъᴧƨapckume нapogнu мyзuкaᴧнu uнcmрyмeнmu. София: Co Издameᴧcmвo Нa Бъᴧƨapckama Акaдeмuя Нa Нayкume, 1977.
Barabás Jenő: Kartográfiai módszer a néprajzban. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963.
Bartha Dénes: „A jánoshidai avarkori kettőssíp”, Archaeologia Hungarica 14. (1934), 1–107.
Bartók Béla: „A magyar nép hangszerei, I.: A kanásztülök”, Ethnographia 22/5. (1911), 305–306.
Bartók Béla: „A magyar nép hangszerei, II.: A duda”, Ethnographia 23/2. (1912), 110–114.
Berlász Melinda: Lajtha László. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1984 (A múlt magyar tudósai) Brauer-Benke József: Hangszerek és ideológiák. Budapest: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, 2023.
Brauer-Benke József: A népi hangszerek története és tipológiája. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, 2014.
Closson, Ernest: „Notes sur l’onomatopée dans la terminologie organologique”, Société Internationale de Musique VII. (1911), 16–35.
Comenius, Johannes Amos: Orbis sensualium pictus bilingvis. A’ Látható Világ, két-féle nyelven. Coronae: Peter Pfannenschmidt, 1675.
Elschek, Oskár: „Die Volksmusikinstrumente der Tschechoslowakei”. In: Handbuch der europäischen Volksmusikinstrumente, II., 67.
Emsheimer, Ernst–Erich Stockmann: „Vorbemerkungen zu einem ’Handbuch der europäischen Volksmusikinstrumente’”, Deutsches Jahrbuch für Volkskunde, 5.(1959), 412–416.; Acta musicologica 32. (1960), 47–50. https://doi.org/10.2307/931823
Fürst Leontin: Hangszerek a magyar képzőművészetben. Budapest: [szerzői kiad.], 1943 (A Budapest Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézetének dolgozatai 83.).
Handbuch der europäischen Volksmusikinstrumente, II. Leipzig: Deutscher Verlag für Musik, 1983.
Haraszti Emil: Hangutánzás és jelentésváltozás az egyetemes és a magyar hangszertörténetben. Budapest: Budavári Tudományos Társaság, 1926.
Hornbostel, Erich Moritz von–Curt Sachs: „Systematik der Musikinstrumente”, Zeitschrift für Ethnologie XLVI. (1914), 553–590.
Klier, Karl Magnus: Volkstümliche Musikinstrumente in den Alpen. Kassel–Basel: Bärenreiter, 1956.
Kobola, Alojz: Tradicijska Narodna Glazbala Jugoslavije. Zagreb: Školska Knjiga, 1975.
Lajtha László–Dincsér Oszkár: „A tekerő”, Néprajzi Értesítő 31. (1939), 103–111.
Magyar Néprajzi Lexikon, 1–5., Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1977–1982.
Mahillon, Charles Victor: Catalogue descriptif et analytique du Musée instrumental du conservatoire Royal de Bruxelles. Précédé d’un essai de classification méthodique de tous les instruments anciens et modernes, III. Gand: Annoot-Braeckmann, 1880.
Manga János: Magyar népdalok, népi hangszerek. Budapest: Corvina, 1969.
Meer van der, John Henry: „Instrumentenkunde”. In: Musik in Geschichte und Gegenwart, 951–970.
Merklin, Alberto: Organología. Valladolid: MAXTOR, 2003.
Merriam, Alan Parkhurst: African Music in Perspective. New York–London
Praetorius, Michael: Syntagma musicum, 2.1.: De Organographia. Wolfenbüttel: Elias Holwein, 1619.
Sachs, Curt: The history of musical instruments. New York: W. W. Norton, 1940.
Sachs, Curt: Real-Lexikon der Musikinstrumente, zugleich ein Polyglossar für das gesamte instrumentengebiet. Berlin: Julius Bard, 1913.
Sárosi Bálint: Bejárt utak. Önéletrajzi jegyzetek. Budapest: Nap, 2017.
Sárosi Bálint: Hangszerek a magyar néphagyományban. Budapest: Planétás Kiadó, 1998.
Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek. Budapest: Tankönyvkiadó, 1978.
Sárosi Bálint: Die Volksmusikinstrumente Ungarns. Leipzig: VEB Deutscher Verlag für Musik, 1967.
Supka Géza: Lehel kürtje. Tanulmány. Budapest: Franklin-Társulat, 1910.
Supka Géza: „Régi hangszerekről. Bemutatásokkal a M. Nemzeti Muzeum régi hangszergyűjteményből, I–VI. Zenelap 20/8. (1906. április 10.), 1–4.; 20/9–10. (1906. május 10.), 2–5.; 20/11–12. (1906. június 10.), 4–5.; 20/14. (1906. július 1.), 2–3.; 20/15. (1906. szeptember 1.), 4–5.; 20/16. (1906. szeptember 20.), 3–4.
[Vertkov, K. A.] Вертков, К. А.–Г. И. Благодатов–Э. Э. Язовицкая): Атлас музыкальных инструментов народов СССР. Москва: Музыка, 1963.
Virdung, Sebastian: Musica getutscht und außgezogē. Faksimile-Nachdruck [1511] herausgegeben von Klaus Wolfgang Niemöller. Kassel–Basel–Paris–London: Bärenreiter, 1970 (Documenta Musicologica, 31.).